Tíz bizarr tudományos kutatás, aminek látszólag semmi értelme nem volt
Nem telik el nap újabb tanulmányok publikálása nélkül, melyekről első blikkre azt hinnénk, hogy előrébb viszik a világot. Szerencsés esetben ez így történik, de a hasznos anyagok mellett ma már a furcsa publikációkból ugyancsak Dunát rekeszthetnénk. A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttünk tíz következtetést, melyek a jövőben biztosan a tudomány hasznára válnak, ettől függetlenül mindegyik elég bizarr.
A Tetris lehoz a káros függőségekről
A Plymouth Egyetem pszichológusai a Tetris és a káros szenvedélyek hatását vizsgálták harmincegy önkéntesen. A nem reprezentatív kutatás során az alanyok jelezték, valahányszor hatalmába kerítette őket függőségük (étel-, alkohol-, cigaretta). A csoportot két részre osztották, majd Tetrist kötöttek az előttük elhelyezett számítógépre, a második csapatnál viszont szándékosan késleltették a játék betöltését. A kutatók az agyműködésünkkel magyarázzák a folyamatot; amikor vágyakozunk valami után, az agyban kialakul egy kép a vágy tárgyáról. A figyelemeltereléshez pedig bármilyen vizuális élmény, így akár a Tetris is elég.
Aki olvas, tovább él?
A Yale Egyetem munkatársai tizenkét évet töltöttek háromezer-háromszázhatvanöt személy megfigyelésével, hogy megvizsgálják az olvasás és a várható élettartam kapcsolatát. A résztvevők három csoportba rendeződtek; az egyáltalán nem, a hetente három és fél óránál kevesebbet, illetve a három és fél óránál többet olvasókra.
Eredményeik tükrében a hetente legtöbbet olvasók átlagosan két évvel tovább élnek azokhoz képest, akik sosem forgatnak könyveket. Merthogy a kutatók szerint csak a hagyományos kötetek adhatnak plusz éveket életünkhöz, a napilapok és a magazinok nem. (A kutatás nem terjedt ki az e-bookra és az online tartalmakra). Megállapításuk két, az idegrendszerben zajló kognitív folyamaton alapul: az egyik az értő olvasás, amikor belemerülünk a történetbe, összefüggéseket találunk, és kérdéseket fogalmazunk meg. Másrészt az érzelmi intelligencia, amit szintén fejleszt az olvasás. Bár utóbbi inkább a sikeres, mintsem a hosszú élethez köthető.
Pókember nem létezik
Elég fura, hogy valaki a nyilvánvalót kutatja, a Cambridge Egyetemen azonban erre is volt példa; átfogó elemzés után kutatók megállapították, hogy minél magasabbak vagyunk, annál több kötőanyagot kellene a szervezetnek tartalmaznia, ha utánozni szeretnénk a falmászót. Walter Federle, a tanulmány társszerzője megjegyezte, hogy európai számozás szerint száznegyvenötös, míg amerikaival száztizennégyes lábtuladjonosnak kellene lennünk hasonló mutatványokhoz.
A sör boldogabbá tesz
Általában inkább boldogságunkban, mintsem boldogságkeresés céljából sörözünk, egyes kutatások szerint viszont kellene, mert az ital növeli a boldogságszintet. Legalábbis erre jutott Monika Pischetsrieder professzor a Daily Meal-en publikált tanulmányban. A teszt során tizenháromezer ételmolekulát megvizsgált, mígnem a malátában rálelt egy komponensre, ami aktiválja az úgynevezett D2-receptort. A D a dopamin vegyület megfelelője, amit boldogsághormonnak is nevezünk, mivel stimulálja az érzelmekért és reakciókért felelős agyterületet.
Különbség van Facebook-ismerős és igaz barát között
Bár ez sem szorul különösebb magyarázatra, az Oxford Egyetem kutatói mindenesetre bebizonyították, hogy Facebook-barátaink köszönőviszonyban sincsenek valódi emberi kapcsolatainkkal. Robin Dunbar brit antropológus tanulmánya azt vizsgálta, hogy az aktív közösségi hálózat vajon több szoros kapcsolatot is jelent-e. A kutatás háromezer-háromszáznegyvenöt tizennyolc és hatvanöt év közötti felhasználót vizsgált, átlagosan százötven ismerőssel. A vizsgálat kimutatta, hogy mindössze négy ismerősre lehet számítani a bajban, halálesetnél pedig csak tizennégyen fejezik ki együttérzésüket. Vagyis a mennyiség nem jelent minőségnövekedést, akár ötszáz, akár ezerötszáz barátunk van.
A rövid várakozási idő elégedettebbé teszi az utasokat
A repülős utazás legdühítőbb percei általában a repülőtéri biztonsági ellenőrzéshez kapcsolódik, hiszen több dologra kell egyszerre figyelni, mindezt hosszú várakozási idővel megspékelve. A Global Business Travel Association a procedúra megkönnyítése érdekében piacra dobta TSA PreCheck nevű programját; az utasnak mindössze egy regisztrációba kerül, hogy sorban állás nélkül tovább jusson az ellenőrzésen. Mindemellett magán hagyhatja ruháit, ahogy laptopja is a táskában maradhat. A TSA PreCheck bemutatása után a társaság felmérést készített az üzleti útra tartó menedzserek körében, akik természetesen elégedettek voltak az újdonsággal.
Ezzel a trükkel felismerhető a politikai hovatartozás
A Journal of Political Psychologyban publikált tanulmány szerint társaink szóhasználata elárulja politikai hovatartozását, ugyanis a konzervatívok több főnevet használnak a liberálisokhoz képest. Megfigyeléseik során a kutatók lengyel, portugál és amerikai politikusok nyilvános megszólalásait elemezték; a konzervatív vezetők inkább főneveket és tömör, egyértelmű mondatokat használtak, míg a liberálisok hosszabban, melléknevekkel tarkítva fejezték ki magukat. A liberális és konzervatív különbségeket már számos vizsgálat kimutatta, de úgy tűnik a személybeli különbségek a nyelvhasználatra is érvényesek.
Napi négy csésze kávé a hosszú élet záloga
A hosszú élet titka az egyik legnépszerűbb kutatási téma, nem csoda, hogy már a kávét is összefüggésbe hozták vele: egy húszezer középkorú férfit és nőt vizsgáló, tíz éves tanulmányban megállapították, hogy a napi négy csésze kávét fogyasztók halálozási rátája kétharmaddal alacsonyabb a nem kávézókhoz képest. Mindezt a kávé értékes antioxidánsainak köszönhető, melyek állítólag a szívre és az emésztésre is pozitívan hatnak. Más szakértők azonban figyelmeztetnek, hogy valójában az egészséges életmód védhet csak meg a szív és érrendszeri betegségeitől.
Tényleg veszélyes a kardnyelés?
Ha mostanáig kétségeink lettek volna a kardnyelés kockázatosságáról, Brian Witcombe, brit radiológus részletes felmérésben bizonyította. A 2006-os elemzés szerint sérülések leggyakrabban a nyelőcsőben keletkeznek, de általában jól gyógyulnak. A torokfájás főleg kezdőknél gyakori mellékhatás, ám időnként belső vérzés sem kizárt. A vizsgálatban száztíz kardnyelő szerepelt; kiderült, hogy mellkasi panaszokkal legtöbben nem fordulnak orvoshoz a kezelési költségek miatt. Hat válaszadó szenvedett sérülést a nyelőcsövén vagy a légcsövén, közülük hármat műteni kellett. Noha halálos sérülés nem történt, a három kardnyelő huszonhárom és hetvenezer dollár, körülbelül öt és tizenöt millió forint közötti összeget fizetett az ellátásért. Witcombe kutatásáért 2007-ben IgNobel, azaz Bolond-díjat kapott.
Mágneses vonalak mentén ürítenek a kutyák?
A kutyatulajdonosoknak már bizonyára feltűnt, hogy kedvencük sokat fészkelődik, mire megtalálja a tökéletes pozíciót dolga elvégzéséhez. A Frontiers in Zoology című szaklapban megjelent tanulmány szerint az ok a kutyák és a Föld mágneses terének kapcsolatában rejlik; az ebek ehhez igazodnak, amikor leguggolnak könnyíteni magukon, ráadásul még a legapróbb változásokat is érzékelik. Cseh kutatók két év alatt hetven kutya testhelyzetét elemezték ezernyolcszázkilencvenhárom székletürítés és ötezer-ötszáznyolcvankettő vizelés alkalmával. Az eredmények alapján, ha a mágneses tér stabil, a kutyák szívesebben helyezkednek el az észak-déli tengely mentén. Ám a mágneses térrel viselkedésük is változik: megpróbálnak alkalmazkodni a mező elhajlásához, mivel a polaritásváltozásra érzékenyebbek, mint a mező erősségére. A jelenség okai nem tisztázottak, de valószínűleg biológiai oka van; a kutyák tájékozódásra használják a mágneses teret nagyjából úgy, mint amikor egy hegymászó kis időre megpihen, hogy ellenőrizze a térképet.
(Források: Science Direct, IFL Science, University Of Cambridge, The Daily Meal, Open Science, Skift, Journal of Political Psychology, Toronto Sun, The Daily Mail, Improbable, Frontiers In Zoology, Képek: Pixabay, Unsplash)
Itt állíthatod be, hogy a Rakéta az elsők között legyen a Google keresőben