Campbell úr szokatlan otthonát szívesen megmutatja az érdeklődőknek, de mivel mi nem az USA-ban lakunk, és mostanság bajosan tudnánk csak eljutni oda, ezért be kell érnünk a második legjobb dologgal: azzal tehát, hogy a Google Maps segítségével tekintjük meg az immár örökre a földre kényszerített vasmadarat. Talán ez nem adja vissza a személyes látogatás varázsát, de legalább madártávlatból könnyebben meggyőződhetünk arról, hogy Campbell úr otthona meghökkentő volta ellenére miért príma választás. Erről azonban később, most vizsgáljuk meg kicsit az anyagi lehetőségeket, valamint Bruce Campbell érveit a választása mellett.
Bruce Campbell a weboldalán foglalta össze alapos részletességgel, hogy mennyibe került a projekt, és milyen előnyökkel is jár. A gépért, tehát a forgalomból kivont Boeing–727-esért ő 1999-ben 100 000 dollárt fizetett. A gép szállításával, a területbérléssel, valamint minden egyéb aprósággal kapcsolatos költség pedig 120 000 dollárra rúgott. Vagyis amíg a madár a helyére került, Campbell úr 220 000 zöldhasút fizetett ki, tette ezt azonban két évtizeddel ezelőtt. Ha csak ezt a pénzt váltjuk át a mai árfolyamon, akkor az nagyjából 68 millió forint, amiért azonban már a fővárosban sem lehetetlen egy normálisabb öröklakást találni. Az ingatlan.com-on ebben a 60-67 millió közötti árkategóriában 2375 budapesti találatot kaptam a cikk írásakor, és a XI. és XIII. kerületekben ezért a pénzért már 70 négyzetméter körüli új építésű is akad.
Persze ezeknek az összehasonlításoknak nincs sok értelme (eltelt két évtized, más országok, sőt más kontinensek), de az látszik, hogy egy leselejtezett repülővel azért nem a pénzt fogjuk majd meg. Campbell úr azonban tanácsokat is oszt, szerinte ha valaki jobban osztja be a költségvetést (sokszor kellett azért megfizetnie a projekttel kapcsolatos tanulópénzt), akkor ennek a pénznek a feléből, sőt tökéletes menedzselés mellett akár a negyedéből is ki lehet egy hasonló otthont hozni. Ugyanakkor egy teljesen lecsupaszított géptörzset már akár 15 000 dollárért (kb.: 4,5 millió forint) is beszerezhetünk. Hazai oldalakon egyedül a használtautó.hu-n találtunk egy hatástalanított Mig21-et 8,5 millió forintért, amit ha kiállítunk a kertbe, remek társalgásindító lehet vendégségkor, viszont kevésbé alkalmas otthonnak. Ezt az 1974-es Sabreliner 40-et (ez sajnos csak egy kisebb magángép), amit az AV Buyer oldalán hirdetnek, 51 000 euróért (19 millió forint) viszont meg is vehetjük akár.
Magyarországon a dolgunkat tovább nehezíti, hogy a környéken nem nagyon akad jelentősebb repülőgép-temető, ahol kibelezett utasszállítót vásárolhatnánk. Mint látható, ezek többsége az USA-ban található, hozzánk legközelebb csak Nyugat-Európában, esetleg Kirgizisztánban akad. Az európai „roncstelepek” listája itt olvasható, ezek közül az angliai Cotswolds Airport a legjelentősebb a közelünkben. Ez a reptér pedig árusít is alkatrészeket, de mint ebből a cikkből kiderül, géptörzset egyben nem nagyon kínálnak. Szuvenírnek adnak el ajtókat, ablakokat, illtve a fedélzet darabjait a repülőiskoláknak. Mindenesetre ha itt Európában egy forgalomból kivont utasszállító a szívünk vágya, valószínűleg náluk lenne a legérdemesebb keresgélni.
Campbell jó tanácsa szerint egyébként két fajta gépet vehetünk: egy teljesen lecsupaszított géptörzset, vagy egy olyat, amelyet még nem beleztek ki egészen. Ez utóbbi természetesen drágább lehet attól függően, milyen alkatrészek maradtak meg. Szerinte egyébként futóműre mindenképp szükségünk lesz, hiszen ez válik majd az új otthonunk tartós alapjává. Illetve jobban járunk, ha régebbi típust vásárolunk, amelynek már az alkatrészei sem igen hasznosíthatóak – és ezért ezeket inkább bent hagyják a gépben, mintha egy csontig lepucolt, újabb modellt. Campbell gépe egyébként 99 négyzetméteres lakhely, amihez társul még pár kiegészítő helyiség, például a poggyásztér – de ezekben egy felnőtt nem igazán férhet el kiegyenesedve.
Campbell egyébként azért választotta ezt az otthont – így első olvasatra roppant logikusan –, mert szerinte a fa például borzalmas alapanyag, amit alacsonyabb rendű technológiákkal próbálnak feljavítani. Ráadásul a hagyományos, szögletes házak sem éppen a legellenállóbbak. Ezeknek a hagyományos épületeknek az egyetlen előnye, hogy relatíve olcsók. A repülőgép ugyanakkor a mérnöki tervezés csúcsa: ellenáll akár a 900 km/h-ás szélnek, és 7 G-gyorsulásnak, és megfelelő rozsdavédelem mellett évszázadokig is eláll, ráadásul rendkívül tűzbiztos, és egy ilyen gépbe betörni sem könnyű. A felhasznált alapanyagok pedig a legjobbak, melyekkel az emberiség valaha is előrukkolt. Campbell szerint tiszta őrület, hogy a forgalomból kivont gépeket feldarabolják, mikor ezekből ilyen remek otthonok is válhatnának. A férfi ugyanakkor elismeri, hogy mindez nem mellesleg remek móka, egészen olyan mintha az embernek egy háznyi méretű játéka lenne, ami tele van rengeteg kisebb játékkal: a sok járattal, a világítással, mintha egy Star Trek film díszletei közt élnénk.
A Google Maps pedig – hogy végre erre is rátérjünk – bizonyságát adja mindennek: ha kicsit távolítjuk a képet, láthatjuk, hogy a többi ház körül mennyire meg kellett tisztítani a terepet, míg Campbell gépe háborítatlanul áll a fák közt. A Boeinget ugyanis teljesen le lehet zárni a rágcsálók és a rovarok elől, ráadásul futóműveken magasodik a talaj felett.