Ali Seifi a Texasi Egyetem professzora és nem mellesleg „csuklásszakértő”, aki feltalálta ezt az igen kellemetlen állapotot megszüntető, „HiccAway” nevű eszközt – számol be erről a The Atlantic nyomán a Futurism. Ali Seifi egyébként interjút adott a lapnak, amelyből több minden kiderült már azon túl, hogy egyáltalán létezik olyasmi, hogy csuklásszakértő.
A The Atlantic kitér arra is, hogy bár a csuklás általában nagyon kellemetlen – csuklani jellemzően senki sem szeret, ennek ellenére igen kevéssé tanulmányozott területről van szó. A Futurism ehhez hozzáteszi, hogy nagyon keveset tudunk a csuklást kiváltó okokról. Ez az állítás azonban részben igaz csak, mivel inkább arról van szó, hogy a csuklást több ok is kiválthatja. Mint azt a Házipatika írja:
„A csuklás tulajdonképpen a rekeszizom görcsös, akaratlan összehúzódása, mely jelentkezhet önállóan, de csuklási rohamként is. Ez utóbbi általában néhány percen belül önmagától is elmúlik. A csuklás teljesen természetes és igen gyakori jelenség, de időnként súlyosabb problémára is utalhat.
A csuklás az egyik leggyakoribb reflex, a rekeszizom görcsös összehúzódása, melyet jellegzetes érzés és hang kísér. A csuklás lehet egyetlen, de rohamszerűen is jelentkezhet, ilyenkor több csuklás követi egymást, általában ritmusosan.
Számos dolog kiválthatja a csuklást, ezek közül jó néhány teljesen hétköznapi: például köhögés, félrenyelés, nevetés, levegő nyelése, ha túl gyorsan eszünk vagy iszunk, de az intenzív érzelmek, így a félelem, az izgatottság, az öröm is.”
A lap megemlíti azt is, hogy időnként a csuklás hátterében akár betegség (időnként súlyos betegség) is állhat. Amit viszont valóban nem tudunk, hogy egyáltalán miért alakult ki a csuklás, vagyis milyen fiziológiás előnye van. A tüsszentés vagy a köhögés esetén a légutak megtisztításáról van szó, de az rejtély, hogy a szervezetünk mit kíván ezzel a reflexszel elérni. Mint az Egészségkalauz a téma kapcsán kifejti:
„A csuklás tulajdonképpen nem más, mint a mellkas üregét a hasüregtől elválasztó rekeszizom hirtelen, akaratlan, reflexszerű összehúzódása, összerándulása. A csuklás, más reflexekkel összehasonlítva, jóval titokzatosabb, még nem jöttek rá, hogy pontosan miért alakult (hiszen nincs egyértelmű fiziológiás előnye, mint a köhögésnek vagy a tüsszögésnek), és arról sincs tudományos konszenzus, hogy mi váltja ki. A két legelfogadottabb elmélet szerint a csuklás vagy a légzést irányító idegek, a bolygóideg, vagy pedig a rekeszizom működésében nagy szerepet játszó idegek irritációját, stimulációját követően következik be.
Mivel a rekeszizom a légzésben is részt vevő egyik legnagyobb, legfontosabb izom, a hirtelen összerándulás hatására levegő távozásával is jár. Ez okozza a jellegzetes, mindenki számára jól ismert hanghatást. Bár a csuklás maga csak a rekeszizom összerándulását jelenti, az általa kiváltott hatás szinte az egész felsőtesten érzékelhető, látható: a vállak, a mellkas, a has is megremeghet, megrázkódhat. A csuklás önmagában nem fájdalmas, de az izmok összerándulása időnként éles, szúró fájdalommal járhat együtt, mely a mellkasban vagy a hasban jelentkezik.”
A csuklásra rengeteg népi gyógymód létezik, ebből a mi családi tapasztalatunk szerint bevált a citromos víz fogyasztása, nem vált be azonban a vicces, a közösségi médiában terjedő „pszichológiai” trükk, hogy azt hangsúlyozzuk magunknak, hogy nem vagyunk halak. Ez utóbbi „gyógymód” hátterében ugyanis az az „elmélet” áll, hogy a csuklás oka, hogy valamiért aktiválódik agyunknak még a végtelen óceánokban kifejlődött része, és megijed, hogy nem vesz minket víz körül, és ezért beindít egyfajta kopoltyús fuldoklást.
Na de térjünk vissza Seifi professzor HiccAway eszközére! A mindössze 14 dollárért megvásárolható (bár ebben nyilván nincs benne a postaköltség) találmány lényegében egy szívószál, amelynek az alján a lyuk kisebb, mint a tetején. Az eszköz lényegében a Bernoulli törvényt használja fel:
„Bernoulli törvénye azt mondja ki, hogy egy közeg áramlásakor (a közeg lehet például víz, de levegő is) a sebesség növelése a nyomás csökkenésével jár. Például, ha valaki egy papírlapot tart vízszintesen tartott tenyere alá és ujjai közé fúj, a papírlap a tenyeréhez tapad. Ennek oka, hogy a levegő sebessége a papír és tenyere közötti résben felgyorsul, nyomása lecsökken, a lap alatti nyomás azt a tenyeréhez szorítja.”
Az eszköz használata rendkívül egyszerű:
Az itt megvásárolható eszköz állítólag annyira hatásos, hogy Seifi a szívószálával még a Shark Tank című amerikai műsorban is házalt, és szerzett is befektetést a találmányába 250 ezer dollár értékben.
(Kép: hiccaway.com)