Hitler esete a margarinnal

2022 / 01 / 06 / Bobák Zsófia
Hitler esete a margarinnal
Mi köti össze a németek világhódító terveit, a náci Németország Déli-sarki expedícióját és a Közép-Atlanti-hátság felfedezését? Nem kell tovább találgatni: a megfejtés az ínycsiklandó bálna-margarin.

Mikor Adolf Hitler fejében megfogalmazódott a Lebensraum vagyis élettér növelése érdekében indított területszerző akciók ötlete, mely később visszavonhatatlanul a második világháborúhoz vezetett, jó diktátorhoz méltóan teljes győzelemre szeretett volna berendezkedni. Még nem felejtette el, ahogy az első világháborúban egy kórházban fekve, a mustárgáz támadásból lábadozva kellett megtudnia, hogy Németország megadja magát és elveszti a háborút. A hír akkor sokkolta Hitlert, pedig lehetett rá számítani: miután Anglia blokád alá vette a német tengeri ellátási útvonalakat, a kiéhezett lakosság már az utcán heverő döglött lovakból szeletelte az ebédjét, csontsovány gyerekcsapatok koldultak mindenfelé, a kórházakban a halálozások 10%-áért az alultápláltság felelt, felütötte fejét a dizantéria, egyszóval (persze emellett több ok, nem utolsósorban az osztrákok fegyverletétele vagy a közeledő amerikai hadsereg fenyegetése miatt) az éhség kényszerítette térdre az országot.

A Harmadik Birodalom nem engedhette meg magának, hogy olyan kicsinységek miatt dőljön romba, mint pár (millió) korgó gyomor. A Négyéves Terv, melyet a háborúra való felkészülés 1936-tól 1940-ig tartó időszakában terveztek megvalósítani, éppen ezért az ellátmány felhalmozását célozta.

Az ezt körvonalazó memorandumban Hitler ugyan elsősorban a nyersanyagokat, fémeket, vasat, szintetikus gumit vagy iparilag előállított zsírokat emeli ki, nem tér ki név szerint főszereplőnkre, a margarinra, de a jelentéktelennek tűnő élelmiszer mégis nagyobb szerepet kapott az elkövetkező időszakban, mint sejteni lehetett volna.

A margarin felfedezése

A háborúk mindig is az innováció melegágyát jelentették és nem csak technológiai értelemben. Az éhező lakosság és katonaság ellátására sokszor egészen új találmányok születtek: a kávé helyett a cikória, melynek a színén kívül semmi köze az eredeti italhoz, de végül is barna, folyékony és meg lehet inni, a sűrített tej, melyet 1836-ban még gyanakodva fogadtak, de az amerikai polgárháború alatt rákaptak a katonák, a második világháború alkotmánya, a tojáspor, vagy a Hitler-szalonna, mely a friss gyümölcsök hiányát ellensúlyozta. A margarin az 1870-1871 közötti francia-porosz háború alatt született meg, a francia Hippolyte Mége-Mouriés vegyész kezei alatt. A termék eredetileg nem a mai növényi zsírokból és emulgeáló szerekből álló valami volt, hanem faggyúból és néhány speciális hozzávalóból készült, a finnyás franciák körében nem is élvezett nagy népszerűséget. De, míg a párizsiak továbbra is vajjal szerették kenegetni a croissantjukat, Észak-Európa ráharapott. Németországban 1930-ra már fejenként évi kilenc kiló volt az átlagfogyasztás. Pedig az eredeti margarin színe nem volt éppen étvágygerjesztő, a cégek a dobozba csomagolt sárga ételfestékkel próbálták vonzóvá varázsolni a szürkés-fehéres terméket, hogy hihetőbben játszhassa el a vaj szerepét a reggelinél.

 

Mikor a holland Margarine Unie és a brit Lever Brothers (a későbbi Unilevert alkotó két cég) elkezdték bálnaolaj hozzáadásával még pikánsabbá tenni a margarinjukat (persze az olcsósága miatt) a bálnazsír hirtelen még inkább a háborús törekvések fókuszába került.

Használták a fegyverek zsírozásához, a nitroglicerin előállításához, és most már az éhezés elleni harcban is partnerré vált, olyannyira, hogy Nagy-Britanniában nemzetvédelmi árucikké nyilvánították. Az angolok és németek együttesen a globális készletek 83%-át vásárolták fel.

Akkoriban a Greenpeace-es aktivisták még nem zavarták a békés bálnavadászokat agresszív akcióikkal, a semleges Antarktiszi vizeken bárki vadászhatott, de elsősorban a képzett norvégoké volt az elsőbbség. Hogy a német világhódító tervek ne a bálnazsíron csússzanak félre, az akkori államfő, Helmuth Wohlthat megbízta Herman Göringet a Maud királyné földjére indított expedíció szervezésével. A cél, a terület feltérképezésén kívül, az akkor még szabad prédának számító Antarktisz német fennhatóság alá vonása, Új-Svábia megalapítása és a bálnamargarin hozzávalóinak beszerzése volt. Így Göring, aki a Négyéves Terv megvalósítását is felügyelte, két legyet üthetett egy csapásra. A tudósokból, katonákból, vadászokból összeállított csapat Alfred Ritscher vezetésével, két Lufthansa géppel a Schwabenland fedélzetén ki is futott 1938 decemberében. A hajó sötétjében és hűvösében eltöltött karácsonyba Hitler beszédének kötelező hallgatásával csempésztek egy kis ünnepi melegséget, majd megérkezésükkor megkezdték a Déli-sark feltérképezését.

Számítások szerint mintegy 16%-kal növelték az ember által felfedezett területek nagyságát, azonban a hódítással elkéstek, Norvégia 1939. január 14-én hivatalosan, királyi rendelet által benyújtotta igényét a régióra. Így a németek már csak jelképes gesztusként dobták le több ezernyi, szvasztikával díszített alumínium jelölőnyilaikat, melyek Új-Svábiát voltak hivatottak behatárolni.

Neu-Schwabenland csak a német térképeken volt fellelhető egy ideig, hivatalosan egyetlen másik ország sem ismerte el létezését. Az expedíció nem volt azonban teljesen sikertelen, hazafelé még mellékesen felfedezték a Közép-Atlanti hátságot is: a tengerfenék vizsgálatakor szeizmikus aktivitást észleltek, melyről később kiderült, hogy a hátság területén található tektonikai lemezek szétválásának és az alóluk előbukkanó magmának köszönhetőek.

Hogy a margarin ellátmánnyal végül mi történt, arról már nem szól a mese, de az biztos, hogy a második világháború és a Harmadik Birodalom bukása végül nem a vajpótlón múlt. A margarin pedig, túlélve diktátorokat, világégéseket és transz-zsírsav rendeleteket, továbbra is mindennapi kenyerünk része, még ha ma már nem is bálnából készül.

Ez a cikk eredetileg 2019.12.09-én jelent meg a Rakétán.

(Forrás: History.com, Fotó: Needpix, Wikimedia Commons, Flickr/powerhouse_museum, Flickr/jbcurio)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Sokakat zavar, mégis fontos lépés az italos palackokhoz rögzített kupakok bevezetése
Sokakat zavar, mégis fontos lépés az italos palackokhoz rögzített kupakok bevezetése
Simon Gergellyel, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértőjével beszélgettünk az egyre terjedő, de 2024-től már kötelező rögzített kupakok, és a PET-palackok körüli kérdésekről.
A nagy hódító iszonyatos végzete – élve temethették el Nagy Sándort
A nagy hódító iszonyatos végzete – élve temethették el Nagy Sándort
Nagy Sándor a teste a halála után hat nappal sem indult oszlásnak – akkor azt gondolták, hogy azért mert tényleg isten volt. Akadnak tudósok akik szerint ennél prózaibb volt az ok: az uralkodó akkor még élt, és így is temették el.
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.