Két évvel ezelőtt hatalmas dolgot vittek véghez a párizsi olimpia szervezői: a Szajna megtisztítása és fürdésre alkalmassá tétele után a folyóban rendezték meg a nyílt vízi úszók versenyszámait, és szintén a III. Sándor híd alatt haladt át a triatlonosok úszószámai. Ennek a tettnek pedig van egy erősebb üzenete is:

ha a Szajna fürdésre alkalmassá tehető, akkor bárhol lehetséges a változás. Ezért izgalmas a folyó – és egy kaliforniai társa – megtisztításáról készült dokumentumfilm.

A folyók és azok élővilága az egyik legveszélyeztetettebb világszinten, elég arra gondolni, hogy ez az élettér folyamatosan csökken: 1970 óta 84%-kal lett kevesebb. Holott a Föld folyói életet adnak: kétmilliárd ember ivóvize, több ezer faj élőhelye és mezőgazdaságok, városok vízellátása múlik rajtuk.

A szakemberek rendületlenül dolgoznak a hanyatlás megállításán, sőt visszafordításán, és néhány, jó gyakorlatként is felfogható projekt is van már. Az egyik ilyen a Szajna rehabilitálása.

A Változó bolygó: Folyóink helyreállítása című új BBC Earth dokumentumfilm ezt mutatja be, egy kaliforniai projekt mellett.

Kaliforniában a Klamath-folyó már több mint egy évszázada hanyatlik. A korábban népes lazacpopuláció, ami a folyó ökoszisztémájának elengedhetetlen eleme, és a mai napig a folyó partján élő őslakosok megélhetését biztosította, szinte teljesen eltűnt. A filmben bemutatott, történelmi jelentőségű projekt ennek visszafordítását célozza tudósok és helyi lakosok bevonásával.

Négy hatalmas gátat bontanak le, hogy visszaadják a folyót a természetnek és az őslakos közösségeknek, ezzel a valaha volt legnagyobb gátbontási akciót végezve el a világon.

A legnagyobb visszhangot viszont egyértelműen a Szajna helyreállítása okozta. A Párizst átszelő folyó évtizedek óta

szennyezett volt, annyira, hogy a kutatók biológiailag halottnak nyilvánították, és közel 100 évig tilos volt benne fürdeni.

A probléma gyökere a Párizs alatt húzódó közel 2500 kilométernyi csatorna– és vezetékrendszerben keresendő, amik évente több mint 300 millió esővizet és szennyvizet vezetnek el.

Mivel ezt a rendszert az esővíz elvezetésére tervezték, az emberi hulladék kifog rajta, hiszen minden ilyen a Szajnába kerül.

Számos próbálkozás volt már korábban a helyzet rendezésére, de a valós megoldás csak az olimpiarendezés elnyerésével kezdődött, hiszen a szervezőknek garantálniuk kellett, hogy a vizes sportokban részt vevők nem betegszek meg.

Erre lett a megoldás egy 1,5 milliárd dolláros beruházás, egy hatalmas, Párizs központja alatt kiépített medence, ami a város teljes szennyvízkezelési rendszerét újragondolta.

A medence begyűjti az esővizet, majd víztisztító telepekre irányítja azt, így megkímélve a folyót. Ez persze nem oldja meg az esőzésekkel járó problémát, de a beruházásnak köszönhetően a folyó már sokkal gyorsabban tér vissza a törvényben előírt határérésekhez, mint korábban.

És ennek köszönhető az is, hogy végül az olimpiai versenyszámokat is megtarthatták, azóta pedig a párizsiak számára is szabadabban használható a folyó.

Emberi történetek a Szajnától a Bodrogig

A film a technikai részleteket mellett emberi történeteket is bemutat, az őslakos aktivistáktól kezdve a francia mérnökökig, akik mind azon dolgoznak, hogy az emberek és a természet újra összhangban élhessenek.

Ezek az úttörő projektek megoldásokat és reményt kínálnak a világ többi folyója számára is. Ha a Szajna – amely egy nyüzsgő világváros közepén folyik és hírhedten szennyezett –, és a Klamath – amelyet egy évszázadnyi duzzasztás pusztított el – újra életre kelhetnek, akkor bárhol meg lehet tenni ugyanezt.

A BBC dokumentumfilmje ma 13:35-től látható.

Közben arról se feledkezzünk meg, hogy hazai „folyómentő” projektek is léteznek, elég a Bodrog rendszeres takarítására gondolni; akadt év, amikor 11 tonnányi hulladéktól mentesítették a folyót a PET Kupa nevű kezdeményezés önkéntes résztvevői.

(Forrás, fotók: BBC, nyitókép: Úszók a Szajnában, fotó: GettyImages)