A csillagászati ősz kezdete az őszi nap-éj egyenlőséghez köthető (általában szeptember 23-ra esik), ezt pecsételi meg a téli időszámítás, amely október utolsó vasárnapján a már megszokott óraátállítással indul, és amely egyértelműen jelzi nekünk: vége a nyárnak, a tél pedig közeleg. Az óraátállítás azonban nem volt mindig része az életünknek.

Az ideiglenes nyári időszámítás ötletével már Benjamin Franklin is eljátszadozott a 18. század végén, a következő évtizedekben pedig többen felvetették: a nyártól kapott plusz napsütést hatékonyabban kihasználhatnánk, ha az emberek mindennapi tevékenységeivel jobban összhangba hoznánk – azaz nem aludnánk át a reggeli napos órákat, este pedig nem energiával fizetnénk a világosságért.

Először egy kanadai város, Port Arthur ültette gyakorlatba a nyári időszámítást 1908-ban, míg országos szinten a Német Birodalom és az Osztrák–Magyar Monarchia vezette be az első világháború idején, hogy így spóroljanak a szénnel.

Azóta is az energiatakarékosság az óraátállítás egyik fő indoka, azonban egyre több tanulmány igazolja, hogy ma már több kárt okoz, mint hasznot. Az Európa Bizottság éppen ezért két éve kikérte több mint négymillió európai polgár véleményét, döntő többségük (a magyarországiak 90 százaléka) az óraátállítás eltörlése mellett foglalt állást. Az időszámítás véglegesítése alvás-egészségügyi szempontból mindenképp pozitív fejlemény lenne.

Az alvás–ébrenlét ciklus fenntartását szabályozó cirkadián ritmus megzavarása ugyanis negatívan ható fáziseltolódási következményekkel jár.

Óraátállítás után levertebbek, ingerlékenyebbek vagyunk, kevésbé tudunk összpontosítani, rosszabbul teljesítünk, de az immunrendszerünk gyengülésével és alvászavarokkal is számolhatunk. Ilyenkor a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők nagyobb veszélynek vannak kitéve, valamint a munka- és a közlekedési balesetek száma is megnő. Egyeseknek napokig, másoknak hetekig tart az átállás.

Az Európai Bizottság már majdnem tíz éve, 2018 szeptemberében terjesztette elő azt a javaslatot, hogy töröljék el az órák átállítását. Ezt megelőzőleg egy nagyszabású konzultáción 4,6 millió európai állampolgár szavazott, és döntő többségük a szezonális időszámítás megszüntetését támogatta. A kezdeményezés Finnországból indult, ahol egy több tízezer aláírást összegyűjtő petíció hívta fel a figyelmet a problémára. Aztán 2019-ben két évet adott az Európai Parlament az unió tagállamainak arra, hogy külön-külön döntsék el: a nyári vagy a téli időszámítást teszik véglegessé. Az, hogy az adott országban vagy régióban milyen irányú különbség van a napidő – amit az adott hely földrajzi hosszúsága határoz meg – és a hivatalos zónaidő között, nagyban befolyásolja azt, hogy melyik végleges időszámítást támogatnák inkább.

Például a közép-európai időzónasáv keleti részén (Kelet-Lengyelország, Tiszántúl, Kassai és Eperjesi kerület, a volt Jugoszlávia keleti területei) túl korán kel és nyugszik le a nap a helyi időhöz képest, a nyugati partvidéken (Nyugat-Franciaország, Spanyolország) pedig fordítva. De vegyük például a történelmi Magyarország eltérő hosszúsági térségbe eső vidékeit – főleg a partiumi, bánsági és belső-erdélyi régiókat. Ha megcsodáljuk az októberi napkeltét, azt tapasztaljuk, hogy az első sugarak megjelenésekor Temesváron és Nagyváradon 50, Kolozsváron és Marosvásárhelyen körülbelül 40 perccel többet mutat az óra – azaz helyi idő szerint később lőn világosság –, mint Budapesten.

Spanyolországban annyira a „rossz időt” mutatják az órát, hogy inkább a másik időzónában lévő portugálokkal élnek azonos ritmusban. Azaz a tanítás 8:30 helyett 9:30-kor kezdődik, a munkaidő 17 helyett 18 óráig tart, és így tovább. (Ezt az időzónát még Francótól örökölték, aki a nácikkal ápolt szövetsége jeléül összhangba hozta a spanyol időt a némettel.)

Összhangban az idővel

A helyzet Magyarországon nem ilyen durva, de hogy nálunk is „túl keveset” mutat az óra a valósághoz képest, az a következő térképen figyelhető jól meg. Az alábbi ábra fehér részein – egyszerűen fogalmazva – a hivatalos idő mondhatni összhangban van a nap járásával (Egyesült Királyság; Ausztria, Csehország, Szlovénia; Moldova stb.), a zöld területeken mért óra viszont a nap járásánál előrébb jár (Izland; Franciaország, Spanyolország, Hollandia, Belgium; Fehéroroszország stb.), a piros területeken pedig lemarad tőle – Magyarország is az utóbbiak közé tartozik.

Továbbá abban sincs teljes egyetértés sem a szakértők, sem a polgárok körében, hogy az a plusz világosban töltött óra reggel vagy délután lenne a hasznosabb. Nagyobb gond, ha a szomszéd országok közül az egyik balra, a másik jobbra nézne – többek között a skandináv és balti államok, Franciaország és Németország, valamint Románia és Magyarország között is húzódik egy ilyen törésvonal.

A Magyar Alvás Szövetség már évekkel ezelőtt is a téli időszámítás bevezetését javasolta. Nyári időszámítás esetén ugyanis a decemberi–januári időszakban a napkelte akár fél kilencre is kitolódhatna. Sokaknak teljes sötétségben kéne ébredniük és munkába indulniuk, az első iskolai tanóra is sötétben telne. Az alvásszövetség elnöke, G. Németh György szerint sokkal jobban roncsolnák az emberek így magukat, mintha délután egy órával korábban kapcsolnának villanyt.

Ugyanakkor a legtöbb európai országban – a magyarországi polgárok körében is – a nyári időszámítás a népszerűbb, és több romániai szakértő is a végleges nyári időszámítás bevezetését támogatja. Az Európa Bizottság előző elnökének, Claude Junckernek egy olyan javaslata is volt, hogy az Európai Unióban egyezményesen töröljék el a téli időszámítást. Mindez a modern ember megváltozott életmódjával és munkakörülményeivel is összefügghet: a mai ember talán könnyebben lemond a reggeli napos órákról, csak hogy a délutáni-esti szabadidőt jobban ki tudja használni.

Amennyiben Magyarország a téli, Románia pedig a nyári időszámítás mellett dönt, a két ország között két óra eltolódás is lehetne – ennek megvalósulására azonban vajmi kevés az esély. Ha az Európa Bizottság úgy látja, hogy az egyes tagállamok tervei komoly fennakadást okoznának az egységes piac működésében, az óraátállítás további halasztását javasolhatja.

És bár az európai parlamenti képviselők 2019-ben megszavazták a javaslatot, a tagállamok közötti egyeztetések lassítják a folyamatot, főként a közlekedési rendszerek összehangolása okoz nehézséget, így a végleges döntés azóta is várat magára. A technikai faktorok mellett a brexit, a koronavírus-világjárvány, majd később az orosz–ukrán háború olyan kihívásokat hozott, amelyek háttérbe szorították az óraátállítás kérdését. Az uniós döntéshozók figyelmét elsősorban az energiaválság, az infláció és a gazdasági bizonytalanság kötötte le, így a témára kevesebb idő és politikai erőforrás maradt. Ha tippelnünk kéne, azt mondanánk, hogy az óraátállítás eltörlésének kérdése jó ideig váratni fog még magára.

Ezek is érdekelhetnek:

Öt történelmi tévhit, amit sokan a mai napig elhisznek Történelmünk tele van izgalmasabbnál izgalmasabb eseményekkel, sztorikkal, feljegyzésekkel, de ugyebár nem minden arany, ami fénylik.

Erre az öt, nyugtalanító fizikai paradoxonra máig nincs magyarázat Öt meglepő gondolatkísérlet, ami alapjaiban kérdőjelezi meg a világ működését.

160 éves csillagászati rejtélyt fejtettek meg Ezzel a felfedezéssel nemcsak egy évszázados rejtély oldódott meg, hanem egy teljesen új típusú kettőscsillag-rendszert is sikerült azonosítani, amelyről eddig csak elméleteink voltak.