Idén márciusban megnégyszereződött az új generációs bányászvírusok száma. Mit tehetünk ellenük?

2021 / 06 / 16 / Justin Viktor
Idén márciusban megnégyszereződött az új generációs bányászvírusok száma. Mit tehetünk ellenük?
A bányászvírusok olyan kártékony programok, melyek igyekeznek megszerezni a a megfertőzött eszközökről elérhető kriptovalutát. Ezek általában a felhasználó tudta nélkül kerülnek az eszközre, ahol csendben és folyamatosan lopják a különféle kriptoérméket.

Régi trend, új köntös

A bányászvírusok 2018 környékén kezdtek népszerűvé válni a kiberbűnözők arzenáljában, de aztán a 2020-as év során folyamatosan csökkent a népszerűségük. A Kasperksy „Malware Q1 2021” jelentése szerint a trend 2021 első negyedévében megfordult. Február és március között a bányászvírusok egyedi módosulásainak száma több mint a négyszeresére, 3815-ről 16 934-re nőtt. Összesen 23 894 új, módosított bányászvírus-változatot fedeztek fel 2021 első negyedévében. 


Az új, módosított bányászvírus-változatok száma 2021 első negyedévében. (Kép: Kaspersky)

A vállalat regisztrálta azok számát is, akiknek bányászvírusok támadták meg az eszközeiket: míg 2021 januárjában 187 746 ilyen felhasználót regisztráltak, addig 2021 márciusában már 200 045-en voltak érintettek. 2021 első negyedévében összesen 432 171 egyedi felhasználó eszközét támadta meg valamilyen bányászvírus.

„Még túl korai biztosat mondani arról, hogy a 2021 első negyedévében megfigyelt trend tartósnak bizonyul-e. Mindenesetre úgy látszik, hogy a Bitcoin és a többi kriptovaluta értének növekedése megújult érdeklődést keltett a bányászvírusok iránt. Ha a kriptopiac erős marad az idén, akkor valószínűleg még több felhasználót ér majd bányászvírus általi támadás” – mondta el Tóth Árpád, a Kaspersky magyarországi igazgatója. 


Az egyedi felhasználók száma, akiknek az eszközét bányászvírus támadta meg 2021 első negyedévében. (Kép: Kaspersky)

Ugyanebben az időszakban csökkent azoknak a felhasználóknak a száma, akiknek mobil eszközét vagy számítógépét banki trójai vírus általi támadás érte, továbbá nőtt a trójai zsarolóvírusok módosított változatainak száma is: a 2020 negyedik negyedévi 3096-ot követően 2021 első negyedévében már 4354 ilyet találtak.

Mit tehetünk ellenük?

Amennyiben szeretnénk elkerülni, hogy az eszközeink megfertőződjenek, a szakértők szerint a következőket kell tennünk: 

  • Hatékony biztonsági szoftverre lesz szükség
  • Mivel a bányászvírusokat sokszor „riskware-ként” terjesztik, a biztonsági megoldások nem blokkolják őket automatikusan. A biztonsági megoldás beállításait azonban lehet úgy konfigurálni, hogy a „riskware” programokat is blokkolja. 
  • A szoftverek mindig legyenek naprakészek az összes használatban lévő eszközön. Annak érdekében, hogy a bányászvírusok ne tudják a sérülékenységeket kiaknázni, olyan szoftvereket érdemes használni, melyek amelyek automatikusan észlelik a sérülékenységeket, és letöltik, majd telepítik a javításokat.
  • Csak törvényes forrásból (pl. hivatalos alkalmazás-áruházakból) származó alkalmazásokat telepítsünk

(Forrás: Kaspersky Kép: Kaspersky)

Ez is érdekelhet:

Mit tegyünk, ha kémkedik utánunk a saját okosotthonunk? Az okosotthonok eszközei eddig sosem tapasztalt kényelemmel járnak, szinte bármilyen funkciót távolról is be vagy kikapcsolhatunk, viszont amire mi képesek vagyunk, arra az is képes lehet, aki jogosulatlanul átveszi az irányítást internetre kapcsolt rendszereink felett.

Hogyan védekezzünk az online veszedelmek ellen 2021-ben? Online adataink védelme komoly adatvédelmi kihívás, és a megvédésükhöz szükséges módszerek szédítő tempójú fejlődése miatt ha csak évente frissítjük az erről szóló tudásunkat, bőven le leszünk maradva. Akárhonnan nézzük, nem vénnek való vidék ez.

Az ENSZ eltitkolta, hogy tucatjával törték fel a szervereit tavaly nyáron A sikeres támadások még tavaly év közepén történtek, az Európában diplomáciai mentességet élvező ENSZ azonban úgy látta jónak, hogy erről még az adatlopásokban érintett magánszemélyeknek sem kell tudniuk. A titok azonban kipattant.

 


Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Az agyi szkennelés szerint kifejezetten kísérteties hatással van a síp az emberi agyra, ami a leginkább az uncanny valley jelenségre hasonlít.
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
Olyan sejtből nyerték ki a gént, amely ősibb, mint maga az állati élet a Földön.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.