Ha ez igaz, az mindent megváltoztat: huszonhétezer éves piramist találtak

2023 / 11 / 29 / Felkai Ádám
Ha ez igaz, az mindent megváltoztat: huszonhétezer éves piramist találtak
Komoly vitát indított be egy régészeti lapban közzétett tanulmány, amely szerint az indonéziai Gunung Padang alatti piramis 27 000 éves – és ezzel a korát tekintve jócskán megelőzi az egyiptomi piramisokat. Egyes régészek azonban megkérdőjelezik a bizonyítékokat és az ezekből levont, alsóhangon rendkívülinek nevezhető következtetéseket – szerintük arra sincs egyértelmű bizonyíték, hogy a szerkezetet egyáltalán ember alkotta, és nem pedig természetes folyamatok eredménye. A cikket közlő folyóirat, az Archaeological Prospection vizsgálatot indított az ügyben.

Az egypitomi Szakkarában található, Dzsószer fáraó által építtetett “lépcsős piramis” körülbelül 4600 éves, és ezzel – jelenlegi ismereteink szerint legalábbis – ez nem csak Egyiptom, de a világ legősibb piramisa is. Épp ezért kavart nagy port egy nemrég közölt cikk – eszerint ugyanis ezt a piramist megelőzi egy másik, amit az indonéziai Gunung Padang alatt találtak, és ami 27 000 éves lehet – vagyis több mint húszezer évvel idősebb, mint a legősibb piramis. A fenti állítást az Archaeological Prospection folyóiratban október 20-án megjelent tanulmány ismertette, és mivel elég szenzációs kijelentésről van szó, olyanról tehát, ami az emberi civilizációval kapcsolatos idővonalunk alapos újragondolására kényszerítene minket, komoly vitákat indított be, amit a Nature cikke foglal össze.

Az állítólagos piramis a nyugat-jávai Gunung Padangban található, Indonéziában, és öt lépcsőzetes kőteraszból áll egy kialudt vulkán tetején. A Danny Hilman Natawidjaja geológus és munkatársai által vezetett tanulmány 2011 és 2014 között különböző, a földbehatoló technikákkal vizsgálta a helyszínt. A kutatók négy építési fázist azonosítottak, a legalsó réteg egy aprólékosan megfaragott lávamag, amelyet 27 000 és 16 000 évvel ezelőttre datáltak. Erre épültek a további rétegek: az egyik 8000 és 7500 évvel ezelőtt (ami tehát szintén idősebb Dzsószer piramisánál), és ezt követte a legfelső, vagyis az utolsó réteg, amely 4000-3100 évvel ezelőtt már-már az egyiptomi nagy piramisok kortársaként épült.

Akadnak szakemberek, akik szerint azonban korai lenne még átírni a történelemkönyveket – Flint Dibble régész, a Cardiffi Egyetemről például úgy gondolja, hogy nincsenek meggyőző bizonyítékok arra nézvést, hogy ezt a lenyűgözően vén piramist egyáltalán emberek építették volna. Dibble azzal érvel, hogy az eltemetett rétegek a természetes időjárás és a kőzetmozgások következményei lehetnek az idő múlásával.

A szerzők egy tőr alakú kő megtalálásról is írnak, szerintük

“ennek az objektumnak a szabályos geometriája és egyedi összetétele, valamint a környező kőzetekkel nem rokon anyagai jelzik az ember alkotta eredetet.”

Dibble szerint viszont nem valószínű, hogy a követ emberek formálták. Mint elmondta:

“nem akad rajta nyoma a megmunkálásnak vagy bárminek, ami arra utalna, hogy ember alkotta volna.”

Mint arra a Nature cikke kitér, ezeken felül aggályos lehet a tanulmány kapcsolata Graham Hancock brit íróval, aki előszeretettel hangsúlyozza azt a tudományosan megalapozatlan, és az összeesküvés-elméletek világába átkacsintó elképzelést, hogy a bolygón akadt már (legalább) egy fejlett civilizáció, amit azonban elpusztított 12 ezer éve a jégkorszak beköszönte. A mostani “lelőhely”, Gunung Padang ugyanis már egy 2022-es Netflix dokumentum sorozatban, az Ancient Apocalypse-ban is előkerült, amelyben Hancock ismerteti a fenti elméletet 8 epizódban. A most szóban forgó tanulmány szerzői elismerik, hogy Hancock valóban lektorálta ezt az anyagot – ami kérdéseket vet fel annak kapcsán, hogy mennyire objektív így a tanulmány megközelítése.

A Nature szerint a cikket közlő lap, az Archaeological Prospection és a kiadója (Wiley) azóta vizsgálatot indított a publikáció miatt. Eileen Ernenwein, a Johnson City-i Tennessee Állami Egyetem régész-geofizikusa, a folyóirat társszerkesztője a Nature-nek küldött e-mailben a következőket nyilatkozta:

“A szerkesztők, köztük én, és a Wiley etikai csapata jelenleg vizsgálják ezt a publikációt, hogy összhangban van-e a Kiadványetikai Bizottság irányelveivel.”

Ernenwein a felmerült aggályok pontos természetéről azonban már nem volt hajlandó nyilatkozni.

(A cikkhez használt kép illusztráció, forrása: Pixabay/-MayaQ-)


Itt tart ma a szexipar, nézz körül a Vágyaim.hu-nál, milyenek 2024-ben az okos-szexeszközök!
A Marketplace sem mentes a csalóktól - a megoldás az adásvételi szerződés
A Marketplace sem mentes a csalóktól - a megoldás az adásvételi szerződés
Az internetes kereskedelem széles termékpalettájával és az egyre kedvezőbb ajánlatok térnyerésével egyre csak nő az online vásárlások száma. Ezzel párhuzamosan a vásárlásokat érintő csalások és visszaélések száma is egyre gyakoribbnak bizonyul. A megoldás a megfelelő körültekintés és a tájékozódás. Nagyban növeli a vásárlás biztonságát a piactereken az adásvételi szerződés készítése, amelyet a Szerzivel ma már könnyen és egyszerűen elkészíthet otthonról.
Négydimenziós “kísértetet” fogott a CERN-részecskegyorsító
Négydimenziós “kísértetet” fogott a CERN-részecskegyorsító
A részecskék gyorsulását hagyományosan síkban vizsgálják, de egy megjelenő hatás, egyfajta rezonancia miatt szükséges a 4 dimenziós ábrázolás.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.