Génszerkesztéssel készítenének "környezetkímélő" szarvasmarhákat

2019 / 11 / 10 / Perei Dóra
Mindeközben arra is rájöttek, hogy lehet úgy enni a vörös húst, hogy senkinek se ártson.

Az ENSZ már 2017-ben megkongatta a vészharangot és közleményben tudatta, hogy a haszonállatok tartásából származó károsanyag-kibocsátás meghaladja a közlekedését. Egy gramm fehérjéhez viszonyítva ráadásul a marha- és a bárányhús előállítása kétszázötvenszer több, disznó- és baromfihús esetén pedig negyvenszer több gázt termel a hüvelyeseknél. A probléma áthidalására egy nemzetközi kutatócsoport 'megpiszkálná' a szarvasmarhák emésztését.

A Science Advances szaklapban publikált tanulmányban angol, amerikai, cseh, finn, francia, olasz és svéd mikrobiológusok és agrármérnökök Európa-szerte ezer, tej- és húshasznú szarvasmarha emésztőrendszeri mikroorganizmusait vizsgálták. A baktériumokból előbb kivonták, majd elemezték az egysejtű, úgynevezett protozoon- és archea-fajokból és gombákból álló mikrobiomjait. A vizsgálatok után arra jutottak, hogy ha bizonyos fajokat másokra cserélnének, de közben nem borítanák fel az állatok emésztését, akkor egyrészt csökkenthetnék a metánkibocsátást, másrészt szavatolhatnák tej- és hústermelési képességeiket.

A dolgok tisztánlátásához mindenekelőtt érdemes megismernünk a növényevők emésztési mechanizmusát: valamennyi növényevő állatfaj emésztőkészülékében van egy nagyobb rész, ahol a takarmány tovább időzik mint máshol. Itt zajlik a mikrobás fermentáció, ahol többek között a növényi rostok és a takarmány azon részei emésztődnek, amire a gyomor egyéb részei elegendő enzimtermelés hiányában nem képesek. Lovaknál és más együregű gyomrú állatoknál ez nem probléma, mert a fermentáció az utóbélben történik.

A kérődzőknél már más a helyzet, mert az előgyomrukban végbemenő fermentációval keletkező gázok a bendőfolyadék felszínére jutnak, és összegyűlnek az úgynevezett dorsalis bendőzsákban. Ennek egy részét az állatok felböfögik, a maradék pedig bélgázként távozik a végbélen. A keletkezett gáz mennyisége és összetétele a mikrobás fermentáció jellegétől, intenzitásától függ. Átlagos adatok szerint egy szarvasmarha emésztési gázfázisának 30-40 százaléka metán, 40-60 százaléka szén-dioxid, a maradék pedig hidrogén és egyéb gázokból áll. Bár a mostani eredmény még kevés ahhoz, hogy speciális génszerkesztési eljárással újrahangolják az állatok emésztését, a kutatók szerint a következő tanulmányban talán sikerül megfejteni, hogy mely mikroorganizmusokat szükséges lecserélni.

Mit tehetünk az egészségünkért?

Fontos kérdés ez, hiszen a vörös hús nem tartozik az egészséges húsfélékhez. Számos tanulmány készült például már arról, hogy a fehérje mellett rengeteg telített zsírt is tartalmaz, így hosszú távon jelentősen megemeli a szervezet vérzsírszintjét. Elsősorban az LDL koleszterin, ami az érfalakon lerakódva érszűkületet, érelmeszesedést okoz, és ez előbb-utóbb a szívműködésre is kihat. De akkor mitévők legyünk, ha egyetlen napot sem bírunk ki egy jól átsütött steak nélkül? Koppenhágai kutatók szerint párosítsuk tejtermékkel. “Ha összehasonlítjuk a sajtot gyakran fogyasztó emberek egészségi állapotát azokéval, akik egyáltalán nem esznek sajtot, akkor az látszik, hogy szív- és érrendszeri megbetegedés vagy cukorbetegség kialakulásának kockázata szempontjából nincs különbség a két csoport között” - magyarázza Arne Astrup, a Koppenhágai Egyetem kutatója. Astrup szerint a sajt kalciumtartalma lehet a magyarázat, ami megköti a zsírsavakat és a bélben lévő koleszterint, így azok kiválasztódnak és kiürülnek a szervezetből.

Ahogy a New Scientistben olvashatjuk, érdemes megfigyelni a franciákat; ők világviszonylatban élen járnak a sajtfogyasztásban, miközben a szívkoszorúér-betegségek előfordulása alapján az egészséges népek közé tartoznak. Ebben valószínűleg közrejátszik zöldségfogyasztásuk is, de emellett számos kutatás bizonyítja, hogy a tej és a sajt csökkenti a vérben az LDL koleszterin szintjét. Az étrendkiegészítő tabletta vagy por formájában bevitt kalciumra mindez nem vonatkozik, ezért az orvosok azt sem tartják kizártnak, hogy bizonyos bélbaktériumok, illetve a fermentáció során létrejövő egyéb összetevők befolyásolják a szervezetünkben felszívódó tápanyagok egyensúlyát.

A megfelelő kalciumbevitel ezen kívül a vörös hús speciális vasionokban gazdag makromolekulája, a hem okozta károkat is csökkenti. A hem az oxigénszállításban játszik fontos szerepet, ugyanakkor a World Cancer Research Fund szerint a szabad hemmolekulák reakcióba léphetnek a bélfal sejtjeiben lévő DNS-molekulákkal, károsíthatják a bélcsatornát, ami növeli a vastagbél- és végbélrák kockázatát. Egy korábbi kísérletben egereken vizsgálták a kalcium hatásait; a rágcsálókat hemben gazdag táppal etetették, amiről kiderült, hogy védelmet nyújtott a karcinogén hatásai ellen. Az egyelőre rejtély, hogy pontosan mennyi tejterméket kellene fogyasztani a húshoz a hem ártalmatlanításáért, mindenesetre arra érdemes figyelni, hogy a túl sok kalcium reakcióba lép a hús fehérjéivel, amitől kiszárad és túl kemény lesz.

Mi történik, ha a vörös húsokat másfajta élelmiszerre cseréljük?

Az International Journal of Epidemiology-ban megjelent tanulmányban vizsgálták először kontrollcsoportos vizsgálatok adatai alapján, hogy milyen hatásokkal jár másfajta élelmiszerekre cserélni a vörös húst; félmillió negyven és hatvankilenc év közötti személy étrendjét követték öt évig, miközben folyamatosan elemezték étrendjüket. A Harvard T.H. Chan School of Public Health és Purdue Egyetem munkatársai arra jutottak, hogy az étrendek, amikben a vörös húst növényi eredetű fehérjékkel helyettesítették, csökkent a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. Prof. Meir Stampfer, a tanulmány vezető szerzője szerint értelmetlen olyan kérdést feltennünk, hogy a vörös hús jó-e vagy rossz, hiszen viszonyítás kérdése. "Ha hamburgert süteménnyel vagy sült krumplival helyettesítünk, nem leszünk egészségesebbek. De, ha a vörös húst növényi fehérjékre cseréljük, pozitív változást tapasztalhatunk.”

(Források: CNN, Nature, New Scientist, WikipédiaInternational Journal of EpidemiologyInternational Journal of Epidemology, PMC, Techxplore, A kérődzők emésztéseFotók: Pixabay)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Sokakat zavar, mégis fontos lépés az italos palackokhoz rögzített kupakok bevezetése
Sokakat zavar, mégis fontos lépés az italos palackokhoz rögzített kupakok bevezetése
Simon Gergellyel, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértőjével beszélgettünk az egyre terjedő, de 2024-től már kötelező rögzített kupakok, és a PET-palackok körüli kérdésekről.
Egy 16 éves fiú vághatta ki a britek ikonikus, több száz éves fáját
Egy 16 éves fiú vághatta ki a britek ikonikus, több száz éves fáját
Az 1991-es Robin Hood filmben is látható, a táj látképét több száz éve meghatározó fa kivágása sokkolta a helyi közösséget, szomorúságot és dühöt váltott ki az itt élőkből.
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.