Agyhullámaink elárulhatják, hatásos lesz-e az orvos által felírt antidepresszáns

2020 / 02 / 29 / Perei Dóra
Agyhullámaink elárulhatják, hatásos lesz-e az orvos által felírt antidepresszáns
Ha az aktuális vizsgálatok beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, az orvosok a jövőben eredményesebben kezelhetik a depressziót.

Szinte lehetetlen megbecsülni, hány embernek lenne szüksége pszichológusra, vagy pszichiáterre, ráadásul olyan felmérés sem készült még, ami az összes mentális zavarban szenvedőt összevontan vizsgálta volna. A depresszió esetében azonban léteznek részleges kutatások; az egyik a WHO-hoz köthető, amely szerint ez a harmadik leggyakoribb munkaképesség-csökkentő betegség, ami minden negyedik nőt, és minden nyolcadik férfit érint. Ha pedig valaki gyógyulást szeretne találni rá, többnyire hónapokig tart, mire megtalálják a megfelelő kezelési módot. A Nature Biotechnology legújabb lapszámában megjelent kutatás szerint azonban agyhullámaink még kipróbálása előtt megjósolják, hatásos lesz-e az adott antidepresszáns.

A jelenlegi tanulmány a pszichiátria egyik alapvető kihívásával foglalkozik: olyan tesztek hiányával, amelyek segítenek az orvosoknak a depresszióban szenvedő betegek legjobb kezelési lehetőségeinek meghatározásában - mondja Dr. Madhukar Trivedi, a tanulmány társszerzője, a dallasi UT Délnyugati Orvosi Központ pszichiátriai professzora.

Az antidepresszánsokat sokan nem tartják hatékonynak, Dr. Amit Etkin, a tanulmány társszerzője, a Stanford Egyetem pszichiátriai professzora szerint ez azért alakulhatott így, mert a gyógyszergyártók egy próba-és hiba-folyamatra támaszkodnak, amelyben a betegek gyógyszereket próbálnak hat-nyolc hetes ciklusokban. Ez a pontatlan módszer pedig hozzájárul az antidepresszánsok negatív megítéléséhez. Katie Burkhouse, a Chicagói Illinois Egyetem Pszichiátriai Tanszék asszisztens professzora, aki nem vett részt a vizsgálatban, hozzátette: az egyének ideális kezelésének pontos előrejelzése sok találgatást kivehet az egyenletből, egyúttal megkíméli a betegeket a felesleges frusztrációtól.

"Az új tanulmány fontos első lépése célunk elérésének" - mondta Burkhouse a Live Science-nek.

A tanulmányhoz a kutatók több mint háromszáz depresszióval diagnosztizált beteg agyhullám-adatait gyűjtötték: a leolvasásokat elektroencephalography (EEG) segítségével, egy neminvazív módszerrel végezték, melynek során az elektródákat a beteg fejbőréhez rögzítik. A pácienseket ezután véletlenszerűen kezelték placebóval vagy antidepresszáns szertralinnal (kereskedelmi nevén: Zoloft). Ezt követően az EEG adatai alapján a kutatók új mesterséges intelligencia algoritmust dolgoztak ki a betegek gyógyszeres reakciójának előrejelzésére. Megállapították, hogy a vizsgálat kezdetén bizonyos agyhullám-mintázatú betegek valószínűleg pozitívan reagálnak a sertralinra nyolc hetes kezelés után. A kutatók ezután három további beteg adatkészletére alkalmazták algoritmusukat (a korábbi vizsgálatokból), hogy megerősítsék eredményeiket.

Az eredmények "ellentmondanak az elterjedt nézetnek, miszerint ezek a gyógyszerek hatástalanok" - mondta Etkin. "Valójában meglehetősen hatékonyak, viszont csak az emberek bizonyos alpopulációjára vonatkoznak."

Burkhouse szerint noha a tanulmány eredményei ígéretesek, egyelőre nem világos, hogy az MI "valós" klinikai körülmények között is megvalósítható-e. A tanulmány kifejezetten azt vizsgálta, hogy a betegek hogyan reagáltak például a sertralinra, amely csak egy a depresszió kezelésének számos lehetséges módjai közül.

"A következő lépés annak vizsgálata, hogy az algoritmus prediktív-e más kezelési formáknál is, amelyek nem feltétlenül gyógyszeralapúak", ilyen például a kognitív terápia és az agystimuláció - magyarázza Burkhouse.

Amikor az algoritmust a korábban közzétett adatkészletek vizsgálatára használták, a kutatók azt találták, hogy azok a betegek, akik kevésbé reagáltak az antidepresszánsokra, nagyobb valószínűséggel reagáltak az agystimulációra és a pszichoterápiás kezelésekre együttesére. Ez a megállapítás azonban egyelőre csak feltételezés, így megerősítése sokkal több kutatást igényel. Ennek ellenére Etkin szerint a technológia könnyen adaptálható orvosi felhasználásra, mivel az EEG-t évtizedek óta használják a neurológiában. Szerinte a jövőben szakértőket képezhetnének az EEG egyszerűsített változatának elsajátítására, akik aztán feltölthetnék és feldolgozhatnák az adatokat az algoritmus segítségével.

Az orvos ezt a jelentést kapná kézhez, amely részletezi, hogy a beteg valószínűleg reagál-e bizonyos gyógyszerekre - tette hozzá Etkin, aki reméli, hogy megállapításaik "a precíziós pszichiátria kezdetét" jelentik.

(Fotó: Pixabay)


Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) által szervezett Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) sok évtizedes hagyománya mára széles körű népszerűséget ért el, és fontos kiindulási pont lehet a hazai és határon túli tehetségek számára a jövőbeli karrierjük felé vezető úton. A 2025-ös, 37. konferencia előtt az OTDK céljáról és működéséről Prof. Dr. Szendrő Péter örökös elnök úrral és dr. Cziráki Szabinával, az OTDT titkárával beszélgettünk.
Meglepő, de az aranynál nincs jobb fogyasztószer
Meglepő, de az aranynál nincs jobb fogyasztószer
Ígéretes fogyasztószer, de mennyire arany, ami fénylik?
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.