Magyarán a jövőben ahelyett, hogy az országok egymástól függetlenül végeznének agykutatást, automatikusan megosztanák eredményeiket, forrásaikat és gyakorlati tanácsaikat másokkal. Erőfeszítéseik egyesítésével az IBI, vagyis az International Brain Initative hozzájárulhat az idegtudományi kutatás globalizálásához, az agy és a mentális egészség előmozdításához, a nemzetközi együttműködés, az etikus idegtudományi gyakorlatok ösztönzéséhez, na és persze a leendő tudósgeneráció fényesebb jövőjéhez.

"Agyunk megértéséhez az egész világ bevonása szükséges." - mondja Caroline Montojo, a Kavli Alapítvány munkatársa, a projekt támogatója. Ha a legjobb elmék összefognak, mindannyiunk számára hasznos információkat és kutatásokat oszthatunk meg."

Az IBI jelenleg a japán Brain/Minds, az ausztrál Brain Alliance, az EU-s Human Brain Project (HBP), a kanadai Brain Research Strategy, az amerikai BRAIN Initiative (BRAINI), a koreai Brain Initiative és a kínai Brain Project intézményeket tömöríti, a jövőben pedig várhatóan még több taggal bővülnek. Az IBI megalakulását remekül időzítették, ugyanis az elmúlt években egyre kiemelkedőbb eredmények születtek és születnek az agykutatás terén: az olyan projektek, mint például a BRAINI és a HBP, operatív szinten jelentősen eltérő célokkal rendelkeznek. Amíg a BRAINI elsősorban új eszközök kifejlesztésére és az agyi funkciók tanulmányozására helyez nagyobb hangsúlyt, addig a HBP végső célja az emberi agy funkcióinak reprodukálása a gépekben. Persze a helyzet azért nem fenékig tejfel.

Számos kihívás vár rájuk

Egy, az egész Földet áthidaló hálózat működtetése korántsem egyszerű tekintve, hogy sokszor országonként is eluralkodik a káosz az agykutatási folyamatok terén: ott van például a kínai "Agy Projekt", ami 2016-os elindulása után alig két évvel befuccsolt a szakemberek nézeteltérései miatt. Egyesek az agyi rendellenességek megoldására vagy a neurobiológia alaposabb megismerésére, míg mások az emberi agy és az MI kapcsolatának kutatásaira helyezték volna a hangsúlyt a projekt során, ám mivel nem sikerült megegyezni, a dologból végül nem lett semmi. A politikai és a gazdasági környezet szintén problémát jelenthet, azok képviselői ugyanis attól tartanak, hogy a kutatók ellophatnak, majd továbbadhatnak értékes üzleti titkokat.

Az IBI képviselete azonban hangsúlyozza: együttműködésük senkit sem hozna gazdaságilag vagy akár társadalmilag előnytelen helyzetbe.

Dr. Yves De Koninck, a kanadai Agykutató Intézet munkatársa, illetve Dr. Linda Lanyon, az IBI egyik alapítója szerint a fenti nehézségek ellenére a neurológusok számára a legnagyobb kihívást mégis egészen más jelenti.

"Meg kell értenünk az agy működését, és minden vele kapcsolatos rejtélyről le kell rántanunk a leplet. Sőt, ha valóban nagy változásokat akarunk az agyműködés megértésében, létfontosságú a globális együttműködés." - mondják a szakértők.

Pozitív jövőkép

Az IBI-re sokkal inkább célszerű egy alulról szerveződő, a világ idegtudósainak nézeteit tömörítő szervezetként, mintsem önös érdekekből irányított bürokratikus egységként tekinteni. Bizonyos tekintetben az IBI felépítése hasonló az ENSZ-hez, a maga ötéves stratégiai tervével, több munkacsoportjával és irányítási struktúrájával. Bár alapítói bizakodóan tekintenek az előttük álló időszakra, hiszen a tudomány csak profitálhat abból, ha ezentúl rendszeresen milliós, de akár milliárdos összegű pénzt kap egy-egy újabb kutatásra, ugyanakkor ami az agy teljes feltérképezését illeti, azzal kapcsolatban az anyagi ráfordítások ellenére is még jó darabig biztosan sötétben tapogatóznak.

"Új korszak kezdődik az idegtudományban, ahol az idegtudósok nagy mennyiségű adathoz hozzáférhetnek, majd nemzetközi szinten megoszthatják eredményeiket" - mondja Linda Richards, az ausztrál BA kutatója.

Hogy az IBI elképzelése csupán naivitás vagy megvalósítható cél, egyelőre kérdéses. Ám ha belegondolunk, hogy egy napon talán valóban megértjük az agyat, tudatunk és meggyőződéseink alapját, véleményünk és világnézetünk kiváltó okát, a szervet, ami egyszer akár közvetlenül manipulálható lehet, és alapvetően megváltoztathatja az emberiséget, akkor egy világszintű együttműködés a legkevesebb, amit ennek érdekében tehetünk.

(Fotó: Needpix)