Ha ez igaz, az mindent megváltoztat: huszonhétezer éves piramist találtak

2023 / 11 / 29 / Felkai Ádám
Ha ez igaz, az mindent megváltoztat: huszonhétezer éves piramist találtak
Komoly vitát indított be egy régészeti lapban közzétett tanulmány, amely szerint az indonéziai Gunung Padang alatti piramis 27 000 éves – és ezzel a korát tekintve jócskán megelőzi az egyiptomi piramisokat. Egyes régészek azonban megkérdőjelezik a bizonyítékokat és az ezekből levont, alsóhangon rendkívülinek nevezhető következtetéseket – szerintük arra sincs egyértelmű bizonyíték, hogy a szerkezetet egyáltalán ember alkotta, és nem pedig természetes folyamatok eredménye. A cikket közlő folyóirat, az Archaeological Prospection vizsgálatot indított az ügyben.

Az egypitomi Szakkarában található, Dzsószer fáraó által építtetett “lépcsős piramis” körülbelül 4600 éves, és ezzel – jelenlegi ismereteink szerint legalábbis – ez nem csak Egyiptom, de a világ legősibb piramisa is. Épp ezért kavart nagy port egy nemrég közölt cikk – eszerint ugyanis ezt a piramist megelőzi egy másik, amit az indonéziai Gunung Padang alatt találtak, és ami 27 000 éves lehet – vagyis több mint húszezer évvel idősebb, mint a legősibb piramis. A fenti állítást az Archaeological Prospection folyóiratban október 20-án megjelent tanulmány ismertette, és mivel elég szenzációs kijelentésről van szó, olyanról tehát, ami az emberi civilizációval kapcsolatos idővonalunk alapos újragondolására kényszerítene minket, komoly vitákat indított be, amit a Nature cikke foglal össze.

Az állítólagos piramis a nyugat-jávai Gunung Padangban található, Indonéziában, és öt lépcsőzetes kőteraszból áll egy kialudt vulkán tetején. A Danny Hilman Natawidjaja geológus és munkatársai által vezetett tanulmány 2011 és 2014 között különböző, a földbehatoló technikákkal vizsgálta a helyszínt. A kutatók négy építési fázist azonosítottak, a legalsó réteg egy aprólékosan megfaragott lávamag, amelyet 27 000 és 16 000 évvel ezelőttre datáltak. Erre épültek a további rétegek: az egyik 8000 és 7500 évvel ezelőtt (ami tehát szintén idősebb Dzsószer piramisánál), és ezt követte a legfelső, vagyis az utolsó réteg, amely 4000-3100 évvel ezelőtt már-már az egyiptomi nagy piramisok kortársaként épült.

Akadnak szakemberek, akik szerint azonban korai lenne még átírni a történelemkönyveket – Flint Dibble régész, a Cardiffi Egyetemről például úgy gondolja, hogy nincsenek meggyőző bizonyítékok arra nézvést, hogy ezt a lenyűgözően vén piramist egyáltalán emberek építették volna. Dibble azzal érvel, hogy az eltemetett rétegek a természetes időjárás és a kőzetmozgások következményei lehetnek az idő múlásával.

A szerzők egy tőr alakú kő megtalálásról is írnak, szerintük

“ennek az objektumnak a szabályos geometriája és egyedi összetétele, valamint a környező kőzetekkel nem rokon anyagai jelzik az ember alkotta eredetet.”

Dibble szerint viszont nem valószínű, hogy a követ emberek formálták. Mint elmondta:

“nem akad rajta nyoma a megmunkálásnak vagy bárminek, ami arra utalna, hogy ember alkotta volna.”

Mint arra a Nature cikke kitér, ezeken felül aggályos lehet a tanulmány kapcsolata Graham Hancock brit íróval, aki előszeretettel hangsúlyozza azt a tudományosan megalapozatlan, és az összeesküvés-elméletek világába átkacsintó elképzelést, hogy a bolygón akadt már (legalább) egy fejlett civilizáció, amit azonban elpusztított 12 ezer éve a jégkorszak beköszönte. A mostani “lelőhely”, Gunung Padang ugyanis már egy 2022-es Netflix dokumentum sorozatban, az Ancient Apocalypse-ban is előkerült, amelyben Hancock ismerteti a fenti elméletet 8 epizódban. A most szóban forgó tanulmány szerzői elismerik, hogy Hancock valóban lektorálta ezt az anyagot – ami kérdéseket vet fel annak kapcsán, hogy mennyire objektív így a tanulmány megközelítése.

A Nature szerint a cikket közlő lap, az Archaeological Prospection és a kiadója (Wiley) azóta vizsgálatot indított a publikáció miatt. Eileen Ernenwein, a Johnson City-i Tennessee Állami Egyetem régész-geofizikusa, a folyóirat társszerkesztője a Nature-nek küldött e-mailben a következőket nyilatkozta:

“A szerkesztők, köztük én, és a Wiley etikai csapata jelenleg vizsgálják ezt a publikációt, hogy összhangban van-e a Kiadványetikai Bizottság irányelveivel.”

Ernenwein a felmerült aggályok pontos természetéről azonban már nem volt hajlandó nyilatkozni.

(A cikkhez használt kép illusztráció, forrása: Pixabay/-MayaQ-)


Élettelen szeretők - mik az előnyei és hátrányai, ha szexrobotokra cseréljük az embereket?
Élettelen szeretők - mik az előnyei és hátrányai, ha szexrobotokra cseréljük az embereket?
Disztópia, újfajta szórakozás, a technológia térnyerése vagy egy eszköz, ami sok problémát meg tud oldani - a szexuális célokra szánt emberszerű gépeket nagyon eltérő szemszögekből lehet nézni, de egy biztos: a robotok készülnek és egyre emberibbé válnak. Legújabb sorozatunkban partnerünkkel, Magyarország legnagyobb felnőtt áruházával, a Vágyaim.hu csapatával együtt kutatjuk, merre tart az emberiség a szexualitás egyre digitálisabb ösvényein...
Különös időkristályok és Schrödinger kövér macskája egy kínai kvantumkísérletben
Különös időkristályok és Schrödinger kövér macskája egy kínai kvantumkísérletben
Megtalálhatták az első felhasználási területet az időkristályok számára.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.