Agyhullámaink elárulhatják, hatásos lesz-e az orvos által felírt antidepresszáns

2020 / 02 / 29 / Perei Dóra
Agyhullámaink elárulhatják, hatásos lesz-e az orvos által felírt antidepresszáns
Ha az aktuális vizsgálatok beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, az orvosok a jövőben eredményesebben kezelhetik a depressziót.

Szinte lehetetlen megbecsülni, hány embernek lenne szüksége pszichológusra, vagy pszichiáterre, ráadásul olyan felmérés sem készült még, ami az összes mentális zavarban szenvedőt összevontan vizsgálta volna. A depresszió esetében azonban léteznek részleges kutatások; az egyik a WHO-hoz köthető, amely szerint ez a harmadik leggyakoribb munkaképesség-csökkentő betegség, ami minden negyedik nőt, és minden nyolcadik férfit érint. Ha pedig valaki gyógyulást szeretne találni rá, többnyire hónapokig tart, mire megtalálják a megfelelő kezelési módot. A Nature Biotechnology legújabb lapszámában megjelent kutatás szerint azonban agyhullámaink még kipróbálása előtt megjósolják, hatásos lesz-e az adott antidepresszáns.

A jelenlegi tanulmány a pszichiátria egyik alapvető kihívásával foglalkozik: olyan tesztek hiányával, amelyek segítenek az orvosoknak a depresszióban szenvedő betegek legjobb kezelési lehetőségeinek meghatározásában - mondja Dr. Madhukar Trivedi, a tanulmány társszerzője, a dallasi UT Délnyugati Orvosi Központ pszichiátriai professzora.

Az antidepresszánsokat sokan nem tartják hatékonynak, Dr. Amit Etkin, a tanulmány társszerzője, a Stanford Egyetem pszichiátriai professzora szerint ez azért alakulhatott így, mert a gyógyszergyártók egy próba-és hiba-folyamatra támaszkodnak, amelyben a betegek gyógyszereket próbálnak hat-nyolc hetes ciklusokban. Ez a pontatlan módszer pedig hozzájárul az antidepresszánsok negatív megítéléséhez. Katie Burkhouse, a Chicagói Illinois Egyetem Pszichiátriai Tanszék asszisztens professzora, aki nem vett részt a vizsgálatban, hozzátette: az egyének ideális kezelésének pontos előrejelzése sok találgatást kivehet az egyenletből, egyúttal megkíméli a betegeket a felesleges frusztrációtól.

"Az új tanulmány fontos első lépése célunk elérésének" - mondta Burkhouse a Live Science-nek.

A tanulmányhoz a kutatók több mint háromszáz depresszióval diagnosztizált beteg agyhullám-adatait gyűjtötték: a leolvasásokat elektroencephalography (EEG) segítségével, egy neminvazív módszerrel végezték, melynek során az elektródákat a beteg fejbőréhez rögzítik. A pácienseket ezután véletlenszerűen kezelték placebóval vagy antidepresszáns szertralinnal (kereskedelmi nevén: Zoloft). Ezt követően az EEG adatai alapján a kutatók új mesterséges intelligencia algoritmust dolgoztak ki a betegek gyógyszeres reakciójának előrejelzésére. Megállapították, hogy a vizsgálat kezdetén bizonyos agyhullám-mintázatú betegek valószínűleg pozitívan reagálnak a sertralinra nyolc hetes kezelés után. A kutatók ezután három további beteg adatkészletére alkalmazták algoritmusukat (a korábbi vizsgálatokból), hogy megerősítsék eredményeiket.

Az eredmények "ellentmondanak az elterjedt nézetnek, miszerint ezek a gyógyszerek hatástalanok" - mondta Etkin. "Valójában meglehetősen hatékonyak, viszont csak az emberek bizonyos alpopulációjára vonatkoznak."

Burkhouse szerint noha a tanulmány eredményei ígéretesek, egyelőre nem világos, hogy az MI "valós" klinikai körülmények között is megvalósítható-e. A tanulmány kifejezetten azt vizsgálta, hogy a betegek hogyan reagáltak például a sertralinra, amely csak egy a depresszió kezelésének számos lehetséges módjai közül.

"A következő lépés annak vizsgálata, hogy az algoritmus prediktív-e más kezelési formáknál is, amelyek nem feltétlenül gyógyszeralapúak", ilyen például a kognitív terápia és az agystimuláció - magyarázza Burkhouse.

Amikor az algoritmust a korábban közzétett adatkészletek vizsgálatára használták, a kutatók azt találták, hogy azok a betegek, akik kevésbé reagáltak az antidepresszánsokra, nagyobb valószínűséggel reagáltak az agystimulációra és a pszichoterápiás kezelésekre együttesére. Ez a megállapítás azonban egyelőre csak feltételezés, így megerősítése sokkal több kutatást igényel. Ennek ellenére Etkin szerint a technológia könnyen adaptálható orvosi felhasználásra, mivel az EEG-t évtizedek óta használják a neurológiában. Szerinte a jövőben szakértőket képezhetnének az EEG egyszerűsített változatának elsajátítására, akik aztán feltölthetnék és feldolgozhatnák az adatokat az algoritmus segítségével.

Az orvos ezt a jelentést kapná kézhez, amely részletezi, hogy a beteg valószínűleg reagál-e bizonyos gyógyszerekre - tette hozzá Etkin, aki reméli, hogy megállapításaik "a precíziós pszichiátria kezdetét" jelentik.

(Fotó: Pixabay)


Egy egyszerű megoldás, amivel végre ténylegesen kihasználhatod azt a sávszélességet, amiért fizetsz
Egy egyszerű megoldás, amivel végre ténylegesen kihasználhatod azt a sávszélességet, amiért fizetsz
A legtöbb ember valószínűleg nem is tud róla, de a sávszélességnek, amiért komoly pénzeket fizetnek az internetszolgáltatójuknak, csupán egy részét használják ki. Most mutatunk egy olyan megoldást, amivel ez a probléma egyszer s mindenkorra megoldható.
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Szülő–gyermek kapcsolatra alapuló közös programokkal – például golf- és vitorlásversenyekkel – igyekszik előmozdítani a generációváltás kérdését a Raiffeisen Bank. Az intézmény az egyre szélesebb körű banki és befektetési megoldások mellett olyan eseményeket is szervez, amelyeken a fiatalabbak és az idősebbek egyaránt jól érzik magukat, érdeklődésük összeér. A jelenünkben „turbósodó” generációváltás tematikájáról kérdeztük Bálint Attilát, a Raiffeisen Bank privátbanki üzletágának a vezetőjét.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.