Az iráni állami televízió közölte, hogy a csapás válasz volt a natanzi urándúsító létesítményt ért legutóbbi támadásra, az iráni Forradalmi Gárda szóvivője szerint pedig támadhatták volna egyenesen a dimonai atomkutató központot – elmondásuk szerint a mostani támadás figyelmeztetés volt, de ha újra megtámadják a nukleáris létesítményeiket, akkor megsemmisítik a dimonai atomkutató központot. De mit is kell tudni erről a félig titkos létesítményről? Miért olyan fontos ez Izraelnek? Ezt próbáljuk körbejárni a továbbiakban.
A Shimon Peres Negev Atomkutató Központ Izrael egyik legfontosabb nukleáris létesítménye a Negev-sivatagban, Dimona városa közelében. Az építkezés 1958-ban kezdődött, jelentős francia segítséggel, titkos megállapodások keretében.
A központ fő eleme egy nehézvizes atomreaktor, amely 1962 és 1964 között kezdett működni. Hivatalosan Izrael szerint a létesítmény célja a békés atomkutatás és tudományos fejlesztés, ugyanakkor széles körben úgy tartják, hogy kulcsszerepet játszik az izraeli nukleáris fegyverprogramban.
A reaktor nem termel villamos energiát, tehát nem része az ország energiatermelő rendszerének. A központ működésével kapcsolatos információk szigorúan titkosak, és Izrael az úgynevezett stratégiai kétértelműség politikáját követi – ez azt jelenti, hogy nem erősíti meg és nem is cáfolja nukleáris fegyverek birtoklását.
Becslések szerint Izrael már az 1960-as évek végére képes volt atomfegyverek előállítására – a létesítmény környéke erősen védett, a légtere pedig zárt a repülőgépek előtt. Az 1960-as években az Egyesült Államok korlátozott ellenőrzéseket végzett a helyszínen, 1986-ban pedig Mordechai Vanunu izraeli mérnök nyilvánosságra hozott titkos információkat a központ működéséről – a kiszivárogtatás után Izrael elfogta és börtönbüntetésre ítélte őt. A létesítményt 2018-ban nevezték át a 2016-ban elhunyt korábbi izraeli miniszterelnök és elnök, a Nobel-békedíjas Shimon Peres tiszteletére.
Ezek is érdekelhetnek:
