Ötből egy internetező az Egyesült Királyságban fiatalabb 18 évnél. És míg a tömegmédiummá cseperedő internet körül a gyerekek biztonságával kapcsolatos párbeszéd sokáig a pornó - pedofília tengelyen mozgott, néhány éve az adatvédelem legalább ennyire fontos szereplője lett annak. Az internet szabályozásáért felelős brit hivatal most egy olyan javaslatcsomaggal állt elő, ami részletesen kifejti, hogy mit várnak el gyerekvédelmi kérdésekben a website-októl, appoktól, de akár az internetre kötött játékoktól, az európai és a helyi adatvédelmi törvénnyel összhangban.

A teljes listát a TechCrunch és a brit Wired is közölte és értelmezte. Míg az első pont kiemeli, hogy ha egy weboldalt vagy szolgáltatást elérhetnek gyerekek, akkor a gyerekek érdekeit szem előtt tartva kell megtervezni azt, később olyan területeket is érintenek, mint a kormeghatározás mikéntje (minél rizikósabb a téma, annál biztosabb legyen a szolgáltató a felhasználó életkorában), vagy a szülői hozzáférés módja (tudjon a gyerek arról, ha a szülő láthatja, amit csinál az oldalon). A legfontosabb talán mégis az, hogy

élnek az alapértelmezés erejével.

A GDPR, vagyis az EU adatvédelmi szabályainak bevezetése óta minden egyes weboldal megkérdez minket arról, hogy részünkről oké-e, ha mindent rögzítenek azzal kapcsolatban, amit az oldalon művelünk, hogy aztán később máshol egyre részletesebb profil szülessen rólunk, és egyre jobban célzott hirdetésekbe fussunk bele böngészés közben. Mi pedig, mert már nagyon kíváncsiak vagyunk azokra az éneklő csincsillákra, gyorsan rábökünk, hogy oké, vigyék az adataimat nyugodtan, nincs időm beállítgatni, hogy mi fér bele, mi nem, csak énekeljenek már azok a rágcsálók, mielőtt a főnök visszaér a gépem mögé.

A szabályok megalkotásakor ügyeltek rá, hogy ezt a kibúvót nehezebb legyen alkalmazni: kiskorú látogatónál az adatvédelmi beállítások alapértelmezésben a legmagasabb fokozaton kell, hogy legyenek, és a földrajzi helyzet megfigyelését is ki kell kapcsolni alapból. Mivel a felhasználók java nem birizgálja az alapértelmezett beállításokat, ezek a kapcsolók jó eséllyel ebben a helyzetben maradnak, pláne, hogy a szabályok kifejezetten tiltják, hogy a szolgáltató másra biztassa fiatal látogatóit.

Az szintén szimpatikus, hogy a szabályalkotók valószínűleg tényleg elég alaposan tanulmányozhatták a fiatalokat, mert azt is tudják, hogy

csak szavakra hagyatkozni fölösleges.

Ahogy a Wired idézi, az átláthatóság jegyében kérik, hogy ne csak szövegesen, hanem ábrákkal, grafikonokkal, videókkal magyarázzák el a gyerekeknek, hogy mi történik az adataikkal. Így eggyel valószínűbb, hogy az a furcsa tizenéves, aki belenéz a Fortnite, a TikTok vagy a Messenger adatkezelési tájékoztatójába, nem a teljes kötelező olvasmány listája hosszának megfelelő, apróbetűs szöveggel találja szemben magát, hanem egy ábrával, ami megmutatja, hogy mi történik, ha egyszer rákeres egy cipőmárkára az adott oldalon vagy megadja az e-mail címét regisztrációkor.

Ezek a szabályok a vonatkozó törvények gyakorlatba ültetésével segítenék vagy épp gátolnák a szolgáltatókat, így nem valószínű, hogy mindenki betűről betűre betartja majd azokat. Ráadásul a briteknél évek óta folyik a vita akörül is, hogy a pornóoldalakat hogyan blokkolják a szolgáltatók, akár alapértelmezetten; a megvalósítás, sajnos vagy szerencsére, nehézkes. És persze a szabályozásokkal kapcsolatos örök ellenérv, miszerint a bonyolult elvárások a meglévő óriásoknak kedveznek, mert csak azoknak van elég pénzük és emberük azoknak a lefejlesztésére, most is elhangzott. De ha csak annyit elérnek a britek, hogy a gyerekekről kevesebb adatot gyűjtsenek a platformok, nagyobb figyelem mellett, már megérte.

(Fotó: Pixabay)