Így éltek és haltak a NASA eddigi roverei a Marson
2021 / 02 / 17 / Felkai Ádám
Így éltek és haltak a NASA eddigi roverei a Marson
Az emberiség eddig hat misszió keretében küldött rovert a vörös bolygóra, ebből négy küldetést az amerikai űrhivatal hajtott végre – most ezeknek, az űrkutatásban úttörő szerepet játszó gépeknek a sokszor akár váratlanul megható történetét mutatjuk be.

Az első két rovert még a Szovjetunió küldte 1971-ben. A Mars 2 Prop-M roverének azonban nem sikerült a landolás, míg a Mars 3 Prop-M roverjével a leszállást követően 104,5 másodperccel megszakadt a kommunikáció. A többi marsjárót azonban már a NASA küldte, ezek közül a legelsőt két évtizeddel később. Fontos megemlíteni, hogy a NASA oldala a vörös planétára küldött eszközöket két csoportba sorolja: orbiter – tehát olyan egység, amely nem száll le, hanem Mars körüli pályára áll, illetve: lander – vagyis a bolygó felszínére küldött eszköz. Nem minden lander marsjáró (például a Viking 1 és 2 esetén csak landerek értek talajt, rover nem), mi azonban elsősorban csak ez utóbbiakra koncentrálunk. Ezen összegzés apropója pedig, hogy a héten a tervek szerint egy újabb rover ereszkedik majd le a Mars felszínére, ez lesz a Perseverance, amelyről már többször is írtunk.

Minden, amit a Perseverance marsjáróról tudni érdemes Remélhetőleg már egy hónap sincs hátra addig, hogy a NASA új marsjárót küldjön a vörös bolygóra. A Perseverance egyik kiemelt feladata, hogy hajdanvolt élet nyomai után kutasson. Most összegyűjtöttünk mindent, amit erről az eszközről tudni kell.

A Mars Pathfindert 1996. december 4-én lőtték fel. Az ereszkedő egység pedig 1997. július 4-én landolt az Ares Vallisban, amely a háború istenének görög nevét (tehát az Árészt, ugyanezen isten római megfelelője egyébként a Mars) viselő kiáramlási csatorna. A küldetés egyik legfontosabb célja épp az volt, hogy rovert juttassanak a vörös bolygóra. A lander, tehát a leszállóegység (hivatalos neve: Carl Sagan Memorial Station) ejtőernyőkkel lassult le, miután belépett a Mars ritkás légkörébe, majd hatalmas légzsákokkal párnázta mintegy ki magát, hogy ne sérüljön meg a landoláskor. A lander szállította tehát a NASA első roverét, a körülbelül 11 kg tömegű (ez a Marson nagyjából 4,5 kg) Sojournert, amelyet Sojourner Truth-ról, afroamerikai abolicionistáról és női jogi aktivistáról neveztek el. A két eszköz a bolygó légkörét, klímáját, geológiáját, valamint a kőzetének és talajának összetételét vizsgálta. A Pathfinder küldetés utoljára 1997. szeptember 27-én küldött adást, eddigre jócskán túlélte a tervezett élettartalmát (a lander háromszor, a rover tizenkétszer tovább bírta, mint amire számítottak), és nem csak az elsődleges céljait teljesítette, de rengeteg adatot is továbbított. A számok nyelvén ez 2,3 milliárd bit információt jelent, köztük 16500 képet, amit a lander készített, és 550 olyat, amit a rover. A küldetés során 15 kémiai analízist végeztek el a bolygó felszínén. A Pathfinder küldetés során derült ki az is, hogy a Mars egykor meleg és nedves volt.

2006-ban aztán a NASA Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) nevű eszköze elérte a Marsot. Abban az időben az MRO volt felszerelve a legerősebb kamerával, amelyet a vörös bolygóra küldtek. A MRO ennek megfelelően több régebbi eszközt is kiszúrt a bolygó felszínén. Például a két, korábban említett Viking landert. 2007-ben pedig észrevette a Pathfindert, és talán a Sojournert is. A felvételek alapján a Sojourner utoljára az addigra halott lander felé tartott. Szinte Pixarfilmért kiált a jelenet, ahogy a magányos kis robot reménytelenül gurul az idegen planétán az élettelen leszállóegység felé. Mivel a lander előbb ment tönkre, mint a rover, ezért a tudósok sokáig nem is tudták, mi lett ez utóbbi sorsa. Az MRO kamerája által felvett képek alapján a Sojourner csak a programját követte – ezt a rovert ugyanis még nem úgy tervezték, hogy képes közvetlenül kapcsolatot létesíteni a Földdel, erre csak a lander segítségével nyílt mód. Amikor tehát a lander leállt, és megszakadt a kapcsolat, a Sojourner „azt hitte”, hogy valami leárnyékolja az adást, és így a programjának megfelelően megpróbált a lander közelébe kerülni ismét. Az utolsó felvételeken 13 méter volt a távolság a két eszköz közt, az MRO felvételein pedig már csak 6 méter. Tehát a Sojourner megpróbált visszajutni, aztán félúton valamiért megállt.

A Mars Exploration Rover (MER) küldetés keretében a NASA rögtön kettő marsjárót küldött a vörös planétára. A kilövésre 2003. június 10-én került sor, és a MER 2004. január 4-én landolt. A két rover, Spirit és Opportunity a bolygó két ellentétes oldalán értek földet. Mind a két eszköz jóval mobilisabb volt, mint a Sojourner, ezért a kis rovernél jóval messzebb is jutottak. Az MRO kamerája egyébként őket is kiszúrta (akkor még működőképesek voltak). A két rover egy leszállóegységgel érkezett a bolygóra, amelyet belül légzsákok béleltek ki. Miután a két leszállóegység abbahagyta a gurulást, a légzsákok leeresztettek, a két eszköz pedig kigördült. A Spirit a Gusev-kráterbe érkezett, ahol régebben talán egy tó volt, az Opportunity pedig a Meridiani Planum-on landolt, ahol az ásványi lerakodások alapján lehetett következtetést levonni arról, hogy a Mars egykor talán nedves bolygó lehetett. A két rover vizsgálatai megerősítették, hogy a Mars felszínén egykor víz fordulhatott elő, ahogy azt is, hogy egykor talán lakható volt. Az ikerroverek rengeteg nagy felbontású képet küldtek vissza, ahogy mikroszkopikus felvételeket is kőzetekről és a talajról. Négy különböző spektrométerrel vizsgálták a marsi kőzetek és a talaj kémiai- és ásványi-anyag összetételét. Sőt olyan eszközökkel, amelyeket addig még sosem küldtek idegen planétára, még a kőzetek belsejét is képesek voltak tanulmányozni. Rengeteg publikáció született csak a két rover vizsgálataira alapozva.

A roverek élettartamának 90 napot szántak, de ezt mindketten igencsak túlélték. A Spirit ennek az időtartamnak a hússzorosát töltötte működőképes állapotban, míg az Opportunity majdnem másfél évtizedet is leélt. Az Opportunity 2015-ben megdöntötte a Földön kívüli utazás rekordját: ekkor többet haladt 42 km-nél, tehát a maratoni futótávnál. A Spirit ennél kevesebbet, de az addigi missziókhoz képest így is jelentős távot: 7,73 km-t tett meg, amikor is a kerekei elakadtak a homokban. A rover utolsó üzenetét 2010. március 22-én küldte, 6 évvel a számára kijelölt 90 napos élethossz után.

A Spirit egyébként rengeteg technikai meghibásodást túlélt. Többször kellett újraindítani, egyszer még „amnéziás” is lett. A leghajmeresztőbb mégis az volt, amikor 2006 márciusában a rover egyik kereke felmondta a szolgálatot éppen akkor, amikor az eszköz egy lejtő felé igyekezett, ahol elég napsütés állt volna a rendelkezésére, hogy kibírja a cudar, marsi telet. A NASA operátorai ekkor észveszejtően lassan haladtak csak a Spirittel az életet jelentő helyszín felé: a gép csak naponta egy órát gurult, amennyit a napsütés erőssége engedett. Végül áprilisban a Spirit sikeresen elérte a célját. Sőt a választott helyszín még rendkívül szerencsésnek is bizonyult, hiszen több, a víz által módosított ásvány akadt a közelben. A Spirit sorsa 2009. április 23-án pecsételődött meg. Ekkor a rover alatt beszakadt a keményebb talajréteg, és az eszköz elakadt a puhább homokban. A NASA hónapokon át próbálta kiszabadítani a rovert, de közben a Spirit folyamatosan gyűjtötte az adatokat, végezte az elemzéseket. Ezen vizsgálatok alapján a homokban bazalt, szulfát és szilícium-dioxid egyaránt megtalálható volt. A NASA egyik közleménye Trójának nevezte ezt a helyszínt – vagyis az egyik legérdekesebb helynek, ahova a Spirit az élete során valaha is eljutott. 2009. december 31-én a NASA számításai szerint a rovernek nem maradt elég energiája, hogy átvészelje a következő telet. A Spirit utolsó üzenete 2010. március 22-én érkezett.

Az Opportunity 14 évet töltött a Marson működőképes állapotban, és ha lehet így beszélni robotról, az Opportunity igazi legenda lett. Amikor hivatalosan is bejelentették a végét, John Callas, a Mars Exploration Rovers misszió vezetője így fogalmazott:

„Ez a küldetés, amely hosszabbra nyúlt, mint bármely robotizált küldetés, megszült köztünk egy emberi kapcsolatot, így aztán elbúcsúzni is sokkal nehezebb lesz.”

Az Opportunity utoljára 2018 júniusában hallatott magáról. Ekkor ugyanis ritka heves homokvihar dühöngött a planétán (a leghevesebb 1971 óta, mióta csak a NASA ezeket figyeli), még az égbolt nagy részét is elhomályosította. A hasonló viharok egyébként nem okoztak különösebb ijedelmet, hiszen november és január között olyan erős szezonális szelek szoktak fújni, amelyek lesöpörték eddig az Opportunity napelemének paneljeiről az azon összegyűlt homokot. Most azonban a „rover-tisztító évszak” anélkül múlt el, hogy az eszköz jelet küldött volna. Mivel pedig a tél beálltáig nem sikerült az Opportunityt feltámasztani, a rover mindörökre ott marad egy kiszáradt, szélfútta vízmosáson félúton. Kisebb szenzációt keltett ekkoriban a rover utolsó üzenete, amely így hangzott:

„Az elemeim lemerültek, és minden elsötétül.”

Valójában természetesen a rover nem kommunikált úgy, mint az emberek, azonban programkódokban küldött üzenetet. Ebben az üzenetben pedig akadt két helyzetjelentés (a többi mellett) a rover aktuális állapotáról, az egyik a cellák töltöttségének alacsony szintjét jelezte, a másik pedig, hogy homok fedte be a napelemek paneljeit, így nem érkezik elég napfény. Valahol tehát igaz az állítás, az Opportunity tényleg ezt „mondta” utoljára, de nem abban az értelemben, ahogy azt emberként gondolnánk. Az Opportunity nyughelyét egyébként a rover tiszteletére Perseverance-völgynek nevezték el. A perseverance szó kitartást jelent, ami remekül jellemzi a 90 napra tervezett robotot, amely végül megtette a maratoni távot a Marson.

Az utolsó rover a Perseverance előtt a Mars Science Laboratory misszió keretében a vörös bolygóra küldött Curiosity volt. A Curiosity 2012. augusztus 5-én landolt a Marson. A rover, valamint a landolása már sok szempontból a Perseverance-t idézi. A NASA szakított a felfújható légzsákkal, ehelyett miután belépett a légkörbe, és a lander ejtőernyőkkel lelassította a zuhanását, a talajfogás előtt beizzította a hajtóműveit, és így a talaj felett lebegett. Ezután magát, az autónagyságú rovert kötelekkel engedte a bolygó felszínére, majd miután az eszköz kerekei a talajon voltak, a köteleket a lander elvágta, majd jóval arrébb repült, és ott csapódott be, nehogy a roverre zuhanjon véletlen. A Curiosity pedig már radioizotóp meghajtással működik, ami sokkal rugalmasabbá teszi a napelemes változatoknál. Az eszköz át tudja küzdeni magát a térdmagasságú akadályokon, és 30 méter per órás sebességgel is tud közlekedni a planéta barátságtalan felszínén. A Curiosity a Gale-krátert fedezi fel, és arra a kérdésre keresi a választ, hogy alkalmas volt-e az életre egykor a Mars felszíne. A héten érkező Perseverance remélhetőleg ezt a küldetést folytatja, és már az élet nyomait keresi a planétán. A Curiosity jelenleg működőképes.

(Címlapkép/nyitókép: NASA)

További cikkek a Rakétán:

Februárban három űreszköz is eléri a Marsot, az egyik pedig már egy képet is küldött Nem túlzás azt állítani, hogy a február történelmi hónap lesz az űrkutatásban, hiszen néhány napos különbséggel nem kevesebb, mint három űreszköz fogja elérni a vörös bolygót - ezek közül kettő olyan országé, akik most először jutnak el a Marsra.

Fellőtték a Perseverance marsjárót A Perseverance több szempontból is áttörést hozhat a Mars kutatásában, ezek közül a legfontosabb, hogy talán bizonyítékot találhat az egykor létezett életre a vörös bolygó felszínén.

Jövő héten landol a NASA marsjárója, összegyűjtöttük a legfontosabb, kapcsolódó online eseményeket Az év egyik, nem csak űrkutatással kapcsolatos, de általában vett tudományos szenzációja is a jövő hétre várható, amikor is a NASA legújabb marsjáróra fog a tervek szerint a vörös bolygón landolni. A NASA rengeteg eseménnyel készült, ezekből szemezgettünk nagyoknak és kicsiknek.


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.