Fellőtték a "homárszemű" Einstein-szondát, amely a fekete lyukak titkait kutatja

2024 / 01 / 12 / Felkai Ádám
Fellőtték a
A Hosszú-Menetelés 2C rakéta fedélzetén felbocsátott Einstein-szonda egy úttörő űrmisszió, amelynek célja a kozmikus jelenségek, például fekete lyukak, neutroncsillag-ütközések és szupernóvák nagy energiájú röntgensugárzásának tanulmányozása az innovatív „homárszem” röntgen technológia segítségével. A szonda széles látószögű röntgenteleszkópja a homár szeméhez hasonlóan (talán nem meglepő mód innen az elnevezés) széles kilátást nyújt az égre, így gyorsan észleli és elemzi a rövid ideig fennálló, nagy energiájú eseményeket, míg egy második távcső részletes megfigyeléseket tesz lehetővé ezekről a jelenségekről. A küldetés a Kínai Tudományos Akadémia, az ESA és a Max Planck Intézet együttműködésében valósult meg.

Sikeresen fellőtték a homárszemmel (lobster eye) ellátott Einstein-szondát, amely egy olyan egyedülálló műszer, amelyet az univerzum legerősebb jelenségeihez köthető – például az ütköző fekete lyukak, neutroncsillagok és szupernóvák által kibocsátott röntgensugárzás tanulmányozására terveztek – írja a LiveScience. A Kínai Tudományos Akadémia, az Európai Űrügynökség (ESA) és a Max Planck Intézet együttműködésében megvalósuló küldetés célja, hogy egyedülálló mód figyelje meg ezeket a kozmikus eseményeket, és elmélyítse a nagyenergiájú fizikával kapcsolatos ismereteinket.

A kilövésre 2024. január 9-én került sor a Xichang Satellite Launch Centerben egy Hosszú-Menetelés 2C rakétával. Az űrszonda az olyan jelenségeket kutatja tehát, mint a fekete lyukak, a neutroncsillagok ütközései és a hatalmas csillagok robbanással járó pusztulása – ezek tehát azok a nagyenergiájú események, melyekről relatíve keveset tudunk, és a Földön nem igazán lehet megismételni őket, vagyis akkor derülhet ki róluk több minden, ha közvetlen sikerül ezeket tanumányozni.

Az Einstein szonda két elsődleges műszerrel van felszerelve. Az első, a Wide-field X-ray Telescope (WXT) – a “homárszem”, amely rendkívül széles kilátással tekint az égboltra, köszönhetően a homár szemének egyedi felépítése által ihletett moduláris szerkezetnek. A homár szeme a fényt ugyanis a visszaverődésen, nem pedig törésen keresztül érzékeli, így 180 fokos látómezőt biztosít. Hasonlóképpen, a WXT több százezer négyzet alakú optikai szálat használ fel arra, hogy fényt irányítson detektoraira, így a szonda egyetlen pillantással megfigyelheti az égi szféra közel egytizedét.


Az Einstein-szonda művészi ábrázolása (ESA)

Ez a széles látómező döntő fontosságú a tiszavirág életű, de nagy energiájú röntgenforrások észleléséhez, amelyek vizsgálatára tehát a szondát tervezték. Ezek az események gyakran pillanatokra jelennek csak meg, majd eltűnnek, és soha nem ismétlődnek meg ugyanazon a helyen. Az Einstein-szonda azon képessége, hogy az égbolt nagy részét egyszerre tudja megfigyelni, növeli az esélyt arra, hogy észlelje ezeket a ritka és tünékeny eseményeket.

Amint egy érdekes vagy ismeretlen röntgenforrást azonosítanak, a szonda riaszthatja a csillagászokat világszerte, hogy a teleszkópjukat az adott pontra összpontosítsák, de ezzel még nem értünk az Einstein-szonda feladatainak a végére. Az eszköz másik fontos műszere, a nyomkövető röntgenteleszkóp képes ugyanis ráközelíteni ezekre a röntgenforrásokra a részletesebb tanulmányozás érdekében.

A hozzávetőleg 600 km-rel a Föld felett keringő Einstein-szonda körülbelül 96 perc alatt tesz meg egy pályát, és három pályán szinte az egész éjszakai égboltot képes megfigyelni.

A kozmoszról szerzett ismereteink bővítése mellett az Einstein-szonda létfontosságú szerepet fog játszani a Földön észlelt gravitációs hullámok megértésében is. Ezek a hullámok, amelyeket gyakran a fekete lyukak vagy a neutroncsillagok egyesülése okoznak, a röntgensugárzással is összefüggnek ugyanis. A röntgenkitörések gyors azonosításával a szonda segít meghatározni számos gravitációs hullám esemény eredetét. Ahogy Erik Kuulkers az ESA-tól megjegyezte, az Einstein-szonda egyedülállóan széles tekintete döntő fontosságú a kozmikus ütközések röntgenfényének érzékelésében, és ezáltal megfejtheti az Univerzum legmélyebb titkait.


Sikeres teszten van túl a SpaceX űrsétákhoz kifejlesztett szkafandere
Sikeres teszten van túl a SpaceX űrsétákhoz kifejlesztett szkafandere
A várhatóan július végén induló Polaris Down misszió nem csak azért lesz különleges, mert ez lesz az első alkalom, hogy kereskedelmi küldetés ketetében asztronauták űrsétát tesznek, hanem azért is, mert itt vetik be először élesben a SpaceX erre a célra kifejlesztett űrruháját.
Apró, piros objektumok tömege szerepel a JWST felvételein – de a létezésük lehetetlen
Apró, piros objektumok tömege szerepel a JWST felvételein – de a létezésük lehetetlen
A JWST rengeteg kis piros pontot fedezett fel, de ezeket jelenleg bárhogy próbáljuk magyarázni, az ellentmond a most ismert galaktikus evolúciós modelljeinknek.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.