A csillagászok felfedeztek egy különleges jelenséget, ami a feltételezések szerint egy korábban még nem detektált űrbeli “robbanástípusnak”, a szuperkilonóvának a nyoma lehet. A szuperkilonóva - ahogyan az a nevéből is kitűnik - a szupernóvának és a kilonóvának a keveréke, vagyis egy olyan jelenség, aminek során minden mindkét nagy energiájú esemény bekövetkezik.

A szupernóva-robbanás egy masszív csillag életének végét jelzi - ekkor a csillagról leszakad a külső rétege, ami olyan intenzív ragyogással jár, mintha egy új csillag születne meg. A kilonóva akkor keletkezik, amikor két neutroncsillag egymásba olvad, és közben szintén erőteljes fényű kitörés (gamma-kitörés) alakul ki, aminek intenzitása azonban valamivel gyengébb a szupernóvánál.

Az elképzelések szerint a most megfigyelt szuperkilonóva forrása egy szupernóva lehetett, ami azonban két, kis méretű neutroncsillagot is létrehozott, amelyek szinte azonnal össze is olvadtak, kilonóvát alkotva. Ha ez a teória igaznak bizonyul, az azt jelenti, hogy most először sikerült detektálni ezt a megjósolt, de eddig sosem látott eseményt - egyúttal ez a második alkalom, hogy kilonóváról sikerült felvételt készíteni. Eddig csak egyszer, 2017-ben kaptak lencsevégre egy kilonóvát, bár akkor is merültek fel kétségek azzal kapcsolatban, hogy vajon tényleg kilonóva vagy egy szupernóva volt-e valójában a kitörés forrása.

Hogy az új észlelés során valóban egy szuperkilonóvát fedeztek-e fel, az még nem egyértelmű, de a kutatók szerint nagy esély van rá, hogy így történt. Ahhoz azonban, hogy a jövőben tisztább képet kapjanak a szuperkilonóvák működéséről, többet is kell találniuk, erre pedig jó alkalmat adnak majd a most még csak épülő, vagy tervezett obszervatóriumok, amelyek még részletesebb adatokat biztosítanak az űrbeli eseményekről.

(Fotó: Caltech/K. Miller, R. Hurt/IPAC)