A Zwicky Transient Facility (ZTF) felvételei alapján 2018-ban detektálták először azt a flert, azaz fellángolást, ami az elképzelések szerint egy fekete lyukból származik - pontosabban annak “táplálkozása” miatt alakult ki. A fler a megfigyelések szerint nagy változáson ment keresztül: néhány hónap alatt jelentősen, 40 nagyságrenddel ragyogóbbá vált, és legfényesebb, legaktívabb szakaszában olyan intenzíven ragyogott, mint 10 billió Nap.
A fellángolás mögött álló, J2245+3743 jelű fekete lyuk, azaz AGN (aktív galaxismag) 10 milliárd fényévnyire található a Földtől, és a számítások szerint tömege körülbelül 500 millió naptömegnyi lehet. A kutatók szerint ez az AGN egyik korábban detektált aktív galaxismaghoz sem fogható, és ragyogásával minden rekordot megdöntött.
“Az univerzumban nagyon kevés olyan fizikai jelenség létezik, ami ilyen mennyiségű elektromágneses energiát tud felszabadítani.”
- írják a kutatók a Nature Astronomy-ben publikált tanulmányukban. A fler kiinduló oka nagy valószínűséggel egy masszív csillag lehet, ami túl közel került a szupermasszív fekete lyukhoz, és annak gravitációs ereje csapdába ejtette, majd a fekete lyuk lassan szétszaggatta.
Az ehhez hasonló TDE, vagyis árapály-katasztrófa nem egyedülálló jelenség, de ezúttal minden jel arra utal, hogy a csillag pusztulása még nem ért véget, a fekete lyuk még csak a felénél járhat a csillag elfogyasztásának folyamatában.
(Fotó: Caltech/R. Hurt, IPAC)