Ha azt szeretnénk megtudni, hogy az idők kezdete óta összesen hány ember taposta a bolygót, nem sok forrásra hagyatkozhatunk, mivel a történelem folyamán hosszú évezredek teltek el úgy, hogy vagy nem készítettek pontos feljegyzéseket a népesség számáról vagy ha készítettek is, azok régen elvesztek, illetve az egymástól elszeparáltan élő társadalmi csoportok sokáig akár egymás létezéséről sem tudtak. A kérdést bonyolítja annak meghatározása, hogy mikortól számíthatjuk a ma élő emberek közvetlen őseinek megjelenését: a Homo sapiens fajhoz tartozó leletek felfedezései betekintést nyújtanak a régmúlt időkbe, de egészen precíz időpontot még így is nehéz megadni.

Becslések, statisztikák

A jelenleg érvényben lévő meghatározás szerint körülbelül 200 000-300 000 évvel ezelőtt alakult ki a faj a korábbi hominida ősökből, azt viszont jóformán lehetetlen megbecsülni, hogy eleinte hányan éltek, hány gyermek született és mennyi volt az átlagos élettartam, bár a H. sapiens és a H. neanderthalensis leletek fogainak vizsgálata arra utal, hogy közülük már valószínűleg több érte meg a felnőtt és valamivel idősebb kort, mint az őket megelőző fajok esetében.

A válasz megadása tehát reménytelennek tűnik, de mégis akad egy ember, akit nem riasztott vissza a feladat nehézsége és 1995-ben publikálta első tanulmányát a témában. A washingtoni Population Reference Bureau (Népességnyilvántartó Hivatal) munkatársa, Carl Haub a Hány ember élt a valaha a Földön? című írásában az ENSZ által megadott adatokra támaszkodott a számítások kezdeténél, eszerint akkoriban úgy tartották, hogy a modern Homo sapiens időszámításunk előtt 50 000 évvel jelent meg Afrikában, a demográfus ebből indult ki a munka kezdetén. Ezt azóta nyilvánvalóan felül kellett bírálni, így azóta több kiegészítés és újrakalkulálás is született, tavaly tavasszal is kiadtak egy frissítést az adatokkal kapcsolatban.

Ami nem változott, azok a mezőgazdaság elterjedésének ideje óta mért, illetve becsült népességi statisztikákra alapozott eredmények: eszerint a mezőgazdasági termelés hajnalán, valamikor időszámításunk előtt 8000-9000 környékén a Földön élő emberek száma ötmillió volt, az első században már 300 000 millió, az 1800-as évek kezdetén meghaladta az egymilliárdot, és innentől kezdve szárnyalásba kezdett fajunk terjedése és sokasodása, amit még az olyan jelentős negatív hatásokkal járó események sem tudtak megállítani, mint a két világháború korszaka. Az Amerikai Természetrajzi Múzeum videójában jól látható, és a Geiger-Müller-számláló szerű hanghatásoknak köszönhetően még látványosabban illusztrált a tény, hogy a népesség száma a történelem hosszú idején át nem igazán változott, majd hirtelen rendkívül gyorsan megugrott a növekedés.

Tudomány és művészet

A Population Reference Bureau számításait az ENSZ és egyéb források által megadott becsült adatok átlagára alapozták. Egészen pontos számok, statisztikák csak az 1800-as évek után álltak rendelkezésre, de az ezt megelőző időszakkal kapcsolatban is léteznek fogódzkodók, amire a kutatók támaszkodhattak. A számítások elvégzésében nagy szerepet játszott az, hogy hogyan határozzák meg az emberek élethosszát egy - egy korszakban, a PRB kalkulációi szerint a múltban jó ideig mindössze 10 év volt a születésekor várható élettartam, még az első század Franciaországában is nagyjából ez maradt az átlag, mivel a körülmények nem kedveztek a magas túlélési rátának. Mivel sokan nem élték meg a felnőttkort, ezért rengeteg gyermeknek kellett születnie, hogy a faj egyáltalán fennmaradhasson.

A demográfusok szerint az első századokig ezer emberre körülbelül 80 születés jutott,

ami nagyon magas szám, különösen a Homo sapiens megjelenésének idején, de a számítások szerint, feltételezve, hogy sok újszülött és gyermek meghalt a kevés élelem, betegségek és más tényezők miatt, ennél alacsonyabb születési ráta a faj kihalását eredményezte volna. Ahogy a kutatók írják, annak kiszámítása, hogy hány ember élt eddig, részben tudomány, részben művészet, így ezek csak durva becslések, de közel állhatnak a valósághoz. Az ezer főre eső születési számok az 1200-as évektől kezdve csökkentek le 60 körülire, míg az 1950-es években a szám már csak 31-38 volt, és jelenleg körülbelül 19 környékén áll a statisztika, de ez várhatóan még tovább fog csökkenni.

A PRB tagjai munkájuk során éltek a leegyszerűsítés lehetőségével, például a körülmények (úgymint éhínségek, klímaváltozás) hatására állandóan változó, nagy kilengéseket mutató népességnövekedési ráta helyett a viszonylagos egyenletességgel növekvő szint mellett tették le a voksukat, és ezt a konstans értéket használták egy-egy kor népességszámának meghatározásában. És hogy ezzel, a kutatók szavaival élve, féltudományos módszerrel végül milyen értékek jöttek ki?

Hány ember élt eddig összesen?

A legelső tanulmány szerint 105 milliárd ember élt eddig összességében a bolygón, a módosítás után, amelyet a modern Homo sapiens időszámításunk előtti megjelenésének, kialakulásának időpontja pontosítása érdekében végeztek (amelyet időszámításunk előtt 50 000-ről 200 000 évre változtattak), 117 milliárdra emelték a számot.

116 761 402 413 ember élt eddig a Földön a Population Reference Bureau számításai szerint,

a tavaly májusi adatok alapján. Plusz mínusz néhány. A PRB elmondása szerint, ha valamiben tévednek a hozzávetőleges adatok, akkor az a népesség alul becslése, vagyis ennél inkább többen, nem kevesebben láthatták meg a napvilágot itt, a Földön korábban. Ezek alapján pedig elmondható, ahogy azt a PRB munkatársa, Wendy Baldwin a BBC-nek 2012-ben kifejtette, hogy Arthur C. Clarke nem tévedett nagyot az Űrodisszeia írásakor, mivel igaz, hogy jelenleg az életben lévő emberek a valaha élt népesség 6,7%-át teszik ki, de 1968-ban, mikor Clarke regénye megjelent, még csak 3,5 milliárd fő környékén tartott az emberiség, ezért azokat a számokat figyelembe véve nagyjából helyesen számolt az író.

A 2012 óta elvégzett módosítások után sem változtak nagyot az arányok, de, mivel azóta már elértük a 8 milliárd főt, ezért jelenleg nagyjából 15 szellem sorakozik minden élő mögött.

Ez a cikk eredetileg 2021.12.12-én jelent meg a Rakétán.

(PRB Fotó: Flick/missmareck, Pixabay/wgbieber, Getty Images/DrCarrrven)