Így halhatott meg Napóleon, amit máig rengeteg kérdés övez

2023 / 10 / 07 / Felkai Ádám
Így halhatott meg Napóleon, amit máig rengeteg kérdés övez
Megölték vagy természetes úton végezte Bonaparte Napóleon? – ismertetjük a legelterjedtebb elméletet, valamint Napóleon halálának a tudomány jelen állása szerinti legvalószínűbb okát.

Bonaparte Napóleon egykor a francia császári címig vitte, majd 1821. május 5-én az Atlanti-óceán déli részén, Szent Ilona távoli szigetén hunyt el úgy, hogy lényegében mindent elvesztett, amit korábban összegyűjtött magának.

Napóleon ellentmondásos figura, akinek mostanában azonban némi reneszánsza van: nem csak a novemberben érkező történelmi film okán, de a közelmúlt egyik legnépszerűbb, egyben talán legszórakoztatóbb TikTok trendje is hozzákapcsolódik: a vereségbe enerváltan beletörődő, egykor a történelem tektonikus lemezeit megmozgató alak sokak fantáziáját beindította, amit aztán a legkülönbözőbb helyzetekhez lehet felhasználni:

@_nik_zilla_ #napoleon #edit #meme #monsterverse #godzilla #fyp ♬ original sound - Kingofyes

Napóleon haláláról nagyon sokat lehet hallani a történelemórán is, de most az All That’s Interesting cikke nyomán összefoglaljuk a legnépszerűbb elméleteket, az orvosok akkori nézeteit, valamint a tudomány legutóbbi álláspontját is.

Az 1815-ös waterlooi csatában elszenvedett vereség után Napóleont Szent Ilona-szigetére száműzték – az egykori császár itt töltötte az utolsó éveit. A száműzetés békés unalmát egyébként a halálnál is rosszabbnak ítélte, amint mondta azt egyszer ezen keserű évek alatt:

„Meghalni semmi, de legyőzve és dicsőség nélkül élni annyit jelent, mint minden nap meghalni.”

A magányos szigeten kertészkedéssel, olvasással és emlékiratok írásával foglalatoskodott, vagyis próbálta kitölteni az időt, amennyire csak lehetett. Napóleon egészsége azonban gyorsan romlott: erős hasi fájdalomtól, hányingertől, láztól, székrekedéstől és hasmenéstől szenvedett. 1821 áprilisában, amikor rájött, hogy közeleg a vég, és élet és halál között ingadozott, körülvette magát hűséges társaival.

Halála napján Napóleon elviselhetetlen fájdalmat élt át, és érthetetlen szavakat mondott a hadseregről, majd 51 éves korában elhunyt. A korabeli orvosok szerint Napóleonnal gyomorrák végzett, ám egy az egyik orvos különvéleménye miatt, valamint nagyszámú ellenségei okán, többen vitatják, hogy tényleg ez a természetes magyarázat állt a háttérben.

A gyomorráknak már a korszakban is volt némi alátámasztása a boncoláson kívül is: Napóleon nagyapja, apja, bátyja és három nővére szintén ebben a betegségben haltak meg. Napóleon egyik orvosa, Francesco Antommarchi azonban nem volt hajlandó aláírni a boncolási jelentést – ami lényegében elindította az alternatív magyarázatok áradatát. Napóleon a halála előtt nyilvánosan is májbetegségekről panaszkodott, majd miután Antommarchi közelebbről megvizsgálta a testét, megjegyezte, hogy Napóleonnak valóban a normálisnál nagyobb mája van.

A britek viszont állítólag nem akarták, hogy ez belekerüljön a boncolási jelentésbe, mert nyilvánvalóan attól tartottak, hogy Napóleon májproblémái arra utalhatnak, hogy Szent Ilonán betegedett meg – azon a helyen tehát, ahová éppen a britek küldték őt. Így Antommarchi feljegyzése Napóleon nagy és potenciálisan beteg májáról kikerült a jelentésből. Ezenkívül a brit orvosok kihagyták Antommarchi feljegyzéseit Napóleon tüdejének a rossz állapotáról is. Mindezt figyelembe véve tehát nem meglepő, hogy Antommarchi nem akarta a nevét adni a jelentéshez.

Napóleon ráadásul jelentős történelmi személy volt, így nem igazán földtől elrugaszkodott azt gondolni, hogy valakinek érdekében állt végezni vele, nehogy mégegyszer megszerezhesse a hatalmat. A gyilkossági elmélet hívei gyakran egy „gyanúsítottra” mutatnak rá: Charles Montholon grófra, egy franciára, aki Napóleonnal együtt élt Szent Ilonán. A fő ok, amiért Montholon gyanúba keveredett, az az, hogy egyes történészek szerint Montholon francia királypárti ügynök volt. Ha ez igaz, akkor éppenséggel elhatározhatta, hogy gátját veti annak, hogy Napóleon ismét magához ragadja a hatalmat.

Az elmélet szerint Montholon állítólag megmérgezte Napóleont arzénnal – ráadásul úgy, hogy azt az egykori császár borába csempészte. Egyes elméletek szerint egyébként így – tehát borba csempészett méreggel (de nem arzénnal) végezhettek Nagy Sándorral is.

A nagy hódító iszonyatos végzete – élve temethették el Nagy Sándort Nagy Sándor a teste a halála után hat nappal sem indult oszlásnak – akkor azt gondolták, hogy azért mert tényleg isten volt. Akadnak tudósok akik szerint ennél prózaibb volt az ok: az uralkodó akkor még élt, és így is temették el.

Ezt egyébként, tehát az arzénmérgzést Napóleon maradványának az anlízise is alátámasztja: Napóleon hajfürtjei a normálisnál 38-szor magasabb arzénszintet mutattak. Frank McLynn 2002-ben írt életrajzot Napóleonról, és az ő nézete szerint az arzénmérgezés hipotézisében “nincs semmi valószínűlten”.

Az újabb eredmények azonban, talán meglepő mód, az eredeti, 1821-es boncolási jelentést támasztják alá. Bár a magas arzénszint vitathatatlan tény, érdemes tisztában lenni azzal is, hogy az arzént sokkal elterjedtebben használták a 19. században, mint manapság: gyakori összetevője volt a gyógyászati termékeknek, élelmiszereknek, valamint a hajtoniknak.

Napóleon tünetei ráadásul lefedik a gyomorrák tüneteit, és a száműzetésben élő egykori uralkodó nadrágainak a tanulmányozása alapján a szigeten már vékonyabb volt a dereka, mint Franciaországban – a becslések szerint valószínűleg 30 kilót is fogyott halála előtt. Ez pedig megfelel a gyomorráknak, míg az arzénmérgezés ilyen mértékű fogyást nem eredményez. Ehhez járul hozzá az is, hogy Napóleon bőre és körmei egyaránt “sápadtak” voltak a korabeli orvosi jelentés szerint, míg egy gyilkos adag arzén éppenhogy elszíneződést okozott volna.

Mindez persze nem betonbiztos magyarázat, csak jelenleg talán ez a teória tűnik az ismert nyomok alapján a leghelyesebbnek – a tényleges igazságot viszont lehet, hogy sosem fogjuk megismerni.

(Kép: Bonaparte Napóleon visszavonul Moszkvából, egy hadjárat során, amelyben több mint 400 ezer embert veszített, forrás: wikimedia.commons)


Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
A memoQ az egyik legnépszerűbb fordítástámogató szoftver a szakmabeliek körében, a 10.1-es verzió óta pedig a szoftver webes változata már a képernyő-felolvasó programokkal is kompatibilis, így biztosítva, hogy a vakok és gyengénlátók is önállóan, külső segítség nélkül tudják használni a szolgáltatást.
Kolosszális napfolt növekszik a Napon és a Föld felé néz
Kolosszális napfolt növekszik a Napon és a Föld felé néz
Az AR 3664 napfoltcsoport már több mint 200 000 kilométer széles és rendkívül intenzív koronakidobódásokat produkál, amelyek a Föld felé irányulnak.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.