Felfedezték az anyag egy új állapotát, és ez valóban meredek távlatokat nyithat

2020 / 06 / 02 / Justin Viktor
Felfedezték az anyag egy új állapotát, és ez valóban meredek távlatokat nyithat
Az anyagnak négy fundamentális halmazállapotát ismerjük: létezik szilárd, folyékony, gáz halmazállapotú és plazma állapotban lévő anyag. Ezeken kívül ott vannak a nem klasszikus állapotok, az extrém alacsony hőmérsékletű állapotfajták, a nagy, és külön a rendkívül nagy energiájú állapotok, melyek száma bizonytalan, és persze a javasolt új állapot-típusok. Mindösszesen 23 konkrét és 3-4 lehetséges állapotról beszélünk, na ehhez adjunk hozzá még egyet a most következő felfedezéssel. Egy nem akármilyet.

Spinüveg

A fizikusok az anyag egy új, örvénylő állapotát fedezték fel egy kémiai elemben, ami szerkezetileg elrendezett spinüvegként írható le. A normál mágnesekkel ellentétben a spinüvegben véletlenszerűen helyezkednek el az atomi szintű mágnesek, amelyek mindenféle különböző irányba mutatnak.


Az önindukált spinüvegek örvénylő mágnesekből állnak, amelyek különböző sebességgel keringnek és az idő múlásával folyamatosan átalakulnak. (Kép: Daniel Wegner)

Üveg, spinüveg, kristályszerkezet

A spinüveg olyan híg ötvözet, amelyben csekély mennyiségű mágneses anyaggal, (pl. vassal) ötvöznek egy nem mágneses anyagot (pl. aranyat), és amelyben a mágneses ötvöző atomok véletlenszerű diszperz eloszlásban helyezkednek el. A rend hiánya miatt ezek az anyagok üvegszerűek, míg a spin szó a mágneses tulajdonságra utal. Ezeknek az anyagoknak a mágneses viselkedése a hosszú távú rend hiánya miatt bonyolult és nehezen értelmezhető. A hőmérséklet növelésekor a mágneses szuszceptibilitásuk fázisátalakulásra utaló jellegzetes változást mutat.

A mágneses spin durván szólva az északi és a déli mágneses pólusok tájolása háromdimenziós térben. A ferromágneses szilárd anyagokban az alkotóelemek atomjainak mágneses spinjei ugyanabba az irányba állnak be. A spinüvegek, ellentétben a ferromágnesekkel, rendezetlen mágnesek, melyek atomjainak spinjei nem igazodnak szabályos mintázatba.

Az "üveg" kifejezés a spinüveg mágneses rendezetlensége és a hagyományos, kémiai üveg, - például egy ablaküveg - elhelyezkedés szerinti rendezetlensége közötti analógiából származik. Az ablaküvegben vagy bármilyen amorf szilárd anyagban, az atomi kötés szerkezete rendkívül szabálytalan, ezzel szemben a kristályok atomi kötések egységes mintázatát mutatják. A ferromágneses szilárd anyagokban, a mágneses spinek mind beállnak ugyanabban az irányban, ez analóg a kristály rácsos alapú szerkezetével.

Egy nemrégiben elvégzett kutatásban a tudósok megállapították, hogy a neodímium anyag olyan összetett mágneses módon viselkedik, amelyet a periódusos rendszer egyik elemében sem figyeltek még meg.

Az eredményekből született tanulmány szerint a Neodímium (Nd) kémiai elem önindukált spinüvegként viselkedik. Megállapították, hogy ez az elem apró, örvénylő mágnesek hullámzó tengeréből áll, melyek különböző sebességgel keringnek folyamatosan átalakulva. 

Miből lesz az MI

A tudósok szerint az ilyen mágneses viselkedés megértése segíthet megérteni a periódusos rendszer elemeit, és végül előkészítheti az utat a mesterséges intelligencia új anyagaihoz. A rendezetlen anyagokban, például mágneses ötvözetekben képződő spinüvegek lokálisan eltérő mágneses mintázatokkal rendelkeznek, és spin-kiegyenlítődésük számos nagyságrendet átölelő időskálán történik. 

Spinpolarizált pásztázó alagútmikroszkóp használatával a tudósok leképezték a mágnesességet a neodímium vastag, egykristályos filmjeinek felületén, a hőmérséklet és a mágneses mező függvényében. A strukturális rendezettség hiánya ellenére a degenerált mágneses hullámvektorok olyan spektrális eloszlását fedezték fel, amelyek térben és időben (spatiotemporálisan) változtak.

Daniel Wegner adjunktus azt találta, hogy a neodímium olyan komplex mágneses módon viselkedik, melyet soha senki nem látott még, a periódusos táblázat egyetlen eleménél sem. Elmondta: „Nijmegenben a pásztázó alagút mikroszkópia (STM) specialistái vagyunk. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy megismerjük az egyes atomok szerkezetét, és meg tudjuk állapítani az atomok északi és déli pólusát is. A nagy pontosságú képalkotás ezen fejlett alkalmazásával képesek voltunk megérteni a neodímium viselkedését, mert meg tudtuk figyelni a mágneses szerkezet hihetetlenül apró változásait is. Ezt nem volt könnyű feladat megtenni.” 

Csupán az első lépés...

Alexander Khajetoorians, a pásztázó szondás mikroszkópia professzora elmondta:  „Ez a felfedezés felveti annak a lehetőségét, hogy ezt a bonyolult üvegszerű, mágneses viselkedést számtalan új anyagban is megfigyelhessük, beleértve a periódusos rendszer többi elemét is. Finomítani fogja az anyag alapvető tulajdonságairól meglévő tankönyvi ismereteinket is. De bizonyítási teret is nyit majd új elméletek kifejlesztéséhez is, ahol a fizikát olyan más tudományterületekhez kapcsolhatjuk, mint például az elméleti idegtudomány.

A neodímium komplex evolúciója platform lehet a mesterséges intelligencia alapvető viselkedések lemásolásával történő fejlesztéséhez is. Az összetett minták, amelyek ebben az anyagban tárolhatók, összekapcsolhatók például a képfelismeréssel.”

...egy hosszú úton

Az MI fejlődésével és annak hatalmas energia-lábnyomával, egyre nő az igény olyan anyagok létrehozására, amelyek közvetlenül a hardverben tudják elvégezni az agyunk által végzettekhez hasonló feladatokat. Soha nem építhetünk emberi agy ihlette számítógépet egyszerű mágnesekkel, de az ilyen összetett viselkedésű anyagok már megfelelő jelöltek lehetnek.” A tanulmányt a Radboud Egyetem és az Uppsala Egyetem fizikusai készítették.

(Forrás: Sciencemag, Vilaglex Képek: Unsplash, Pexels)


Bárki is lesz az amerikai elnök, a Google és a Facebook nem fognak túl jól járni
Bárki is lesz az amerikai elnök, a Google és a Facebook nem fognak túl jól járni
Donald Trump alelnök-jelöltje, J. D. Vance, és a legvalószínűbb demokrata elnökjelölt, Kamala Harris sem lenne könnyű ellenfél a Szilícium-völgy nagyvállalatainak.
Átírhatja az élet keletkezését az óceán mélyén talált sötét oxigén
Átírhatja az élet keletkezését az óceán mélyén talált sötét oxigén
A bolygón a jelenleg ismert élethez szükséges az oxigén, ami biológiai úton keletkezett fény segítségével fotoszintézissel. Vagy mégsem? Egy mostani, döbbenetes felfedezés szerint az oxigén előállításához sem fényre, sem biológiai folyamatokra nincs feltétlen szükség. Az óceán mélye olyan titkát fedte fel, ami mindent megkérdőjelez.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.