Hatvan olyan csillagot azonosítottak, ami köré épülhetett Dyson-gömb

2024 / 05 / 14 / Felkai Ádám
Hatvan olyan csillagot azonosítottak, ami köré épülhetett Dyson-gömb
Egy kellően fejlett civilizáció a csillagának teljes energiatermelését hasznosíthatja a feltételezett Dyson-gömb segítségével. Most infravörös jelzések alapján hatvan olyan csillagot azonosítottak, amelyek köré ilyen szerkezetet építhettek.

A Dyson-gömb Freeman Dyson amerikai fizikus és matematikus által 1960-ban megalkotott, elméleti eszköz, amelynek a lényege, hogy egy elég fejlett civilizáció képes egy csillag köré olyan gömböt – lényegében erőművet építeni, amely annak minden energiáját felfogja. A galaxisunkban található csillagok millióiról begyűjtött adatok közelmúltbeli kettős vizsgálata során pedig a csillagászok több tucat csillag infravörös sugárzásában észeleltek megmagyarázhatatlan kiugrásokat – ez az anomália pedig éppenséggel jelezheti a Dyson-gömbök jelenlétét, ugyanakkor akadnak alternatív magyarázatok is minderre – számol be róla a New Scientist.

A Dyson-gömbök lényege tehát (már ha ugye léteznek egyáltalán), hogy egy rendszer teljes csillagát beborítják. Ha pedig léteznek ilyen konstrukciók, akkor azok érzékelhető infravörös fényt bocsátanak ki, ami a fejlett földönkívüli élet egyik legfontosabb technológiai aláírása lehet. Amikor idegen civilizációk után kutatunk, akkor az előbbiek miatt jó ötlet lehet lényegében Dyson-gömböket keresnünk. A lehetséges Dyson-gömbök azonosítására Matías Suazo, az Uppsala Egyetem (Svédország) és Gaby Contardo, az International School for Advanced Studies (Olaszország) által vezetett csapatok egyesítették az Európai Űrügynökség Gaia műholdjának adatait, amely milliárdnyi csillagot térképez fel, különböző teleszkópok infravörös felmérési adatai segítségével.

Mindkét csapat 5 millió csillagot vizsgált meg, és olyan infravörös hőfelesleg jeleit találták, amelyeket nem lehet ismert természetes folyamatokkal magyarázni. Suazo csapata szokatlan jeleket azonosított hét vörös törpénél, amelyek 275 parszeken (900 fényéven) belül találhatók a Földtől. Ezek a csillagok kisebbek és halványabbak, mint a Nap, de az infravörös tartományban akár 60-szor fényesebbek voltak a vártnál, ami arra utal, hogy ott valami körülbelül 25°C plusz hőmérséklettel rendelkezik. Ez az anomália viszont inkább egy Dyson-raj jelenlétére utalhat (számos nagy műhold, amelyek egy csillag körül keringenek, hogy energiát gyűjtsenek), mint egy szilárd Dyson-gömbre. Mint azt Jason Wright, a Pennsylvaniai Állami Egyetemről elmondta:

“Ez nem olyan, mint egy egységes szilárd burok a csillag körül.”

Contardo csapata 53 jelöltet talált a nagyobb csillagok között, köztük néhány napszerű csillagot, a Földtől legfeljebb 2000 parszek (6500 fényév) távolságra. Contardo szerint mind a két felfedezett csoport érdekes lehet, de természetesen még további megfigyelésekre van szükség a megerősítéshez.

A további kutakodás szükségességének az oka, hogy természetes magyarázatok is állhatnak az infravörös jelek hátterében. Az egyik lehetőség az, hogy a csillagokat forró, bolygóképző törmelékkorongok veszik körül, habár a tanulmányban szereplő legtöbb csillag túl öregnek tűnik ehhez. Egy másik lehetséges magyarázat az lehet, hogy a csillagok egybeesnek olyan távoli galaxisokkal, amelyek infravörös fényt bocsátanak ki. Vagyis a csillagok olyan pozícióban vannak, hogy mögöttük található egy távoli galaxis, amely infravörös sugárzást bocsát ki. Ezt a sugárzást érzékelhetjük a csillagok mellett vagy körül, és ezért úgy tűnhet, mintha a csillagok maguk bocsátanák ki az infravörös fényt – ám valójában ez a fény az említett távoli galaxisokból érkezik a teleszkópokba.

David Hogg, a New York-i Egyetem munkatársa, aki Contardóval dolgozott, úgy véli, hogy a jelek ritka természeti eseményekből is származhatnak akár, például bolygóütközésekből, amelyek hatalmas mennyiségű anyagot generálnak.

A jövőbeli megfigyelések azonban, különösen amelyeket a James Webb űrteleszkóppal végeznek majd, tisztázhatják, hogy ezek az infravörös jelek természeti jelenségekből vagy esetleg tényleg Dyson-gömbökből vagy ahhoz hasonló mesterséges szerkezetekből származnak-e. Wright szerint így két választásunk maradt a szokatlan jeleket kibocsátó csillagok kapcsán:

“Vagy mindegyiket kizárjuk, és kijelentjük, hogy a Dyson-gömbök nagyon ritkák és nagyon nehezen megtalálhatók, vagy továbbra is jelöltnek tekintjük ezeket, és annyira tanulmányozzuk őket, amennyire csak lehet.”

(A cikkhez használt képet a DALL-E generálta.)

Frissítés 2024. 05. 15.: Olvasói észrevételre javítottuk ezt a részt: "Vagyis a csillagok olyan pozícióban vannak, hogy előttük vagy mögöttük található egy távoli galaxis, amely infravörös sugárzást bocsát ki." Helyesen a kérdéses távoli galaxisok a csillagok mögöt helyezkedhetnek el. 


Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
A memoQ az egyik legnépszerűbb fordítástámogató szoftver a szakmabeliek körében, a 10.1-es verzió óta pedig a szoftver webes változata már a képernyő-felolvasó programokkal is kompatibilis, így biztosítva, hogy a vakok és gyengénlátók is önállóan, külső segítség nélkül tudják használni a szolgáltatást.
A Magyar Űrhajós Program érdekességei a HUNOR indulásától Houstonig
A Magyar Űrhajós Program érdekességei a HUNOR indulásától Houstonig
Hamarosan kiválasztják a magyar űrhajóst - mi történt eddig a kiválasztás és felkészítés folyamán?
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.