A Nemzetközi Energiaügynökség legfrissebb jelentésében az év első 16 hetének adatait összegezve veszi sorra az egyes energetikai iparágak helyzetét. Mint megállapították, hetven éve nem látott a világ akkora változásokat ebben a szektorban, mint most, a koronavírus-járvány idején.

Olajipar

A közlekedés veszi fel az olajipar termelésének több mint felét. Mivel ez a szektor világszerte átlagosan 50%-os megtorpanással reagált a COVID-19-re, drasztikus kereslet-csökkenés állt be az olajipari termékek piacán. Ugyanakkor a járvány lefutásában a világ előtt járó Kína számai azt mutatják, hogy a vírushelyzet korlátozásainak enyhülésével a forgalom gyorsan visszaépül. Az év hatodik hetére a kínai közúti közlekedés forgalma a tavalyi év azonos időszakának alig több mint negyedére csökkent, de a 16. hétre már újra 75% felett jártak a számok. A légi közlekedés nagyobb mértékű csökkenés után gyorsabb visszaépüléssel de nem sokkal 50% feletti szintre kapaszkodott vissza.

Európa, Amerika ebben a folyamatban 2-3 hónapos késéssel követi Kínát. Az IEA egész évre 26%-os olajkereslet-csökkenést jósol és még decemberre sem várják a tavalyi szint elérését globálisan. (A teljes olajipari elemzés itt található)

Elektromos energia

Az elektromos áram használatának változása a sok otthon maradt, otthonról dolgozó, online iskolába járó ember miatt nagy arányeltolódásokat okozott a fogyasztási helyekben világszerte. Április első hetében a háztartási fogyasztás úgy tudott Európa-szerte mintegy 40%-kal magasabb lenni, mint egy évvel korábban, hogy közben az összesített energiaigény ugyanazon héten országonként változó mértékben, 15-25%-kal alatta maradt a korábbi értéknek.

Az IEA globálisan egész évre öt százalékos elektromos energia fogyasztás-csökkenést prognosztizál 2020-ra. Érdekes kísérőjelensége az energiaigény csökkenésének, hogy látványosan megemeli a megújulók részarányát az energiamixben, hiszen a már letelepített napelemek, szélturbinák teljesítményére nem hat a kereslet csökkenése. Amit le lehet ilyenkor szabályozni, azok elsősorban pont a fosszilis energiahordozókkal működő erőművek. (Az elektromos energia-ipari elemzés itt érhető el az IEA oldalán)

Földgáz

A földgáz-fogyasztás az északi földteke igen enyhe időjárása miatt a pandémia hatásaitól függetlenül is alatta maradt a 2019-es szintnek. Az alacsonyabb igény ugyanakkor nem érvényesült teljes egészében a keresletben, mert sok állam kihasználta az alacsony energiahordozó-árakat, hogy az olcsó gázzal feltöltse tározóit nehezebb időkre.

A teljes fogyasztáscsökkentést világszerte egész évre öt százalék körülire becsüli az IEA, kisebb-nagyobb lokális eltérésekkel az egyes államok energiamixétől függően. Az USÁ-ban, ahol számottevő a földgáz-üzemű erőművek aránya, nagyobb csökkenés várható. (A teljes gázpiaci elemzés itt található)

Szén

2020-ra 8 százalékos szénfogyasztás-csökkenést számolt az IEA, melyet elsősorban a teljes szénfogyasztás 2/3-át kitevő energetikai célú csökkenés indukál. Európa az első negyedévben a tavalyihoz képest 20%-kal kevesebb szenet égetett el, az USÁ-ban még nagyobb, 30%-os volt a visszaesés.

A szén felhasználása leginkább a világ legnagyobb szénfogyasztójánál, Kínában csökkent (Kína égeti el a világ szénkitermelésének több mint felét), ahol az ipari leállások az acélipar és a cementgyártás termelését, így szénigényét drasztikusan lecsökentették. (A teljes szénipari elemzés itt olvasható)

Megújulók

A válság a megújuló energia termelésére volt a legkevesebb hatással. Mint fent már említettük, logikusan ezeknek az energiaforrásoknak a termelése lenne az utolsó, ami egy állam energiamixében csökkenni kezdene, hiszen az energia ingyen érkezik, a telepített kapacitások pedig még szinte sehol nem képesek az energiaigényt önállóan kielégíteni.

Sőt: mivel a naperőművek, szélturbinák telepítését a kínai gyárak leállása sem tudta azonnal blokkolni, az első negyedévben még három százalékkal nőtt is a megújulókkal termelt energia mennyisége a világon a tavalyi értékhez képest, ez a növekedés pedig másfél százalékos megújuló-részarány-növekedést okozott a teljes energiafogyasztásban. (Ahol mégis volt csökkenés, az a bioüzemanyag-szektor, az általános gázolaj- és dízelfogyasztás-csökkenés miatt.)

Egész évre összességében 5%-os világszintű megújuló energia-kapacitásbővülést jelez előre az IEA. Ez elsősorban az ipari leállások miatt némileg elmarad a szektor korábbi fejlődési ütemétől. Az új erőművekkel a világ elektromos energia-igényének várhatóan 30%-át megújuló erőforrásból fedezzük majd az idén! (A teljes elemzés a megújulókról itt olvasható)

Atomenergia

Az atomerőművek alaperőművek az országok energiaellátásban, de a nukleáris energiával megtermelt elektromos energia mennyisége is csökkent némileg a járvány hatására. Az általánosan alacsonyabb energiaigény és az esetenként elhalasztott karbantartások összességében 3% körüli termeléscsökkentést eredményeztek az első negyedévben a tavalyihoz képest. Éves szinten a teljes csökkenést is három százalékra várja az IEA. Ebben a vírus hatásai mellett az is benne van, hogy az egyes országokban környezetvédelmi indokokból bekövetkező erőmű-szanálásokkal és az elöregedett erőművek leállásaival összesen kétszer annyi nukleáris kapacitás tűnik el az idén, mint amennyi az újonnan létesülő erőművekkel létrejön.

Az eltérések az egyes országok között persze hatalmasak ebben a témában. Az atomenergia teljes kivezetését folyamatosan végrehajtó Németországban csak az első negyedévben 17%-kal csökkent az összesített termelés az előző év azonos időszakához képest, Kínában viszont még nőtt is egy százalékkal, mivel tavaly júniusban itt néhány új atomerőművet kapcsoltak be a hálózatba. (Az atomenergia helyzetének teljes elemzése itt olvasható)