Tíz bizarr tudományos kutatás, aminek látszólag semmi értelme nem volt

2019 / 11 / 10 / Perei Dóra
Persze ettől még lehet, hogy a tudomány hasznára válnak. Például két évig elemeztek kakáláshoz készülő kutyákat, hogy megtudják, miért lejtenek előtte körtáncot.  

Nem telik el nap újabb tanulmányok publikálása nélkül, melyekről első blikkre azt hinnénk, hogy előrébb viszik a világot. Szerencsés esetben ez így történik, de a hasznos anyagok mellett ma már a furcsa publikációkból ugyancsak Dunát rekeszthetnénk. A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttünk tíz következtetést, melyek a jövőben biztosan a tudomány hasznára válnak, ettől függetlenül mindegyik elég bizarr.

A Tetris lehoz a káros függőségekről

A Plymouth Egyetem pszichológusai a Tetris és a káros szenvedélyek hatását vizsgálták harmincegy önkéntesen. A nem reprezentatív kutatás során az alanyok jelezték, valahányszor hatalmába kerítette őket függőségük (étel-, alkohol-, cigaretta). A csoportot két részre osztották, majd Tetrist kötöttek az előttük elhelyezett számítógépre, a második csapatnál viszont szándékosan késleltették a játék betöltését. A kutatók az agyműködésünkkel magyarázzák a folyamatot; amikor vágyakozunk valami után, az agyban kialakul egy kép a vágy tárgyáról. A figyelemeltereléshez pedig bármilyen vizuális élmény, így akár a Tetris is elég.

Aki olvas, tovább él?

A Yale Egyetem munkatársai tizenkét évet töltöttek háromezer-háromszázhatvanöt  személy megfigyelésével, hogy megvizsgálják az olvasás és a várható élettartam kapcsolatát. A résztvevők három csoportba rendeződtek; az egyáltalán nem, a hetente három és fél óránál kevesebbet, illetve a három és fél óránál többet olvasókra.

Eredményeik tükrében a hetente legtöbbet olvasók átlagosan két évvel tovább élnek azokhoz képest, akik sosem forgatnak könyveket. Merthogy a kutatók szerint csak a hagyományos kötetek adhatnak plusz éveket életünkhöz, a napilapok és a magazinok nem. (A kutatás nem terjedt ki az e-bookra és az online tartalmakra). Megállapításuk két, az idegrendszerben zajló kognitív folyamaton alapul: az egyik az értő olvasás, amikor belemerülünk a történetbe, összefüggéseket találunk, és kérdéseket fogalmazunk meg. Másrészt az érzelmi intelligencia, amit szintén fejleszt az olvasás. Bár utóbbi inkább a sikeres, mintsem a hosszú élethez köthető.

Pókember nem létezik

Elég fura, hogy valaki a nyilvánvalót kutatja, a Cambridge Egyetemen azonban erre is volt példa; átfogó elemzés után kutatók megállapították, hogy minél magasabbak vagyunk, annál több kötőanyagot kellene a szervezetnek tartalmaznia, ha utánozni szeretnénk a falmászót. Walter Federle, a tanulmány társszerzője megjegyezte, hogy európai számozás szerint száznegyvenötös, míg amerikaival száztizennégyes lábtuladjonosnak kellene lennünk hasonló mutatványokhoz.

A sör boldogabbá tesz

Általában inkább boldogságunkban, mintsem boldogságkeresés céljából sörözünk, egyes kutatások szerint viszont kellene, mert az ital növeli a boldogságszintet. Legalábbis erre jutott Monika Pischetsrieder professzor a Daily Meal-en publikált tanulmányban. A teszt során tizenháromezer ételmolekulát megvizsgált, mígnem a malátában rálelt egy komponensre, ami aktiválja az úgynevezett D2-receptort. A D a dopamin vegyület megfelelője, amit boldogsághormonnak is nevezünk, mivel stimulálja az érzelmekért és reakciókért felelős agyterületet.

Különbség van Facebook-ismerős és igaz barát között

Bár ez sem szorul különösebb magyarázatra, az Oxford Egyetem kutatói mindenesetre bebizonyították, hogy Facebook-barátaink köszönőviszonyban sincsenek valódi emberi kapcsolatainkkal. Robin Dunbar brit antropológus tanulmánya azt vizsgálta, hogy az aktív közösségi hálózat vajon több szoros kapcsolatot is jelent-e. A kutatás háromezer-háromszáznegyvenöt tizennyolc és hatvanöt év közötti felhasználót vizsgált, átlagosan százötven ismerőssel. A vizsgálat kimutatta, hogy mindössze négy ismerősre lehet számítani a bajban, halálesetnél pedig csak tizennégyen fejezik ki együttérzésüket. Vagyis a mennyiség nem jelent minőségnövekedést, akár ötszáz, akár ezerötszáz barátunk van.

A rövid várakozási idő elégedettebbé teszi az utasokat

A repülős utazás legdühítőbb percei általában a repülőtéri biztonsági ellenőrzéshez kapcsolódik, hiszen több dologra kell egyszerre figyelni, mindezt hosszú várakozási idővel megspékelve. A Global Business Travel Association a procedúra megkönnyítése érdekében piacra dobta TSA PreCheck nevű programját; az utasnak mindössze egy regisztrációba kerül, hogy sorban állás nélkül tovább jusson az ellenőrzésen. Mindemellett magán hagyhatja ruháit, ahogy laptopja is a táskában maradhat. A TSA PreCheck bemutatása után a társaság felmérést készített az üzleti útra tartó menedzserek körében, akik természetesen elégedettek voltak az újdonsággal.

Ezzel a trükkel felismerhető a politikai hovatartozás

A Journal of Political Psychologyban publikált tanulmány szerint társaink szóhasználata elárulja politikai hovatartozását, ugyanis a konzervatívok több főnevet használnak a liberálisokhoz képest. Megfigyeléseik során a kutatók lengyel, portugál és amerikai politikusok nyilvános megszólalásait elemezték; a konzervatív vezetők inkább főneveket és tömör, egyértelmű mondatokat használtak, míg a liberálisok hosszabban, melléknevekkel tarkítva fejezték ki magukat. A liberális és konzervatív különbségeket már számos vizsgálat kimutatta, de úgy tűnik a személybeli különbségek a nyelvhasználatra is érvényesek.

Napi négy csésze kávé a hosszú élet záloga

A hosszú élet titka az egyik legnépszerűbb kutatási téma, nem csoda, hogy már a kávét is összefüggésbe hozták vele: egy húszezer középkorú férfit és nőt vizsgáló, tíz éves tanulmányban megállapították, hogy a napi négy csésze kávét fogyasztók halálozási rátája kétharmaddal alacsonyabb a nem kávézókhoz képest. Mindezt a kávé értékes antioxidánsainak köszönhető, melyek állítólag a szívre és az emésztésre is pozitívan hatnak. Más szakértők azonban figyelmeztetnek, hogy valójában az egészséges életmód védhet csak meg a szív és érrendszeri betegségeitől.

Tényleg veszélyes a kardnyelés?

Ha mostanáig kétségeink lettek volna a kardnyelés kockázatosságáról, Brian Witcombe, brit radiológus részletes felmérésben bizonyította. A 2006-os elemzés szerint sérülések leggyakrabban a nyelőcsőben keletkeznek, de általában jól gyógyulnak. A torokfájás főleg kezdőknél gyakori mellékhatás, ám időnként belső vérzés sem kizárt. A vizsgálatban száztíz kardnyelő szerepelt; kiderült, hogy mellkasi panaszokkal legtöbben nem fordulnak orvoshoz a kezelési költségek miatt. Hat válaszadó szenvedett sérülést a nyelőcsövén vagy a légcsövén, közülük hármat műteni kellett. Noha halálos sérülés nem történt, a három kardnyelő huszonhárom és hetvenezer dollár, körülbelül öt és tizenöt millió forint közötti összeget fizetett az ellátásért. Witcombe kutatásáért 2007-ben IgNobel, azaz Bolond-díjat kapott.

Mágneses vonalak mentén ürítenek a kutyák?

A kutyatulajdonosoknak már bizonyára feltűnt, hogy kedvencük sokat fészkelődik, mire megtalálja a tökéletes pozíciót dolga elvégzéséhez. A Frontiers in Zoology című szaklapban megjelent tanulmány szerint az ok a kutyák és a Föld mágneses terének kapcsolatában rejlik; az ebek ehhez igazodnak, amikor leguggolnak könnyíteni magukon, ráadásul még a legapróbb változásokat is érzékelik. Cseh kutatók két év alatt hetven kutya testhelyzetét elemezték ezernyolcszázkilencvenhárom székletürítés és ötezer-ötszáznyolcvankettő vizelés alkalmával. Az eredmények alapján, ha a mágneses tér stabil, a kutyák szívesebben helyezkednek el az észak-déli tengely mentén. Ám a mágneses térrel viselkedésük is változik: megpróbálnak alkalmazkodni a mező elhajlásához, mivel a polaritásváltozásra érzékenyebbek, mint a mező erősségére. A jelenség okai nem tisztázottak, de valószínűleg biológiai oka van; a kutyák tájékozódásra használják a mágneses teret nagyjából úgy, mint amikor egy hegymászó kis időre megpihen, hogy ellenőrizze a térképet.

(Források: Science Direct, IFL Science, University Of Cambridge, The Daily Meal, Open Science, SkiftJournal of Political Psychology, Toronto Sun, The Daily Mail, Improbable, Frontiers In ZoologyKépek: Pixabay, Unsplash)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.