Csatornahálózat

A Marsot szépen behálózza egy sűrű csatornahálózat. Ezt a “tényt” már a 19. században felfedezte Giovanni Schiaparelli, majd a feltételezést Percival Lowell is megerősítette az 1900-as évek legelején. A csillagászok ekkor még csak földi teleszkópok segítségével tudták vizsgálni a távoli bolygót, de a Mars felszínén látott, és Schiaparelli által csatornáknak nevezett struktúrák annyira megragadták Lowell fantáziáját, hogy könyvet is írt róla, valamint kifejlesztette elméletét, miszerint a kanálisokat intelligens faj tagjai építették meg. A 20. században aztán kiderült, hogy bármennyire is kiábrándító, a csatornahálózat szintén csak optikai illúzió eredménye: a kevésbé fejlett teleszkópok szemén át nézve a Mars felszíni képződményei, hegyek és kráterek, összemosódnak, és vonalakat alkotnak. A vörös bolygó kanálisainak koncepcióját már a 20. század elején kezdték megcáfolni, de igazán a Mars közelébe küldött űreszközök, köztük a bolygót alaposan vizsgáló Mariner 4 tudta bizonyítani, hogy a hálózat nem létezik, a Marson pedig egyébként sem ideálisak a feltételek az élethez, és a civilizációk kialakulásához.

(Kép: Percival Lowell/Public Domain, Forrás: Space.com)

Vissza a cikkhez