Ezért különösen fontos a második oltása beadása is
2021 / 05 / 31 / Perei Dóra
Ezért különösen fontos a második oltása beadása is
A koronavírushoz hasonló tömeges megbetegedéseket legutóbb a spanyolnátha okozott, amely 1918–1919-ben csaknem ötvenmillió áldozatot követelt. Akkoriban azonban nem álltak az egészségügy rendelkezésére a ma használt korszerű lélegeztetőgépek, és az orvostudomány is sokat fejlődött a védőoltások és az antibiotikumok terén az elmúlt évszázadban.

Szakértők már évekkel ezelőtt megjósolták hasonló világjárványok felbukkanását, azt azonban nem lehetett tudni, hogy pontosan melyik vírus lesz az – kezdte előadását Kacskovics Imre. Az új típusú koronavírus korábban nem fertőzött embert, ezért az első hullám megjelenésekor szinte mindenki védtelen volt vele szemben. Különböző megbetegedések elleni védőoltások már a tizennyolcadik század óta léteznek: elsőként Edward Jenner angol sebészorvos ismerte fel, hogy a haszonállatként tartott teheneket megfertőző himlő emberre is veszélyes változata nem betegítette meg azokat a fejőnőket, akik bőrükön át érintkeztek a tehénhimlővel, és így védetté váltak a kórokozóval szemben. Ennek nyomán fejlesztette ki a himlő elleni védőoltást, és a tehén latin neve (vacca) alapján ekkor honosodott meg maga a vakcináció kifejezés is. A betegséget 1980-ra sikerült teljesen eltörölni a Föld színéről.

A védőoltások kifejlesztése aztán a tizenkilencedik században kapott nagyobb lendületet. A veszettség elleni oltást 1880-ban Louis Pasteur, a diftéria és tetanusz elleni vakcinák alapjait 1890-ben Emil von Behring fejlesztette ki, az elölt kórokozókat alkalmazó, járványos gyermekbénulás elleni oltás pedig Jonas Salk nevéhez köthető (1955). Az Egyesült Államokban 1963-ban, Magyarországon 1969-ben bevezették a kanyaró elleni védőoltást. Harald zur Hausen pedig 2008-ban Nobel-díjat kapott azért a felfedezéséért, hogy a méhnyakrákot a HPV vírus okozza. Ez vezetett a HPV-vakcina kifejlesztéséhez, ami Magyarországon 2014 óta ingyenesen elérhető.

A koronavírust kívülről úgynevezett tüskefehérjék szegélyezik, míg a vírus örökítő anyaga a víruskapszid belsejében található. A koronavírus leginkább az orr, a garat, a nyálkahártyák és a tüdő hámsejtjeit támadja meg, a vírus a megtámadott sejtek ACE2-receptorain találta meg azt a kaput, amelyen keresztül örökítő anyagát a sejtbe juttathatja. A fertőzött sejtben ezután a vírus több ezer példányban reprodukálódik, szabadul ki és terjed tovább.

A védőoltások valójában a tüskefehérjék és az ACE2-receptorok kapcsolódást akadályozzák.

Az emberi immunrendszer folyamatosan alkalmazkodik a környezeti hatásokhoz és védi szervezetünket a különböző vírusok, baktériumok, gombák ellen. Az úgynevezett "veleszületett" immunrendszerünk azonnal felveszi a harcot a szervezetet érő kórokozók ellen, elpusztítja vagy semlegesíti azokat, egyben jelzi az adaptív immundszerünknek, hogy melyek azok a veszélyes sejtek, amelyeknél szükséges a szervezet immunválaszának elindítása. Az immunválasz részeként megindul az antitestek termelése, amelyek esetünkben a koronavírus tüskefehérjéihez kapcsolódva megakadályozzák, hogy a vírus kapcsolódhasson az ACE2-receptorokhoz. Ezután néhány nappal beindul az úgynevezett "citotoxikus" sejtek termelődése is, amelyek elpusztítják a koronavírussal már megfertőződött sejteket. A szervezetnek a második oltásra adott másodlagos immunválasza erősebb és hatékonyabb az elsőnél.

Aki kihagyja a második oltást, annak a szervezete csak az első, gyengébb és rövidebb ideig tartó immunválaszt produkálja,

ezért különösen fontos a második oltása beadása is – hangsúlyozta Kacskovics Imre.

A koronavírus elleni vakcinák a következő csoportokra bonthatók:

  • inaktivált vírust tartalmazó vakcinák
  • élő, legyengített vírust tartalmazó vakcinák
  • fehérjealapú vakcinák
  • vírusszerű részecskéket alkalmazó vakcinák (fejlesztésük nem hozott áttörést)
  • vírusvektoros vakcinák (adenovírusból előállítva)
  • mRNS-alapú vakcinák
  • DNS-alapú védőoltás (egyelőre nem létezik)

A Pfizer-BionTech és a Moderna mRNS-alapú vakcina, a Szputnyik 5 (Gamaleya) kétkomponensű, Ad26, illetve Ad5 vírusból származtatott oltás, az Astrazeneca csimpánz adenovíruson alapuló vektorvakcina. A kínai CanSino szintén Ad5-ös vektorvakcinát, a Johnson&Johnson fejlesztése Ad26-ost tartalmaz. A Vector Institute fehérjealapú vakcinája egyelőre nem érhető el Magyarországon, ez egyébként hasonlít a HPV elleni oltásban is használt fehérjevakcinákra. A hazánkban is elérhető Sinopharm, valamint a Sinovac, SinoPharm-Wuhan és az Indiában veszélyhelyzet esetére engedélyezett Bharat Biotech oltóanyagok inaktivált vírust tartalmaznak, ezeket nevezzük első generációs vakcináknak.

Kacskovics Imre előadásában részletesen is bemutatta az oltóanyagokkal kapcsolatos főbb elvárásokat, a különböző típusú vakcinák működését, külön kitérve Karikó Katalin és munkatársainak áttörést jelentő felfedezésére az mRNS-alapú vakcinák területén. Felhívta a figyelmet arra, hogy az orr- és garatváladékból vett mintát vizsgáló PCR-tesztek a tünetek előtt már néhány nappal kimutatják az új típusú koronavírus jelenlétét, ezért ezek főleg a fertőzés kezdeti fázisában hasznosak. Külön is hangsúlyozta, hogy az eddigi vizsgálatok alapján a Pfizer vakcina hamarabb, a SinoPharm és a Sputnik valamivel később váltja ki a szervezet kívánt immunválaszát, ezért az utóbbi típusú vakcinák esetében a második oltás után két-három héttel érdemes vizsgáltatni az antitestek mennyiségét. A Pfizer, a Moderna, az Astrazeneca és a Szputynik esetében pedig

csak olyan tesztet érdemes végeztetni, amelyik kifejezetten az S-protein specifikus ellenanyag termelődését vizsgálja.

Jelezte, hogy a vírusok fertőzési potenciálját jellemző R0 (elemi reprodukciós szám) a koronavírus esetében két-két és fél, Magyarországon azonban az eddigi átoltottságnak és a védekező intézkedéseknek köszönhetően egy alá csökkent. Az immunológus professzor animációk segítségével mutatta meg a népességen belül a nyájimmunitás alakulását száz fős mintán kis, közepes, illetve nagymértékű átoltottság esetén. "Arra kérek mindenkit, hogy oltakozzon annak érdekében, hogy minél előbb magunk mögött hagyhassuk ezt a nehéz időszakot" – zárta előadását Kacskovics Imre, aki végül még több mint egy órán át válaszolt az előadás alatt beérkezett nézői kérdésekre. Az előadás teljes egészében megtekinthető az ELTE TTK Youtube-csatornáján.

(Forrás: Ez a cikk eredetileg az ELTE honlapján jelent meg. Fotók: Pixabay, Getty Images Hungary)

További cikkek a Rakétán:

Ingyen taxizhat és Tinder kedvezményeket kap, aki beoltatja magát az USA-ban Ahogy nő a beoltottak száma és ezzel együtt csökken az oltási kedv az Egyesült Államokban, a Biden-kormány igyekszik mindent bevetni, hogy az ország túl legyen a járványon.

Megszületett a döntés az uniós vakcinaútlevélről, de nem minden beoltott kaphatja meg Az Európai Parlament és Tanács megállapodása értelmében csak az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett vakcinákat fogják elfogadni, a más oltóanyaggal, így Sinopharm-vakcinával vagy Szputynik V-vel oltottak beengedéséről egyénileg dönthetnek az országok.

A pakisztáni oltásellenesség a CIA lelkén szárad Hogy elkapják az al–Káida-vezért Oszama bin Ladent, az amerikai hírszerző szolgálat kamu oltási programot hirdetett Pakisztánban (2011), ami valójában csak álca volt DNS-minták titkos begyűjtésére a bűnöző kézre kerítése érdekében. A lakosság pedig tíz év távlatából is jól emlékszik a történtekre.


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.