Ahogy arról már beszámoltunk egyik legnevesebb tudósunk, Barabási Albert László részvételével, a hálózati orvoslás (Network Medicine) eszközei alapján rangsorolva, készült már egy lista a COVID-19 gyógyszer-jelölteiről.
A legfontosabb koronavírus elleni jelöltek talán már ezen a héten megkezdik az utat a kísérleti laboratóriumba, hogy emberi sejtvonalakon teszteljék őket.
A cikkben ismertetjük a Barabási Lab által közölt eddigi legfontosabb eredmények összefoglalóját.
A hálózati orvoslás a hálózatok tudományának alkalmazása a betegségek azonosítására, megelőzésére és kezelésére. Ez a terület a hálózati topológia és a hálózati dinamika felhasználására összpontosít a betegségek azonosítása és az orvosi gyógyszerek fejlesztése céljából. A hálózati orvoslás felhasználja a biológiai hálózatokat, például a protein-protein kölcsönhatásokat és az anyagcsere útvonalakat. A betegséghálózatok, amelyek feltérképezik a betegségek és a biológiai tényezők közötti kapcsolatot, szintén fontos szerepet játszanak a területen. Az epidemiológiát széles körben vizsgálják hálózati tudomány felhasználásával, a HO-ban a közösségi- és közlekedési hálózatokat a betegségek emberi populációkban történő terjedésének modellezésére szolgálnak. A hálózati orvoslás a rendszerbiológia orvosi szempontból koncentrált területe . A terület kezdőknek szánt bevezetése itt található: Network Medicine: a gentle introduction.
Mi a Network Medicine?
A betegségekkel kapcsolatba hozható fehérjék rendszere ún. betegségmodult alkot, ez lényegében egy gráf, amely tartalmazza a betegséggel kapcsolatba hozható valamennyi molekuláris szintű összetevőt. A betegségmodulok ilyen értelmű azonosítása lehet az első lépés a komplex betegségek molekuláris mechanizmusának megértéséhez.
Mi az betegségmodul?
Ezek a felismerések és előrejelzések lehetővé tették a Barabási Lab kutatói számára, hogy négy lehetséges gyógyszer-újrafelhasználási útvonalat dolgozzanak ki:
A molekuláris biológiában az interaktóma a molekuláris interakciók összessége egy adott sejtben. A kifejezés kifejezetten a molekulák közötti fizikai kölcsönhatásokra utal (például a fehérjék között, más néven a protein-protein interakciók, PPI-k, vagy kis molekulák és fehérjék között), de leírhatja a gének közötti közvetett kölcsönhatások halmazát (genetikai kölcsönhatások) is. A szót eredetileg 1999-ben egy francia tudóscsoport hozta létre, Bernard Jacq vezetésével. Az interaktómák matematikai szempontból általában grafikonként jelennek meg, noha az interaktómákat biológiai hálózatokként lehet leírni, ezeket nem szabad összekeverni más hálózatokkal, például az idegi hálózatokkal vagy a tápláléklánccal. Bármely betegség általában nem egyetlen gén hibájának következménye, jellemzően multiplex molekuláris folyamatok konzekvenciájaként értelmezhető. E folyamatok kapcsolatait az ún. interaktóma kódolja, egy hálózat, amely adott sejt valamennyi fizikális „interakcióját” integrálja, a fehérje-fehérje, a fehérje-DNS és a metabolikus interakciókat egyaránt.
Mi az Interaktóma?
A csapat eddigi eredményeit mindössze tíz nap alatt érte el, a munkában részt vettek: Asher Ameli, Albert-László Barabási, Xiao Gan, Dina Ghiassian, Deisy Morselli Gysi, Ítalo Do Valle, Joseph Loscalzo, Grecia Morales, Helia Sanchez, Onur Varol, Marinka Zitnik, Nicolette Lee tudósok, akik közül sokan minden egyéb tevékenységüket felfüggesztették, hogy hozzájárulhassanak ehhez az erőfeszítéshez. Az is sokat segített, hogy a Network Medicine épp az ehhez hasonló problémák megoldásában rendkívül hatékony eszköztára rendelkezésre állt.
Barabásiék felhívják rá a figyelmet, hogy a nyaktörő tempóra való tekintettel minden eredmény csupán előzetes jellegű, és finomításra kerülhet, amikor mélyebbre ásnak.
(Forrás: BAL Facebook, Pharmaindex Kép: Facebook)