Azon a végzetes augusztus 6-án a 17 éves Takeoka Chisako a szabadnapját élvezte. Két barátnőjével találkozott volna a pályaudvaron, ám késésben volt. Sietve lépett ki az ajtón, és még egy utolsó pillantást vetett a zsebtükrében az arcára, hogy ellenőrizze a sminkjét. Ezután valami villant, és robbanást hallott. Mikor legközelebb magához tért egy, a házától 30 méterre fekvő krumpliföldön, akkor látta az égen a város fölé tornyosuló gombafelhőt.

A közeli dombról emberek siettek lefelé, akiknek a karjaikról elszenesedett bőr lógott. Segítségért kiáltoztak, de nem voltak képesek elmondani, hogy hívják őket, sőt még azt a vizet sem tudták meginni, amit Takeoka hozott nekik. Majd idővel ezek az emberek egymás után meghaltak.

A történetet Higashino Mariko, Takeoka lánygyermeke meséli el egy szemtanú alaposságával, habár ő maga nyolc évvel az atomtámadás után született – számol be róla az Economist.

Japánban a Takeoka-hoz hasonló túlélőket hibakusha-nak hívják, ám ahogy az idő múlik, úgy fogy a számuk is ezeknek az embereknek. Hogy emlékeik ne enyésszenek el, Hirosima városa önkénteseket toborzott. Higashino Mariko éppen ilyen önkéntes. Ezek az emberek viszik tovább a hibakusha-k örökségét azáltal, hogy megtanulnak mindent, amit a túlélők azon a napon megtapasztaltak.

Higashino helyzete egyedi, hiszen ő a saját anyja emlékét viszi tovább, ám a legtöbb hibakusha emlékeit idegenek őrzik.

Hasonló módon járt el egyébként Nagaszaki városa is, ahová augusztus 9-én dobták le a Fat Man kódnevű plutónium töltetű bombát.

Japánban most a 75. évforduló alkalmából emlékeznek az iszonyú pusztításra, amit a nukleáris hadviselés képes okozni. Jelenleg ugyan több mint 130000 szemtanú, hibakusha él, ám az ő átlagéletkoruk 83 év felett van. Nincs messze hát az idő, amikor nem marad több élő szemtanú.

Mindez egybevág azzal a félelemmel a szigetországban, hogy az emberek – nem csak Japánban, de akár a világon is – elfelejtik 1945 augusztusának a tanulságait. Jelenleg Japánban a megkérdezettek kevesebb, mint harminc százaléka ismerte a bombázások pontos dátumait. (Hirosimában és Nagaszakiban persze ezek a számok magasabbak voltak.)

Yuzaki Hidehiko, Hirosima prefektúra kormányzója szerint pedig emiatt félő, hogy az emberek idővel naivan kezelik majd ennek a háborúnak a borzalmait, ami napjaink politikájára is kihathat.

A háborús Hirosimában egyébként állomásoztattak ugyan katonákat, de mind a két városban javarészt civilek pusztultak el.

(Kép: Wikipedia)