Hogyan hatnak a rendszeres rakétaindítások az űrközpontok közelében élő madarakra?

2023 / 06 / 07 / Bodnár Barna
Hogyan hatnak a rendszeres rakétaindítások az űrközpontok közelében élő madarakra?
Annak ellenére, hogy csak 2022-ben 180-szor történt rakétaindítás világszerte, egy kutatás sem foglalkozott még azzal, hogy a rendkívüli zajjal és hőhatással járó kilövések milyen hatással vannak a közelben élő állatvilágra, különösen a madarakra. Most néhány kaliforniai kutató kíván ezen változtatni a rakétaindítások madarakra és más állatokra gyakorolt, rövid és hosszú távú hatásának vizsgálatával.

Lucas Hall vadbiológus, a Kaliforniai Állami Egyetem kutatója és kollégái a Kalifornia középső részén található Vandenberg űrbázis közelében élő állatokat fogják megfigyelni a tervek szerint három éven át, hogy kiderítsék, károsak-e a rendszeres rakétakilövések a közeli élővilágra. Ennek legfőbb oka, hogy eddig ezt senki nem vizsgálta, vagy dokumentálta, pedig a rendszeres – és egyre gyakoribbá váló – rakétaindítások indokolták volna.

A Vandenberg központban átlagosan öt-tizenöt kilövés történik évente, azonban 2030-ra ez a szám várhatóan legalább évi 50-100-ra emelkedik majd. Ennek a vadvilágra gyakorolt hatása jelentős lehet, hiszen a bázis több mint 40 ezer hektáros területe, amely 68 kilométer tengerparti szakaszt is magában foglal, 17 veszélyeztetett növény- és állatfajnak ad otthont – itt a legmagasabb a veszélyeztett élőlények koncentrációja Egyesült Államok kontinentális részét tekintve.

Az új tanulmány részeként a csapat azt vizsgálja majd, hogyan viselkednek a vadon élő állatok – különös tekintettel az észak-aplomadói sólymokra és a szürke lilékre - az űrközpont közelében a rakétaindítások előtt, alatt és után. Azt tervezik, hogy kamerákkal rögzítik az állatok reakcióit, valamint speciális hangrögzítőket is elhelyeznek a madarak énekében történő változások dokumentálására. A vadbiológusokból és egyéb szakértőkből álló kutatócsoport azt próbálja majd meghatározni pontosan, mi az a hangerő, ami már káros hatással van a madarakra.

Általánosságban elmondható, hogy az emberekhez hasonlóan az állatoknál is okozhat halláskárosodást a nagymértékű zaj, illetve hosszútávon a folyamatos hanghatás az élőlények stressz-szintjét is növeli. A zajszennyezés megváltoztathatja a madarak egymással való kommunikációját, így például azt is, hogyan figyelmeztetik egymást a ragadozók közeledtére.

Egy 2022. szeptemberi tanulmány szerint a repülőterek közelében élő madarak a zajszint lényegesen magasabb mértéke miatt más időpontban és gyakorisággal énekelnek, mint az átlagos lakóövezetben élő társaik.

A berlini Tagel repülőtér közelében végzett kísérlet során megfigyelték, hogy az itt élő madarak hajnalban jóval korábban kezdtek az éneklésbe, hogy elkerüljék a légiforgalom csúcsidejét.

Az ember okozta zajnak az állatok viselkedésére gyakorolt hosszú távú hatásairól azonban továbbra is keveset tudni.

A rakétaindítások által keltett zajról azonban részletes információk állnak rendelkezésre. A NASA Space Launch System rakétájának hangereje például elérte a 136 decibelt, a tavaly őszi, Artemis-1 küldetés indtása során, ezt a mérést azonban a indítóállástól mintegy másfél kilométerre végezték, nem az indítóállás közvetlen közelében. Viszonyításképpen a 150 decibel feletti hangok beszakíthatják a dobhártyánkat, míg a 185 dB feletti hangok már hatással lehetnek a belső szervekre és halált is okozhatnak az embereknél. Az ilyen erősségű hanghatás ugyanis tüdőembóliát okozhat, és egyéb belső szervek komoly károsodásához vezethet. A szakértők szerint egy 240 dB vagy ennél hangosabb zaj az embereknél azonnali halált képes okozni, azonban ezt a hangerőt nagyon nehéz elérni, illetve előállítani. Midenesetre Rodney Rocha, a NASA egykori mérnöke egy 2005-ös interjúban azt mondta, a rakétaindítás közvetlen közelében álló ember azonnal meghalna, és nem elsősorban a hőhatás, hanem a hajtóművek által keltett zaj hangereje miatt.

Jelenleg a rakétaindítások során - beleértve a Vanderbergben végrehajtott kilövéseket is - több tonna vizet használnak fel arra, hogy a hajtóműveinek zaját bizonyos mértékig elnyomják. Ez ugyan segít megvédeni a hordozórakétát és rakományát a szélsőséges hanghatástól, de nem tudni, hogy elegendő-e a közeli élővilág hosszú távú védelméhez. A nemrégiben megkezdett vizsgálat eredményei várhatóan segítenek majd felmérni, milyen mértékben szükséges védeni a vadvilágot a kilövések hanghatásaitól, például az indítások időpontjának a madarak költési időszakával való összehangolásával, vagy a hajtóművek hangerejének csökkentésével.

(Borítókép: NASA)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Toyota lakóbuszban élnek majd az Artemis űrhajósai a Holdon
Toyota lakóbuszban élnek majd az Artemis űrhajósai a Holdon
A Habitable Mobility Platform segítségével az asztronauták akár egy hónapot is eltölthetnek majd egyhuzamban az égitesten.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.