A Voyagerek hosszú búcsúja

A Voyager űreszközökkel kapcsolatosan is tartogatott szomorú, bár elkerülhetetlen fejleményeket a hét: a NASA JPL (Jet Propulsion Laboratory) március 5-én jelentette be, hogy a Voyager 1 egyik tudományos berendezését februárban lekapcsolták az energiával való takarékoskodás miatt, és a Voyager 2-vel kapcsolatos hasonló művelet időpontját is kitűzték március 24-ére. A Voyager 1-en a kozmikus sugárzást mérő alrendszert (Cosmic Ray Subsystem, CRS) iktatták ki, míg a Voyager 2 fedélzetén az alacsonyabb energiájú töltött részecskéket figyelő műszer (Low-Energy Charged Particles, LECP) fejezi be karrierjét hamarosan. Mindkét műszer leállítását a szondák egyre csökkenő energiája indokolja, az űreszközök ugyanis 1977-es indulásuk óta a radioizotópos termoelektromos generátorok (RTG) által biztosított energiára hagyatkozhatnak csak, az pedig az évek alatt jócskán megfogyatkozott: a NASA szerint a szondák jelenleg évente 4 wattot veszítenek, és időnként a felmerülő problémák korrigálása során is fel kell áldozni valamennyit a tartalékokból.

A két berendezés lekapcsolása egy évvel hosszabbíthatja meg a Voyagerek misszióját, de egyben azt is jelenti, hogy bizonyos tudományos feladatokat ezentúl nem tudnak majd elvégezni, pedig a szondák pozíciója miatt - a Voyagereken kívül semmilyen más űreszköz nem jutott ilyen messzire, a csillagközi térbe - az általuk biztosított adatok rendkívül értékesek a kutatók számára. A Voyagerek mindegyike tíz tudományos eszközt szállított magával, ezekből az idei kikapcsolások után már csak három-három üzemel, később pedig egymás után ezeket is leállítják majd. A NASA célja, hogy a szondák még az 2030-as évekbe is úgy tudjanak belépni, hogy egy-egy műszerük működőképes legyen, ami a Voyager 1 és 2 esetében is a magnetométer (Magnetometer, MAG) vagy a plazma hullám detektor (Plasma Wave Subsystem, PWS) lesz. A két űreszköz jelenleg körülbelül 25 milliárd (Voyager 1), illetve 21 milliárd (Voyager 2) kilométerre van a Földtől. (Fotó: NASA/JPL-Caltech)

Vissza a cikkhez