A krátertan szerint a kis, „egyszerű” kráterek arányaiban mélyebbek (tipikus d/D ≈ 0,2), míg a nagyobb, „komplex” krátereknél ez az arányszám csökken. Magyarán valóban úgy tűnhet, hogy a nagy kráterek „nem elég mélyek” – de ez nem azért van, mert a Holdon valami titokzatos ok miatt a mélység független lenne a kráter átmérőjétől, hanem azért, mert az arányszám skálája nemlineáris.
Ezen felül sok nagy medence alját későbbi bazaltláva-töltés „töltötte fel”, ami vizuálisan még sekélyebbnek mutatja őket. A Hold vastag, merev kérge és a köpeny reológiája (vagyis az anyagok folyási viselkedése) miatt ez a viselkedés elvárható és jól modellezhető.
Vissza a cikkhez