NSA lehallgatási botrány

A listáról méretében és hatásában is nyilvánvalóan messze kiemelkedik a 2013-ban kirobbant megfigyelési botrány, amelynek során kiderült, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) más titkosszolgálatokkal együttműködve olyan kiterjedt megfigyelőhálózatot üzemeltet, amivel több milliárd ember internetes és telefonos kommunikációját figyelik meg, több esetben a telekommunikációs szolgáltatókkal és nagy technológiai cégekkel is együttműködve.

Az Edward Snowden által kiszivárogtatott dokumentumok szerint az NSA olyan programokat működtet, mint például a PRISM, amelyek lehetővé teszik a szervezet számára, hogy szinte korlátlanul hozzáférjen telefonhívásokhoz, internetes kommunikációhoz és személyes adatokhoz. 2012 közepén az ügynökség naponta több mint 20 milliárd kommunikációs eseményt rögzített, és hozzáférése volt többek között a Google, a Microsoft, a Facebook, a Yahoo, a YouTube, az AOL, a Skype és az Apple rendszereihez is. A The Guardian, a Washington Post és más lapok által feldolgozott dokumentumokból az is nyilvánvalóvá vált, hogy az ügynökség nem csak terroristagyanús személyeket, hanem átlagos állampolgárokat, sőt, külföldi politikai vezetőket is megfigyelt, beleértve Angela Merkel német kancellárt is.

Az ügy nyilvánosságra kerülése után a politikai vezetők igyekeztek kisebbíteni annak súlyát a nemzetbiztonsági szempontokat hangsúlyozva, hosszabb távon viszont a botrány olyan intézkedések megszületéséhez vezetett, mint a 2015-ös Freedom Act, ami korlátozza az amerikai állampolgárok megfigyelését vagy az EU-s Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR), amely a korábbinál jóval pontosabban szabályozza az európai állampolgárok digitális adatainak védelmét. A megfigyelési botránynak tudható be az is, hogy 2020-ban az Európai Bíróság hatályon kívül helyezte a Privacy Shield megállapodást, amelynek helyébe 2023-ban egy olyan egyezség lépett, ami a korábbinál jobban védi az európai felhasználók amerikai szervereken tárolt adatait.

Edward Snowdent az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma 2013 júniusában kémkedéssel vádolta meg, így a férfi a kiadatás elől Oroszországba menekült, ahol 2022-ben megkapta az állampolgárságot.

(Forrás: Wikipedia 1, 2, BBC, Fotó: Sam Tsang/South China Morning Post via Getty Images)

Vissza a cikkhez