A Carnegie Mellon Egyetem Műszaki Mérnöki Osztályának munkatársai egy olyan, régen kihalt élőlény robotizált mását készítették el, amely körülbelül 450 millió éve élt a Földön és a késő devonkorban tűnt el, új életre keltve az egyébként már csak fosszília formájában létező organizmust. A pleurocystitiák az echinodermaták, vagyis tüskésbőrűek törzsébe tartoztak és ma is élő leszármazottaik többek között a tengeri uborkák és tengeri sünök. A sajátos állatok legősibb tagjai a kambriumi ősóceánban is jelen voltak, de éppen a fejlődési láncuk hosszúsága miatt kérdéses, hogy pontosan milyen lépések vezettek az elődök felépítésétől a mai rokonaik struktúrájáig.

Hogy megfejtsék az evolúcióval kapcsolatos homályos részleteket, a mérnökök a paleobionika tudományához fordultak, aminek lényege, hogy régen létezett élőlények fossziliáinak alapján alkotnak robotokat a működésük megértése céljából. Az ősi állatok maradványainak vizsgálata során szerzett adatok segítségével egészen élethű gépeket tudnak létrehozni, amelyekkel az állatok mozgását szimulálják és a robotanalógokkal való kísérletekkel magyarázatot találhatnak a fejlődési idővonalak hiányzó szakaszaira is.

Az eredeti pleurocystiták fontos szerepet játszottak az echinodermaták mai változatainak felépítése szempontjából, mivel ezek voltak az első példányok, amelyek sajátos izmos mozgásszervet használtak a haladáshoz. Ezt azonban eddig nem tudták konkrét módon alátámasztani, mivel a mozgásukat az örökkévalóságnak megőrző nyomok nem maradtak fenn utánuk, csak a fossziliák. A paleorobot, azaz Rhombot testét 3D-nyomtatással készült részekből építették fel és a lágyrobot működtetésével felfedezték, hogy az állatok a farokrész széles, nagyívű csapásaival tudott mozogni a tengerfenéken.

A kutatók a kísérletek következő szakaszában azt vizsgálják majd, hogy a tengerfenék anyaga milyen módon befolyásolta az élőlények mozgását. A paleobionika segítségével később másfajta ősi állatokat is terveznek "feltámasztani", hogy a más módszerekkel nehezen vizsgálható jellemzőket és jelenségeket tanulmányozzanak.

(Fotó: Desatnik et al/PNAS, Carnegie Mellon)