Karikó Katalin és kutatótársa, Drew Weissman az elmúlt időszakban rengeteg rangos elismerést kapott munkájáért, többek között elnyerték a svájci Reichstein-érmet, amely az egyik legtekintélyesebb díj az orvostudomány területén, a Breakthrough Díjat élettudományi kategóriában (ennek a díjnak a szponzora többek között Sergey Brin és Mark Zuckerberg is), az amerikai Rosenstiel-díjat, amely a közelmúlt különösképpen eredeti, valamint az alapvető orvosi kutatások szempontjából lényeges felfedezéseinek jár és a Columbia Egyetem által kiosztott Louisa Gross Horowitz-díjat is, amellyel a biológia és biokémia területén elért kiemelkedő eredményeket értékelik.

Ahogy azt a Szegedi Tudományegyetem közleményében is írják (Karikó Katalin az egyetem egykori tanulója és díszdoktora), a Breakthrough Díjat a tudomány Oscar-díjának is nevezik, a Rosenstiel-, és a Horowitz-díjakat pedig a Nobel-díj előszobájának tartják, mivel sok olyan kutató, aki korábban elnyerte ezeket az elismeréseket, később megkapta a Nobel-díjat is. A találgatások már korábban megkezdődtek arról, hogy vajon a díjeső után számíthat-e a kutatópáros az idei Nobelre is valamely kategóriában, azonban megvolt az esélye, hogy egyelőre ennek az elnyerésére most nem kerül sor. James Haber, a Rosenstiel-díjakról döntő Rosenstiel Basic Medical Sciences Research Center igazgatója rámutatott, hogy a tapasztalatok alapján a díjat kapó tudósoknak általában még kilenc évébe telik kiérdemelni a Nobel-díjat is.

Abban a két kategóriában, amelyre Karikó Katalinékat is esélyesnek tartották, végül valóban más nyert idén: fiziológiai és orvostudományi kategóriában David Julius és Ardem Patapoutian kapta a Nobel-díjat, kémiai kategóriában pedig Benjamin List és David MacMillan.

Julius és Patapoutian a hőérzékelés és érintés receptorainak felfedezésével kapcsolatban ért el eredményeket: Julius a csilipaprika egyik összetevőjét, kapszaicint használta a kutatásai során, hogy beazonosítsa a bőr idegvégződésein található érzékelőket, melyek a hőre reagálnak, Patapoutian a nyomásérzékeny sejtek megfigyelésének segítségével fedezte fel a szenzorok egy új osztályát, amely a bőr és a belső szervek stimulációjára ad válaszreakciót.

"Ezek az áttörést hozó felfedezések intenzív kutatási tevékenységhez vezettek, amelyek nagy mértékben növelték az azzal kapcsolatos tudásunkat, hogy az idegrendszerünk hogyan érzékeli a hőt, a hideget és a mechanikus stimulációkat."

- írja a svédországi Karolinska Intézet Nobel Közgyűlése, amely az orvosi díjakról dönt.

Listet és MacMillant az aszimmetrikus organokatalízis fejlesztéséért díjazták, amelyet, egymástól függetlenül, még 2000-ben fedeztek fel először. Az aszimmetrikus organokatalízis a katalizátorok harmadik formája a fém katalizátorok és az enzimek mellett: ezek szénatomok stabil alapjához csatlakozó aktívabb kémiai csoportok együtteséből állnak és gyakran oxigént, nitrogént vagy foszfort is tartalmaznak, vagyis környezetbarát és olcsón előállítható vegyületek.

"Benjamin List és David MacMillan vezető szerepet töltenek be ezen a területen és megmutatták, hogy az organokatalízisek felhasználhatóak számtalan kémiai reakció működtetésére.

Ezeket a reakciókat használva a kutatók már sokkal hatékonyabban tudnak felépíteni bármit, az új gyógyszerektől kezdve a mokelulákig, amelyek a napelemekben hasznosítják a fényt." - írja a Svéd Királyi Tudományos Akadémia a díjjal kapcsolatban.

Karikó Katalin és Drew Weissman kutatásai, amelyekért az eddigi elismeréseket kapták, a hírvivő RNS módosított, szintetikus verziójának kidolgozására irányultak, amely a módosításnak köszönhetően nem immunogén, vagyis nem kezeli antigénként a szervezet. A módosított, szintetikus mRNS-re alapozott vakcinákat már korábban is tesztelték, de széleskörűen a járvány terjedése után kezdték alkalmazni, mikor a Moderna és a BioNTech-kel szerződött Pfizer ezzel a technológiával kezdték gyártani az oltóanyagaikat.

(Fotó: Swiss Academy of Pharmaceutical Sciences/Rudolf Brenneisen, Penn Medicine, Johan Jarnestad/The Royal Swedish Academy of Sciences )

További cikkek a témában:

Karikó Katalin a Nobel-díjat is megkaphatja A BioNTech alelnöke és munkatársa, Dr. Drew Weissman idén már a sokadik rangos elismerést kapták meg az mRNS alapú vakcinák területén végzett kutatásaikért, aminek eredményeként sikerült kifejleszteni a Covid19 ellen a legnagyobb védelmet nyújtó Comirnaty vakcinát is.
Karikó Katalin magyar kutatónő szabadalma a Moderna és a Pfizer vakcinái mögött Karikó Katalin karrierje a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban indult, de innen elbocsátották, és végül az Egyesült Államokban kötött ki, ahol sikeres saját cége részt vett a koronavírus elleni oltás kifejlesztésében. A 65 éves biokémikus ma Philadelphiában él, és tudóstársával, Drew Weismann-nal közös szabadalmuk áll a Pfizer/BioNTech és a Moderna koronavírus vakcinái mögött.
A „Pfizer-vakcinát” fejlesztő cég a következő oltását már a rák ellen tervezné Özlem Türeci, a BioNTech társalapítója adott interjút, melyből nem csak a járvány elleni vakcina kifejlesztésének kulisszatitkai derülnek ki, de az is, miként segíthetett a koronavírus a rák elleni oltások kidolgozásában, és ezek mikor lesznek megvásárolhatóak.