A James Webb Űrteleszkóp mintegy egy órás megfigyelési ideje alatt annyi adatot sikerült begyűjtenie egy nemzetközi kutatócsoportnak egy igen távoli galaxisról, ami révén felfedezhették az eddig ismert legrégebbi komplex szerves molekulákat az univerzumban.

A vegyületeket abban az SPT0418-47 jelű galaxisban detektálták, ami több szempontból is speciális helyet foglal el a galaxisok között, a 2020-ban meglelt SPT0418-47 ugyanis meglepő módon hasonlít a Tejútrendszerre és, annak ellenére, hogy az univerzum kialakulásának korai időszakában keletkezett, mikor a világegyetem körülbelül 1,4 milliárd éves volt, mégis egészen rendezett képet mutat. A csillagászok korábban úgy gondolták, hogy az ebből az időből vagy korábbról származó galaxisok kaotikusabbak és instabilabbak, azonban az SPT0418-47 rácáfolt erre a hipotézisre. A galaxis különlegesen messze található a Földtől: 12 milliárd fényévnyire, ezért a pontos és részletes megfigyelése csak a legnagyobb teljesítményű eszközökkel kivitelezhető, mint amilyen például a James Webb Űrteleszkóp.

A galaxist 2020-ban fedezték fel egy felvételen, amelyet egy másik galaxisról készítettek, de a háttérben megbújt az SPT0418-47 is, és a közelebbi vizsgálatok után kiderítették róla, hogy számos csillagnak ad otthont, ami egyedi jelenségnek számít a hozzá hasonló időben kialakult galaxisok esetében. A képeken kör alakúak tűnő struktúra egy másik galaxis gravitációs ereje által létrehozott torzító hatásnak (a gravitációs lencsehatásnak) köszönhető, de számítógépes modellezéssel a kutatók megalkották az SPT0418-47 valódi megjelenési formájának képét is, ami nagyjából korong alakot mutat.

A galaxis nem rendelkezik spirálkarokkal, de bizonyos szempontból mégis emlékeztet a Tejútrendszerre,

a közepében csillagok halmaza található, ami szintén szokatlan a galaxisok evolúciójának korábban 'viharosnak' gondolt idejéből származó rendszerben.

Az SPT0418-47 tehát az a galaxis, amelyben most a csillagászok komplex szerves molekulákat detektáltak a James Webb Űrteleszkóp segítségével. Ezek az eddigi legkorábban keletkezett komplex molekulák, amelyeket valaha megfigyeltek a kutatók, bár jelenlétük általában a galaxisokban nem ritka, sőt, gyakran kapcsolódnak az apró porszemcsékhez. A szerves molekulák a policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) közé tartoznak - ezek a vegyületek a Földön gyakran karcinogén hatásúak és a szerves anyagok égése során keletkeznek. A PAH-ok akár sokszáz atomot is tartalmazhatnak, vagyis jóval komplexebb felépítésűek, mint egy-egy víz-, vagy szén-dioxid molekula és felbukkanásuk meglepő az ősrobbanás utáni viszonylag korai időkben Justin Spilker, a kutatásban résztvevő csillagász szerint.

A felfedezést akár más, ehhez hasonlóan rendhagyó újdonságokat tartogató eredmények is követhetik, mivel a James Webb Űrteleszkóp és utána következő, újabb generációs társai társai egyre precízebb megfigyeléseket tesznek lehetővé. A jelenlegi felderítést például mindössze egyetlen órányi adatgyűjtés után sikerült megvalósítani és a kutatók még azt is meg tudták állapítani, hogy a vegyületek körülbelül a galaxis melyik régiójában helyezkednek el. Az adatok alapján kiderült, hogy a molekulák elrendezése nem egyenletes, de azt a további megfigyelések során vizsgálják majd alaposabban, hogy ez pontosan miért van így.

(Fotó: J. Spilker / S. Doyle, NASA, ESA, CSA, ALMA (ESO/NAOJ/NRAO), Rizzo et al.)