Guillén a Cornell Egyetemen szerzett PhD-fokozatot fizikából, matematikából és csillagászatból; fizikát tanított a Harvardon; korábban pedig az ABC News tudományos szerkesztője volt. Szerinte a csillagászat rejtheti a választ arra a kérdésre, hogy hol a menny.

Edwin Hubble 1929-ben jött rá, hogy a galaxisok távolodnak, és minél messzebb vannak, annál gyorsabban (a Hubble-törvény). Elméletben létezik egy határ: ahol ez a távolodás eléri a fénysebességet. Guillén ezt kozmikus horizontnak, angolul „Cosmic Horizonnak” nevezi.

Einstein speciális relativitáselmélete miatt ezt persze űrhajóval nem érjük el.

Guillén szerint ennél a horizontnál az idő „megáll”, miközben a tér megmarad, és a túloldalon ott lehet egy örökre rejtett világegyetem. Sőt, a megfigyelhető világegyetem legősibb objektumai is ehhez a peremhez esnek a legközelebb, így ami azon túl van, szerinte akár a Nagy Bumm előtti időkből is származhat.

Innen már csak egy lépés a következtetés: a menny talán tényleg „fent” van – csak épp ott a GPS már feladja.