Így érthetjük meg a legkönnyebben az atomok működését 2021 / 09 / 26 / Felkai Ádám

Mi a legnagyobb gond az atomok eddigi ábrázolásával? A videó megemlít több ismert vizuális módszert is, mellyel az atomokat eddig megpróbálták szemléltetni, és habár ezek bevallottan amolyan vizuális metaforák, még ebben a funkciójukban sem túl sikeresek, hiszen bizonyos fontos aspektusokat fel szoktak áldozni. A Minute Physics videója arra teszt kísérletet, hogy olyan ábrázolást találjon az atomoknak, mint amilyen a Naprendszer esetén ismert és elérhető – a bolygókat képesek vagyunk megfelelő pályákon megjeleníteni a Nap körül, ráadásul ha mozgásba lendítjük a rendszert, még ezek eltérő sebessége is érzékeltethető. Az atomok esetén azonban különös kihívást jelent az elektron kettős – részecske és hullám – természete. Azonban ez is leképezhető virtuálisan: képzeljük el a hullámtermészetet úgy, mint egy csomó vizet, míg a részecskét mint egy porszemet ebben a vízben! A részecske pedig a leginkább arra tart, amerre a víz folyik (míg a víz folyását különböző egyenletek szabják meg). Ezután „már csak” ezt az elképzelést kellett az atompályákat leíró egyenletek nyelvére átültetni, majd az egészet három dimenzióban renderelni. A végső változat a hidrogén atom bemutatása (amely egy atommagból és egy elektronból áll), ami a videón 2:13-tól látható – szóval a türelmetlenek ugorjanak egyenesen ide! A legkisebb pontfelhő a hidrogén alapállapota, aztán megszemlélhetjük a különböző gerjesztett állapotokat, és az ezeket reprezentáló szerkezeteket. Ha felidézzük a vizet és a porszemet, megérthetjük azt is, hogy a sok pont nem külön-külön elektron, hanem ugyanannak az elektronnak az előfordulási valószínűsége részecskeként az atommag körül, míg maga a felhő, illetve annak a keringése, mozgása a hullámtermészetet írja le. Ennek megfelelően ahol minél sűrűbbek a pontok, ott annál valószínűbb az elektron előfordulása. A nagyobb energiájú elektronok pedig nagyobb valószínűséggel találhatóak meg az atommagtól távolabb. És hát lássuk be, tényleg fene jól néz ki a végeredmény.
Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Az agyi szkennelés szerint kifejezetten kísérteties hatással van a síp az emberi agyra, ami a leginkább az uncanny valley jelenségre hasonlít.
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
Olyan sejtből nyerték ki a gént, amely ősibb, mint maga az állati élet a Földön.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.