Az emberek szkepticizmusa persze valahol érthető. A Bejrútban készült videókból egy olyan város képe rajzolódik ki előttünk, amilyeneket leginkább háborús tudósításokban szoktunk látni, a tragédiáról készült felvételeken látható gombafelhőt pedig mindenki reflexből az atombombához köti. A keddi robbanás valóban nem volt hétköznapi, hiszen becslések szerint az ereje valahol 1000-1500 tonna TNT-nek megfelelő lehetett, ami jóval erősebb, mint a világ jelenlegi legerősebb bombája, az amerikai hadsereg által használt MOAB.

A bejrúti robbanás ereje ezzel együtt meg sem közelítette a hirosimai atombombáét. A japán városra ledobott Little Boy 15 kilotonnás volt, vagyis az ereje 15 ezer tonna TNT-nek felelt meg, és csaknem hetvenezer halálos áldozatot követelt. Bár ennél léteznek kisebb atomtöltetek is, az nagyjából mindegyikről elmondható, hogy bármilyen atomfegyver bevetése a bejrúti robbanásnál nagyságrendekkel több áldozattal járna.

Sokan a robbanás után látható gombafelhő miatt gyanakodtak atombombára, azonban a Wilson-felhőként is ismert jelenség egyáltalán nem csak az atombomba jellegzetessége, sokkal kisebb bombák is előidézhetnek hasonló jelenséget. Az atomrobbanásnak ugyanakkor vannak olyan tényleges ismertetőjegyei, amelyek a bejrúti robbanásnál nem láthatóak, ilyen például a fényvillanás, valamint a légnyomástól izzásig melegedő levegő, ami tömeges érégi sérüléseket okoz az atombomba hatósugarán belül. Bár a bejrúti robbanásban a hírek szerint legalább négyezer ember sérült meg, megint csak elmondható, hogy nukleáris robbanás esetén ez a szám nagyságrendekkel magasabb lett volna.

Bár még nem minden részlete világos annak, mi történt kedden Bejrútban, ami biztosan tudható, hogy a tragédiát a város kikötőjének egyik raktárában tárolt nagy mennyiségű, nagyjából 2750 tonna ammónium-nitrát begyulladása okozta. A mezőgazdaságban műtrágyaként alkalmazott vegyület normális esetben veszélytelen, azonban bizonyos hőmérsékleten és nyomáson robbanásveszélyessé válhat, ezért alkalmazzák előszeretettel többek között a bányászatban is. A Wirednek nyilatkozó Angela Sella, az UCL (Univeristy College London) kémiaprofesszora szerint ennek oka, hogy a vegyületben lévő ammónia kicsit úgy viselkedik, mint a hidrogén, míg a nátrium az oxigénhez hasonló hatású. "Van tehát egy része, ami gyúlékony és van egy része, ami oxidáló hatású" - mondja Sella, aki szerint ebből a kettőből nagyon veszélyes dolgok következhetnek.

Sella munkatársa, Haroun Mahgerefteh szerint a hatóságok két súlyos hibát is elkövettek, ami a robbanáshoz vezetett, hiszen ilyen veszélyes anyagokat nem véletlenül nem szoktak ekkora mennyiségben tárolni, pláne nem lakott területek közelében. A hírek szerint amúgy a szállítmányt ellenőrző szakemberek fél évvel ezelőtt figyelmeztették a hatóságokat, hogy a kikötőben tárolt ammónium-nitrát veszélyes, azonban a bejrúti kormány azóta sem tett semmit a helyzet megoldása érdekében.

(Borítókép: Anadolu Agency/Getty Images)