Halál után is növő haj, gumiemberek, évekig keringő lenyelt rágó: 8 abszurd mítosz az emberi testről
2021 / 01 / 20 / Perei Dóra
Halál után is növő haj, gumiemberek, évekig keringő lenyelt rágó: 8 abszurd mítosz az emberi testről
Se szeri, se száma az emberi testről szóló legendáknak, például, hogy az alvajárókat tilos felébreszteni, egyedi az ujjlenyomatunk, a haj- és körömnövekedésünk pedig halálunk után is tart. A tudománynak köszönhetően persze ma már tudjuk, hogy mindez kacsa. De attól még bizarr.

Ahány ember, annyi ujjlenyomat

A feltételezés, miszerint nincs két olyan személy, akinek egyforma ujjlenyomata lenne több mint száz évig tartotta magát a köztudatban. Minden 1888-ban kezdődött, amikor Henry Faulds skót kutató és orvos cikket írt az ujjlenyomat egyediségéről. Bár a bíróságnak manapság egy ujjlenyomat elég lehet ahhoz, hogy valakit elítéljen, a valóságban azonban semmilyen kizárólagos bizonyíték nincs arra, hogy a lenyomatok tényleg megismételhetetlenek. Hiszen ehhez minden élő és eddig létezett ember ujjlenyomatát össze kellene hasonlítani.

Egyes kutatók szerint ráadásul komoly következményekkel járhat, ha tévedhetetlennek gondoljuk az ujjlenyomatokat. 2005-ben Simon Cole, a Kaliforniai Egyetem kriminológusa közzétett egy tanulmányt az amerikai jogállam huszonkét legnagyobb, ujjlenyomathoz kötődő tévedéséről, melyek következtében egyeseket "csak" börtönbüntetésre ítéltek, valakit azonban ártatlanul ki is végeztek. Egy angliai kutató, Mike Silverman szerint pedig annak az esélye, hogy bebizonyítsuk, nincs két egyforma ujjlenyomat nagyjából annyi, mint nyerni a lottón. Ám ahogy az emberek hétről hétre feladnak egy újabb szelvényt a telitalálat reményében, úgy ezt az állítást is időről időre megpróbálják igazolni.

Nem a genetika hozadéka a nyelvpödrés képessége

1940-ben Alfred Sturtevant genetikus írta le először, hogy a nyelvpödrés képessége genetikailag meghatározott, vagyis a nyelvpödrő szülők gyerekei nagyobb valószínűséggel lesznek erre képesek. A mítoszt alig tizenkét évvel később azonban megcáfolták, amikor ikerpárok vizsgálatánál kiderült, hogy vannak olyan testvérek, ahol csak az egyik fél képes pödörni a nyelvét. Ennek ellenére ma is sokan genetikai adottságnak tartják a képességet. Noha nem létfontosságú dologról van szó, mégis zavarokhoz vezethet, ugyanis vannak gyerekek, akik azért fordultak szakemberhez, mert a szüleikkel ellentétben nem tudták pödörni a nyelvüket, és emiatt felmerült bennük, hogy talán nem is a vér szerinti szüleikkel élnek.

3D nyomtató segítségével kicselezhető az okostelefon ujjlenyomat-olvasója Egy új tanulmány szerint bármilyen 3D nyomtató képes az esetek nyolcvan százalékában becsapni a biomterikus szkennereket.

Öt érzékszervünk van

Az iskolákban mindannyian megtanuljuk, hogy ez a látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás. Az elgondolás eredetileg Arisztotelésztől származik, az időszámításunk előtti negyedik századból. A valóságban azonban ennél jóval több,

becslések szerint huszonkét és harminchárom között lehet az érzékeink száma, de a pontos adatok még a kutatók előtt is ismeretlenek.

Annyi bizonyos, hogy ide sorolják többek között az egyensúly-érzékelés, a hő- és fájdalomérzékelés, valamint a mozgás érzékelését. Vannak köztük olyanok, amelyek nélkülözhetetlenek az élethez, például a szomjúság érzékelése, melynek hiányában (adipszia) súlyos kiszáradáshoz, rosszabb esetben halálhoz vezethet.

A köröm- és hajnövekedés nem ér véget a halál után

Vitathatatlan, hogy az emberi test sok furcsaságra képes még a halál után is, de az új sejtek előállítása nem szerepel a repertoárban. Ez az igencsak morbid tévhit 1929-ből származhat, miután Erich Remarque lejegyezte elgondolását "Nyugaton a helyzet változatlan" című regényében. A megállapítás azonban valószínűleg csupán egy optikai illúzió, mivel a halál után a bőr összemegy, így jobban kilátszik a köröm és a haj, és ettől úgy tűnhet, hogy nőtt.

Tilos felébreszteni az alvajárót

Noha az emberiségnek nagyjából hét százaléka alvajáró az életének valamely szakaszában, a kiváltó okot egyelőre nem sikerült megfejteni. A mítosz, hogy nem szabad őket felébreszteni, még az ősi időkből származik, amikor úgy tartották, hogy az embert álmában elhagyja a lelke – ami azt jelenti, hogy ha felébresztik az illetőt, akkor lelketlen marad. Ez az elképzelés mára odáig módosult, hogy az ébresztés szívrohamot okozhat, vagy épp az illető megőrül. Ami szintén nem igaz. Mark Pressman, pszichológus és alvásterapeuta szerint a legokosabb, amit egy alvajáróval tehetünk, hogy szépen visszavezetjük az ágyába, mielőtt megsérülne.

A lenyelt rágó évekig kering az emésztőrendszerben

Tény, hogy a rágógumi szintetikus gumit tartalmaz, amit az emésztőrendszer nem tud lebontani, de ebből nem következik automatikusan, hogy az nem is tud végighaladni a tápcsatornán. A rágó apró méretét tekintve ugyanis gond nélkül áthalad az emberi emésztőrendszeren, tehát ha véletlenül lenyelünk egyet, akkor se rágódjunk a problémán. Abban az esetben viszont, ha kis időközökkel több rágót is lenyelünk, már fennállhat annak a veszélye, hogy ezek összeragadnak, és akadályt képeznek, ilyenkor pedig orvosi beavatkozásra lehet szükség. David Milov gasztroenterológus lejegyzett erről egy tanulmányt 1998-ban, amikor is három gyereken kellett műtétet végrehajtani lenyelt rágógumik miatt. Egyik sem volt kellemes élmény se a doktornak, se a betegnek.

A fejünkön távozik a legtöbb hő

Ez a legenda az 1950-es években keletkezett, amikor az amerikai hadsereg megvizsgálta, hogyan hat a hideg a katonákra. A katonákat sarkvidéki felszerelésbe öltöztették, és megnézték, mi történik velük a hideg környezetben. Végül arra jutottak, hogy a fejükön vesztik a legtöbb hőt,

de közben figyelmen kívül hagyták, hogy az volt az egyetlen fedetlen testrészük.

Két évvel később egy amerikai katonai túlélő-kézikönyv már negyven-negyvenöt százalékosra becsülte a fedetlen fejen keletkező hőveszteséget, és bumm, így lett a mítosz. Valójában azonban nagyjából mindenhol ugyanannyit hőt vesztünk. Egy 2008-as vizsgálat résztvevőinek tizenhét fokos vízbe kellett elmerülniük, az alanyok egy részének nyakig, míg másoknak a fejüket is bele kellett tenni. Akik a fejüket is belerakták, tizenegy százalékkal több hőt vesztettek, a fej pedig a teljes testfelületnek nagyjából hét százalékát teszi ki. Ezek alapján tehát a fej nem tűnik sokkal fontosabbnak hővisszatartás szempontjából a test többi részénél.

Egyesek gumiembernek születnek

A hipermobilitás szindróma nem súlyos, ám annál látványosabb eltérés az átlagos testtől: azt jelenti, hogy a kötőszövetet körülvevő, rugalmas inak genetikai vagy fizikai okokból kifolyólag a mozgási tartományon túl is engedik mozogni az adott testrészeket. A jelenség meglepően sokakat érint, ilyen esetben nem szükséges sem kezelés, sem óvintézkedés.

Ha viszont túlzottan nagy az eltérés, és az ínszalagok túl lazák, vagy vázrendszeri probléma áll a háttérben, egy idő után ízületi fájdalmak jelentkezhetnek, és a sérülés kockázata is nagyobb. A gumiemberek jelentős része szívesen szórakoztatja magát és környezetét, amit valaki viccesnek tart, más elborzad a látványtól, de egy biztos: ez a furcsaság is az emberi test csodájáról árulkodik.

További cikkek a Rakétán:

A jövő androidjainak is szüksége lesz egy kiadós alvásra, úgy mint az embereknek A Loihi chipet jelenleg is számtalan neuromorfikus számítással kapcsolatos kutatáshoz használják a tudósok szerte a világban, a jövőben pedig integrálhatják a Los Alamos kutatóintézet algoritmusával, amely az emberi alváshoz hasonló pihenési fázist testesíti meg a mesterséges agyak számára.

Egy új eszköz segítségével mi mondhatjuk meg a testünknek, hogy mikor vagyunk éhesek A texasi A&M Egyetemen kifejlesztett eljárás az elhízásban szenvedőknek nyújthat a gyomor bypassnál kevésbé radikális megoldást, de hosszú távon számos más betegség kezelésében is segíthet.

A jövő elektronikus ruházatát saját testünk hője töltheti fel A viselhető elektronika eszközei nagy sebességgel fejlődnek, hasznukat vesszük sportolás közben, egészségügyi megfigyelésekhez, játékok esetében egyaránt. Ezeket a berendezéseket persze el kell látni árammal, ami nehéz akkumulátorokat, limitált működési időt jelent. De mi lenne, ha mi magunk lennénk az áramforrás mint a Mátrix című filmben?

(Forrás: Futurism, Fotó: Getty Images Hungary)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.