Hivatalosan megkezdődött a harmincnyolcadik év a Marson

2024 / 11 / 14 / Bobák Zsófia
Hivatalosan megkezdődött a harmincnyolcadik év a Marson
A marsi éveket 1955-ig visszamenőleg számolják a kutatók. Az új év november 12-én, egészen pontosan délelőtt 10 óra 32 perckor köszöntött be a bolygón.

A marsi éveket 2000 óta tartják számon a kutatók, ekkor jelölték ki az 1955-ös évet a kezdőpontnak vagyis a marsi naptár szerint jelenleg a 38. év kezdődött meg a planétán. A Mars valójában körülbelül 4,5-4,6 milliárd éves földi években számolva, nagyjából ekkor alakult ki a Naprendszer többi bolygója is a forrongó porból és gázokból, amelyek a Nap születése után (ami egy gigantikus nebulából jött létre), a csillag körül létrejövő protoplanetáris korong anyagából képződtek.

A marsi időszámítás bevezetése Todd Clancy-nek, az SSI (Space Science Institute) munkatársának ötlete volt, és elsősorban a marsi éghajlati viszonyokkal kapcsolatos vizsgálatok során tűnt hasznosnak az alkalmazása, de azóta számos más kutató is használatba vette a rendszert. Az első év a naptár szerint tehát 1955. április 11-én indult az északi félteke tavaszi napéjegyenlősége idején, pontosabban innentől zajlott az első marsi év: 1955. április 11-től 1957. február 25-ig. A rendszer alapján létezik azonban 0. év is, ami 1953-ban kezdődött. A Marson egy nap (sol) 24 óráig és 39 percig tart, egy év pedig 668 sol, azaz 687 földi nap hosszúságú. Az új év a bolygón mindig az északi félteke tavaszi napéjegyenlősége idején kezdődik, ami a következő marsi év esetében 2026. szeptember 30-ra esik majd.

A Földhöz hasonlóan a Marson is négy évszak létezik, tavasz, nyár, ősz és tél, ebből az év második felétől kezdődő időszak szokta a legnehezebben kezelhető helyzet elé állítani a marsi űreszközöket. Hagyományosan úgy tartották a kutatók, hogy ekkor indul a porviharok szezonja, amelyek hatalmas, bolygóméretű fergeteggé alakulhatnak és beboríthatják az egész tájat, bár azóta kiderült, hogy vannak kivételek, sőt, valójában ezek az év bármely szakában felbukkanhatnak az intenzív időjárási jelenségek. 1956-ban teleszkópos megfigyelések során különösen erőteljes viharokat észleltek a kutatók, ez később a Nagy Homokvihar néven is emlegették, de azóta számos más extrém homokvihart is megfigyeltek a kutatók. 2001-ben júliusban kipattanó lokális viharok álltak össze és homályosították el olyan nagy mértékben a bolygót, hogy végül csak a Déli-sarkvidék egy kis része maradt mentes a portól. A "tökéletes vihar" alakulását a kutatók a Mars Global Surveyor szondának és a Hubble Űrteleszkópnak köszönhetően élőben tudták figyelni.

(Borítókép: NASA, az illusztráció egy fiktív marsi vihart ábrázol)


Felülmúlhatatlan karácsonyi tipp – ezzel biztosan nem lősz mellé
Felülmúlhatatlan karácsonyi tipp – ezzel biztosan nem lősz mellé
Az ideális ajándék praktikus, elegáns, és valóban hasznos – pont, mint a Braun S9 Pro+ elektromos borotva.
Hogyan vélekednek a magyarok a net veszélyeiről – és kik a leginkább fenyegetettek?
Hogyan vélekednek a magyarok a net veszélyeiről – és kik a leginkább fenyegetettek?
Hogy áll a magyar lakosság generációkra bontva a kiberbiztonsághoz? – Erről szól az ESET rendkívül átfogó felmérése, amelyből olyan meglepő eredmények is kiderülnek, hogy kik a romantikus csalások legfőbb célpontjai, miközben az adott csoport nem is nagyon ismeri ezt a fenyegetést.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.