Így élhetnek majd a Holdon az Artemis-program űrhajósai

2019 / 11 / 16 / Bobák Zsófia
Így élhetnek majd a Holdon az Artemis-program űrhajósai
Ha minden jól megy, a mostani generációk ugyanúgy összegyűlhetnek majd a televíziók és számítógépek képernyői előtt, hogy szemtanúi legyenek, ahogy a Holdon újra megjelennek az emberi lábnyomok, mint annak idején a '60-as években tették elődeink.

Persze nehéz összehasonlítani egy még kezdetleges technikával felszerelt, valóban az elsők lelkesedésével és türelmetlenségével elindított expedíciót a mai, high-tech körülményi között készülő projekttel, de az újabb Holdra szállás ígérete így is egyike a modern űrkutatásban történő legizgalmasabb dolgoknak.

Amerikában most ünnepelték az Apollo-12 misszió ötvenedik évfordulóját, ennek kapcsán Mike Pence alelnök hangsúlyozta, milyen nagy jelentőségű volt a Hold missziók elindulása a '60-as években és milyen óriási jelentőségű lehet az Artemis program, vagyis a 2024-ben induló újabb Holdra szállás.

Az Artemis a Holdon marad, de miért is?

A projektet többször is kritizálták már megvalósíthatalannak tűnő célkitűzései miatt, de a gazdasági érdekek, konkrétan a bányászati lehetőség, a kutatási lehetőségek és egy leendő Mars misszióra való felkészülés mégis sokak szemében elkerülhetetlenné teszi, hogy megpróbálkozzanak vele.

A NASA vezetői már sokszor kiemelték az Artemis elődeitől eltérő jellegét, mivel ez alkalommal az asztronauták nem fognak visszatérni a Földre, hanem a tervek szerint 2028-ig kiépített bázison tesztelik a földön-kívüli életmód fenntartható, hosszú távú lehetőségét. A tesztek sikerétől függ majd, hogy elindulhat e Amerika a 2030-as évek elején a Mars meghódítására. Jim Bridenstine, a NASA vezetője azonban ez alkalommal párhuzamot is vont a két projekt között, emlékeztetve, hogy az 1969-ben induló missziók is instabil, forrongó politikai hangulatban indultak, de:

"Ha az űr felfedezéséről van szó, egy nemzetként összefogunk, pártállástól függetlenül."

Az új vállalkozás szintén epikus méretű lesz, olyan esemény, amely évtizedekre meghatározza a nemzeti öntudatot és kultúrát. "Olyasmit ünneplünk, amit 50 éve sikerült megvalósítani. És mind arra gondolunk, hogy mit is teszünk ma, amit majd ötven év múlva ugyanilyen lelkesedéssel ünnepelhetünk. Erről szól valójában az Artemis program." Ugyan Pence nem hasonlította egyértelműen  Trumpot Kennedy elnökhöz, de azt kiemelte, hogy a jelenlegi elnöknek is elsődleges fontosságú az űrutazás kérdése. "Trump elnök fejezte ki a legjobban: Amerika végzete, hogy a nemzetek vezetőjévé váljon a nagy ismeretlenbe tartó kalandunk során."

Milyen lesz a Holdon élni?

Amerika már 1959-ben tervbe vette egy Hold bázis, méghozzá nukleáris energiával üzemeltetett Hold bázis felépítését, elsősorban katonai célokból, a Szovjetunióval folytatott paranoiás fegyverkezési verseny hatására. Ebből nem lett semmi, az Apolló programok, mint tudjuk, 1972 decemberében, Nixon elnöksége alatt véget értek, a téma hosszú időre lekerült az asztalról.

Ha most visszatérnek a Holdra, lesz némi megoldatlan problémája az asztronautáknak, viszont több tudásra és fényévekkel hatékonyabb technikára támaszkodhatnak majd. A megérkezésük előtt odaküldött roverek feltérképezik a felszínt, landolásra alkalmas terepet keresve, az akár űrben is működő, 3D nyomtatással készülő struktúrák alapanyagául az ásványianyagokban gazdag Hold talajt is használhatják. Vizet és oxigént is innen nyernek majd ki,

a Hold-talaj 42%-ban oxigénből, 21% szilikonból, 13% vasból, 8% kalciumból, 7% alumíniumból, 6% magnéziumból áll.

Lakóhelyül az örökös árnyékba burkolózó, barátságtalan sarki kráterek szolgálnak majd, mivel itt nagyobb mennyiségű jég található.
És a legénység tagjai között lesz az első nő is, aki a Holdra léphet, őt a NASA-nál jelenleg aktív szolgálatot teljesítő 12 jelöltből fogják kiválasztani. Ahogy Bridenstine fogalmazott: "Az 1960-as években még nem volt lehetőségük a fiatal hölgyeknek ilyen szerepet vállalni. Ma már megtehetik és ez egy nagyon izgalmas lehetőség."

Mike Pence a harmadik amerikai alelnök a történelemben, aki ellátogatott a NASA Ames Kutató Központjába, az alelnök kipróbálta a központ összes "játékát", többek közt a Vertical Motion Simulatort, a világ legnagyobb repülési szimulátorát is, ami különösen mély benyomást tett rá. "Köszönöm, hogy beengedtek a szimulátorba."- mondta beszédében- "Már régóta nem csináltam ennyire király dolgot."

Amerika feladata lesz most összefogni a rengeteg, holdra-szállásban érdekelt nemzet hivatalos és kommerciális partnereit és teljesíteni a hírek szerint már 700-ra rúgó megkötött szerződés feltételeit, ha valóban ők szeretnének a jövő űrkutatásainak vezetőivé előlépni.

(Forrás: space.com, Fotó: jpl.nasa.gov)


Hello Szülő! Ha a gyereked nem tud valamit, akkor téged fog kérdezni. De ha te szülőként nem tudsz valamit, akkor kihez fordulsz?
A digitális kor szülői kihívásairól is találhattok szakértői tippeket, tanácsokat, interjúkat, podcastokat a Telekom családokat segítő platformján, a https://helloszulo.hu/ oldalon.
Hogyan válasszunk külföldi egyetemet? És mennyibe fog ez kerülni a családnak?
Hogyan válasszunk külföldi egyetemet? És mennyibe fog ez kerülni a családnak?
Repül már a vén diák. Hová? Hová?
Hogyan vélekednek a magyarok a net veszélyeiről – és kik a leginkább fenyegetettek?
Hogyan vélekednek a magyarok a net veszélyeiről – és kik a leginkább fenyegetettek?
Hogy áll a magyar lakosság generációkra bontva a kiberbiztonsághoz? – Erről szól az ESET rendkívül átfogó felmérése, amelyből olyan meglepő eredmények is kiderülnek, hogy kik a romantikus csalások legfőbb célpontjai, miközben az adott csoport nem is nagyon ismeri ezt a fenyegetést.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.