Az eddigi álláspont ugyanis a dohányzás okozta károsodást véglegesnek és visszafordíthatatlannak tartotta. Persze így is megérte letenni a koporsószöget, hogy több kárt legalább ne okozzunk vele. A mostani felfedezés kapcsán épp az lepte meg a kutatókat, hogy az a néhány megmenekült sejt ráadásul nekiáll kijavítani a hibákat is. Ezt a hatást még azokon a pácienseken is észrevették, akik negyven éven át napi egy dobozzal elszívtak.

A dohányfüstben lévő vegyületek ugyanis mutációkat indítanak be ezekben a sejtekben, ami miatt azok lassan rákossá fejlődnek. A folyamat hatalmas arányban megy végbe a dohányos tüdejében már jóval azelőtt is, hogy a rákos folyamatok beindulnának.

A dohányosok légútjaiból vett minták túlnyomó részében mutatattak ki mutációt, és akár olyan sejtek is akadtak, melyekben tízezer genetikai változás következett be. Szerencsétlen körülmények között ezek a változások alakítják rákossá a sejtet, és a nagy számok törvénye alapján, minél több sejt változik, annál nagyobb az esélye a végzetes mutáció megjelenésének.

A kutatók ezért ezeket a génmódosulásokat aprócska időzített bombákként jellemezték.

A sejtek egy kis része ugyanakkor változatlan maradt. Hogy miként menekülhettek meg ezek a káros folyamatoktól, arra a kutatók egyelőre nem tudnak válaszolni, de azzal a hasonlattal éltek, hogy úgy tűnik, mintha ezek a sejtek egy atombunkerben vészeltek volna át a füstmámoros időket. Amint pedig valaki leteszi végleg a cigit, a tüdejében ezek az egészséges sejtek kezdenek el szaporodni, és cserélik le károsodott társaikat.

A tudósoknak a továbbiakban még számot kell adnia arról, hogy a tüdő mekkora része tud meggyógyulni, mert a mostani kutatás a nagyobb légutakra koncentrált, nem pedig a léghólyagocskákra, ahol a gázcsere történik.

Mindez azért is érdekes, mert az már eddig is kiderült különböző, az összefüggéseket vizsgáló tanulmányokból, hogy amint valaki végleg leteszi a cigit, szinte egyből csökkenti is a rák kialakulásának a kockázatát.

Eddig azonban úgy hitték, hogy mindez annak a következménye, hogy megszűnt a károsító hatás, azaz nem roncsolódik tovább a sejtek genetikája. A mostani eredmények tükrében azonban ehhez hozzáadódik egyfajta gyógyulási folyamat is, azaz az említett egészséges sejtek nekiállnak, és lecserélik mutálódott társaikat. Mindez pedig határozottan afelé mutat, hogy nagyon megéri leszokni, mert nem csak a további kockázat kerülhető el, de még javulás is történik.

(Kép: Pixabay)