Aki szívesen szétnézne az ókori Római Birodalomban, az alábbi videó segítségével most megteheti, és őszintén szólva teljesen mindegy, hogy beugrik-e elsőre bármelyik helyszín vagy híres épület neve, a lenyűgöző élmény értékén ez semmit sem csorbíthat.
Ha az emberi tanulás és psziché alapvető működését tekintjük sorvezetőnek, amúgy is bátran kijelenthető, hogy a történelmet valójában így kellene tanítani, erős emocionális és vizuális ingerekkel, játszva és nem magolva.
De ma már a birodalmat bejártuk nézzünk körül a fővárosban, Rómában is. Itt egy nagyobb szabású projekt harmadik előzetesét ajánljuk, ami hosszú évek fáradtságos munkájával készül, nem túl gyorsan. Ahogy a jelen összeállítás összes filmjére elmondható, úgy erre is igaz, hogy a készítők igyekeztek megfelelni a történelmi hűségnek - legalábbis a filmek készítésének időpontjában rendelkezésre álló ismeretek szerint.
Nem olyan régen alaposan felkavarta a történész szakmát és a világsajtót, hogy több helyen is bebizonyosodott, az ókor szobrai és épületei színes felületi festést viseltek, és néhol az is kiderült, hogy milyen színekben pompáztak.
A Traianus oszlop Róma központjában állt az ókorban és ott áll ma is, ez az egyik legkiemelkedőbb műemlék ami ránk maradt. A Dák háborúknak szentelt domborművek értékes és érdekes történelmi forrást jelentenek, érdemes tehát külön figyelmet szentelni az oszlop rekonstrukciójának, hogy megnézzük hogyan festhetett ez az emlékmű amikor felállították. Traianus oszlopának teljes polikromatikus rekonstrukciója, az oszlop és az talapzat részletes restaurációjával és teljesen színezett domborműveivel, a Traianus fórum oszlopsora is látható a filmben.
Ahogy Traianusnak, úgy Hadrianusnak is volt villája, ez akkoriban az alapkészlet része volt. A rekonstruált Hadrianus-villa 3D digitális modelljét a VWHL, Indianai Egyetem, Informatikai és Számítástechnikai Iskolájában végezték el 2010 és 2015 között. A projektet bemutató videó is elérhető, és ha ez is kevés, olvasnivaló, masszív fotógaléria és még sok egyéb érdekesség is akad a weboldalán.
Ha a Rómát is megelőző ókori Hellászt is szeretnénk felfedezni, akkor ide kell kattintani. Talán van, aki nem tudja, ezért ideírjuk, hogy ókori Görögország nem létezett, a fogalom alatt így vagy a mai Görögország területét értjük az ókorban, vagy az ókori görög civilizációra gondolunk. Ennek is van szűkebb és tágabb értelmezése, de talán inkább egy érdekesség: a görögöknek fénykorukban a mai Spanyolországtól, Afrikán át, egészen Indiáig voltak gyarmataik, a Kaszpi-tengertől a Pamír és a Hindu Kush közötti területig terjedő Görög-Baktriai királyság például egészen i.e. 125-ig fennállt.
De ha már a köztudottan kerülendő Babylon kivételével mindenhol jártunk, akkor már Egyiptomot se hagyjuk ki. Az ókori Egyiptom maga az írott történelem kezdete, az i. e. 4. évezredtől kezdődően, nagyjából az i.e. 1. évezredig a világ vezető hatalma volt. Mint ókori birodalom, kb a XVIII-XIX. dinasztia idején (i. e. 1550–i. e. 1190) volt a csúcson, majd leigázták a perzsák, hogy a Ptolemaidák idején (i. e. 305–i. e. 30) legyen még egy utolsó hosszabb önálló szakasza. Végül i. e. 30-ban a rómaiak végleg meghódították, bár még évszázadokig a nyugati világ műveltségének és tudományának elsődleges központja maradt.
(Forrás: Youtube, Wikipédia)