A Földnek az elmúlt évtizedekben gyakorlatilag egy szabályos gyűrűje alakult ki a körülötte keringő űrhulladékokból, amik egyre nagyobb veszélyt jelentenek a különböző űrprojektekre nézve. A Space Surveillance Networks összesen több mint 22 ezer űrhulladékot tart nyilván, de a Föld körül keringő szemét valódi mértéke ennél sokkal nagyobb: az Európai Űrügynökség (ESA) adatai alapján a tíz centiméternél nagyobb törmelékek száma eléri a 34 ezret, míg például az egy centiméter és egy milliméter közötti szemétből hozzávetőlegesen 128 millió keringhet felettünk. Márpedig ha űrszemétről van szó, akkor már az ilyen egészen kicsi darabok is hatalmas károkat tudnak okozni, amikor 29 ezer km/h-s sebességgel belecsapódnak valamibe.

Az ESA most egy merőben új ötlettel rukkolt elő ennek az állapotnak a felszámolására, ugyanis a ClearSpace nevű svájci startuppal kötött szerződés értelmében egy olyan karmot fognak pályára állítani, ami képes eltávolítani a működésképtelen műholdakat és egyéb, nagyobb űreszközöket. A tervek szerint a karom egyszerűen megfogja a műholdat, és a Föld felé irányítja azt, a többit pedig már elvégzi a bolygó atmoszférája. A módszer arra nem alkalmas ugyan, hogy jelentős mértékben csökkentsék az űrszemét mennyiségét, viszont lehetőséget ad rá, hogy a legnagyobb, így legveszélyesebb elemeket kiiktassák, így pedig azt is hatékonyan akadályozhatják meg, hogy a már nem működő műholdak összeütközése következtében még több űrszemét keletkezzen.

Az ESA 86 millió dollárral támogatja a 2025-ben induló küldetést, amelynek célpontja egy VESPA (vega secondary payloader adapter lesz), ami 112 kilogrammot nyom, és az űrügynökség egyik rakétájának a kilövése során került az űrbe még 2013-ban.

Hálóval, lézerrel, űrhajóval is pusztítanák az űrszemetet

Ahogy említettük, vannak más elképzelések is az űrszemét felszámolására, a Surrey Egyetem két évvel ezelőtt például már sikeresen tesztelte azt a RemoveDebris névre keresztelt eszközt, amely egy hálóval fogja be az űrben keringő hulladékokat. A Roszkozmosz lézerrel, a SpaceX pedig a Csillaghajóval oldaná meg ugyanezt a problémát, míg a Northrop Grumman inkább az újrahasznosításban hisz: az amerikai haditechnikai vállalat februárban már élesben is kipróbálta azt a "küldetésmeghosszabbító jármű" (Mission Extension Vehicle-1) névre keresztelt eszközt, amely képes a már használaton kívüli műholdakhoz csatlakozva feltölteni az eszközök üzemanyagtartályát és frissíteni a szoftverüket, ezzel pedig jelentősen meghosszabbíthatja az űreszközök élettartamát.

Kapcsolódó cikkek a Rakétán:

Akár nyolcezer embernek is otthont adhatna a mesterséges gravitációval ellátott űrváros Minek költöznénk a Marsra, ha kiköltözhetünk az űrbe is?

Eredményes volt a NASA történelmi küldetése, kőzetmintákat gyűjtöttek egy aszteroidából Az Osiris-Rex űrszonda szerdán, magyar idő szerint 0.10-kor megközelítette a Bennu kisbolygót, a begyűjtött kőzetmintákkal pedig 2023-ban tér majd vissza a Földre.

Előbb vagy utóbb jön egy aszteroida, ami tömegek halálát okozza. Mit tehetünk, hogy ez mégse következzen be? Bár a városokat letaroló, milliók halálát okozó aszteroidák a mozik kényelmes székeiben ülve csak egy unalmas hollywoodi klisének tűnnek, a szakértők szerint nem az a kérdés, hogy lesz-e ilyen, csupán az, hogy mikor, és mit tudunk tenni ellene. A Nemzetközi Űrhajós Szövetség által szervezett "Defending Earth from Asteroids" előadáson a védekezés első vonalában dolgozó szakemberek beszéltek arról, hogyan állunk a felkészüléssel.