Fellőtték a "homárszemű" Einstein-szondát, amely a fekete lyukak titkait kutatja

2024 / 01 / 12 / Felkai Ádám
Fellőtték a
A Hosszú-Menetelés 2C rakéta fedélzetén felbocsátott Einstein-szonda egy úttörő űrmisszió, amelynek célja a kozmikus jelenségek, például fekete lyukak, neutroncsillag-ütközések és szupernóvák nagy energiájú röntgensugárzásának tanulmányozása az innovatív „homárszem” röntgen technológia segítségével. A szonda széles látószögű röntgenteleszkópja a homár szeméhez hasonlóan (talán nem meglepő mód innen az elnevezés) széles kilátást nyújt az égre, így gyorsan észleli és elemzi a rövid ideig fennálló, nagy energiájú eseményeket, míg egy második távcső részletes megfigyeléseket tesz lehetővé ezekről a jelenségekről. A küldetés a Kínai Tudományos Akadémia, az ESA és a Max Planck Intézet együttműködésében valósult meg.

Sikeresen fellőtték a homárszemmel (lobster eye) ellátott Einstein-szondát, amely egy olyan egyedülálló műszer, amelyet az univerzum legerősebb jelenségeihez köthető – például az ütköző fekete lyukak, neutroncsillagok és szupernóvák által kibocsátott röntgensugárzás tanulmányozására terveztek – írja a LiveScience. A Kínai Tudományos Akadémia, az Európai Űrügynökség (ESA) és a Max Planck Intézet együttműködésében megvalósuló küldetés célja, hogy egyedülálló mód figyelje meg ezeket a kozmikus eseményeket, és elmélyítse a nagyenergiájú fizikával kapcsolatos ismereteinket.

A kilövésre 2024. január 9-én került sor a Xichang Satellite Launch Centerben egy Hosszú-Menetelés 2C rakétával. Az űrszonda az olyan jelenségeket kutatja tehát, mint a fekete lyukak, a neutroncsillagok ütközései és a hatalmas csillagok robbanással járó pusztulása – ezek tehát azok a nagyenergiájú események, melyekről relatíve keveset tudunk, és a Földön nem igazán lehet megismételni őket, vagyis akkor derülhet ki róluk több minden, ha közvetlen sikerül ezeket tanumányozni.

Az Einstein szonda két elsődleges műszerrel van felszerelve. Az első, a Wide-field X-ray Telescope (WXT) – a “homárszem”, amely rendkívül széles kilátással tekint az égboltra, köszönhetően a homár szemének egyedi felépítése által ihletett moduláris szerkezetnek. A homár szeme a fényt ugyanis a visszaverődésen, nem pedig törésen keresztül érzékeli, így 180 fokos látómezőt biztosít. Hasonlóképpen, a WXT több százezer négyzet alakú optikai szálat használ fel arra, hogy fényt irányítson detektoraira, így a szonda egyetlen pillantással megfigyelheti az égi szféra közel egytizedét.


Az Einstein-szonda művészi ábrázolása (ESA)

Ez a széles látómező döntő fontosságú a tiszavirág életű, de nagy energiájú röntgenforrások észleléséhez, amelyek vizsgálatára tehát a szondát tervezték. Ezek az események gyakran pillanatokra jelennek csak meg, majd eltűnnek, és soha nem ismétlődnek meg ugyanazon a helyen. Az Einstein-szonda azon képessége, hogy az égbolt nagy részét egyszerre tudja megfigyelni, növeli az esélyt arra, hogy észlelje ezeket a ritka és tünékeny eseményeket.

Amint egy érdekes vagy ismeretlen röntgenforrást azonosítanak, a szonda riaszthatja a csillagászokat világszerte, hogy a teleszkópjukat az adott pontra összpontosítsák, de ezzel még nem értünk az Einstein-szonda feladatainak a végére. Az eszköz másik fontos műszere, a nyomkövető röntgenteleszkóp képes ugyanis ráközelíteni ezekre a röntgenforrásokra a részletesebb tanulmányozás érdekében.

A hozzávetőleg 600 km-rel a Föld felett keringő Einstein-szonda körülbelül 96 perc alatt tesz meg egy pályát, és három pályán szinte az egész éjszakai égboltot képes megfigyelni.

A kozmoszról szerzett ismereteink bővítése mellett az Einstein-szonda létfontosságú szerepet fog játszani a Földön észlelt gravitációs hullámok megértésében is. Ezek a hullámok, amelyeket gyakran a fekete lyukak vagy a neutroncsillagok egyesülése okoznak, a röntgensugárzással is összefüggnek ugyanis. A röntgenkitörések gyors azonosításával a szonda segít meghatározni számos gravitációs hullám esemény eredetét. Ahogy Erik Kuulkers az ESA-tól megjegyezte, az Einstein-szonda egyedülállóan széles tekintete döntő fontosságú a kozmikus ütközések röntgenfényének érzékelésében, és ezáltal megfejtheti az Univerzum legmélyebb titkait.


Élettelen szeretők - mik az előnyei és hátrányai, ha szexrobotokra cseréljük az embereket?
Élettelen szeretők - mik az előnyei és hátrányai, ha szexrobotokra cseréljük az embereket?
Disztópia, újfajta szórakozás, a technológia térnyerése vagy egy eszköz, ami sok problémát meg tud oldani - a szexuális célokra szánt emberszerű gépeket nagyon eltérő szemszögekből lehet nézni, de egy biztos: a robotok készülnek és egyre emberibbé válnak. Legújabb sorozatunkban partnerünkkel, Magyarország legnagyobb felnőtt áruházával, a Vágyaim.hu csapatával együtt kutatjuk, merre tart az emberiség a szexualitás egyre digitálisabb ösvényein...
A Voyager 1 már nem kommunikál érthetően, de még ad életjeleket
A Voyager 1 már nem kommunikál érthetően, de még ad életjeleket
A Voyager 1 1977 óta utazik a világűrben és mára olyan messzire jutott a Földtől, hogy az irányítóközponttal való üzenetváltás majdnem két napba telik. Az űreszközzel egy ideje problémák vannak és adatokat már nem tud küldeni, a "szívdobogását" azonban még detektálják a NASA JPL munkatársai.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.