Az egyesült államokbeli Massachusetts partjaitól nem messze figyelték meg február elején azt a Félhold néven nyilvántartott nagy fehér cápát, melynek hátuszonya körülbelül öt évvel ezelőtt gyakorlatilag kettészakadt. A sérült állatról 2017-ben, illetve most készült fotók tanúsága szerint a regeneráció szinte tökéletes, az uszony, mondhatni, sebészeti pontossággal forrt össze.

Bár a kutatók nem tudják biztosan, hogy Félhold hogy szerezte ezt a súlyos sérülést, de könnyen lehet, hogy egy fajtársától, ugyanis több cápaféléhez hasonlóan a fehér cápák között sem ritka, hogy párzás közben a hím megharapja a nőstényt, hogy közel tartsa magához, míg az aktus tart. Valószínűleg éppen ez az oka annak, hogy a nőstények bőre a hímekénél kétszer vastagabb, illetve annak is, hogy a cápák különösen gyorsan képesek felgyógyulni, anélkül, hogy a seb elfertőződne. Igaz, hogy Félhold hím, azonban ez nem zárja ki, hogy egy nőstény védekezés közben tépte szét a hátuszonyát.

Egy másik fajjal, a cetcápával kapcsolatos részletes vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a hatalmas állat komoly szövetkárosodás esetén is képes szinte teljes, akár 90 százalékos gyógyulásra csupán 35 nap alatt. Ennél a fajnál ennek azért is van nagy jelentősége, mert a cetcápák gyakran szenvednek hajócsavarok által okozott sérülésektől.

A tudomány jelenleg több mint 500 cápafélét ismer, és bár nem tudták mindegyik esetében vizsgálni a regenrációs képességet, azonban valószínű, hogy legtöbbjük rendelkezik ezzel az öngyógyító képességgel. Egy 2019-ben publikált, cápák genetikáját vizsgáló tanulmány szerint a faj DNS-szekvenciája úgy módosult az idők során, hogy ez hozzájáruljon a gyorsabb sebgyógyuláshoz. Azok a gének, amelyek a regenrációért felelősek a cápákban, az embereknél is ezt a szerepet töltik be, az egyik például részt vesz a véralvadás egyik kulcsfontosságú összetevőjének előállításában.

Egyébként nem a cápa az egyedüli faj, amely figyelemreméltó regenerációs képeséggel rendelkezik. Az axolotl nevű, víz alatti légzésre is képes kétéltű például különösen kiemelkedő ebből a szempontból, ugyanis

ez az élőlény vissza tudja növeszteni a farkát, vagy bármelyik elvesztett végtagját, a gerincvelőjét, de még az agyának bizonyos részeit is.

A cápák genetikai vizsgálata olyan titkokra deríthet fényt, amelyek megmagyarázhatják, hogy ezek az állatok hogyan képesek a gyors gyógyulásra, illetve a betegségekkel szembeni hatékony ellenállásra. A tudósok az ezen képességek mögött rejlő mechanizmusokat tanulmányozzák, hisz az eredmények jelentősen segíthetik az embereket is a betegségek elleni küzdelemben.

(Borítókép: Getty Images/Allan Davey)