A cseh Bohemia Interactive áll az ARMA 3 videojáték mögött, és egy idő után elfogyott náluk is a cérna, és elegük lett abból, hogy az akkor főleg az állítólagosan az ukrán háborúból származó, propaganda céllal készült videókhoz használják fel a terméküket. Ennek kapcsán kiadtak egy hivatalos közleményt és némi útmutatást is, hogy miként ismerhetjük fel az ilyen álfelvételeket.

Az Arma 3 mára nem egyszerűen egy katonai szimulációs játék, hanem egy klasszikus sandbox-cím, ami lényegében hihetetlen szabadságot kínál a felhasználónak. Bár az eredeti játék egy futurisztikus fiktív konfliktus kellős közepén játszódik 2035-ben, a játék a sorozat nyitottságából adódóan az említett szabadságot nem csak a játék keretein belül valósítja meg, de a felhasználók testreszabhatják az élményt az általuk könnyen generált tartalmakkal (modokkal).

A modderek teljesen új terepeket, szárazföldi járműveket, repülőgépeket, fegyvereket, egyenruhákat, felszereléseket és háborús forgatókönyveket hozhatnak létre, amit aztán megoszthatnak a közösséggel. A mai napig például több mint 20 000 Arma 3 mod érhető el a Steam Workshopon keresztül. Ez azt jelenti, hogy az Arma 3 játékosai bármilyen történelmi, jelenlegi vagy jövőbeli konfliktust nagyon részletesen létrehozhatnak és szimulálhatnak (hála a fejlett játékmotornak). Mindennek azonban egy mostanság egyre inkább megtapasztalt árnyoldala is van: az Arma 3 épp a fenti rugalmassága miatt mára lényegében az álhír-videók és propaganda-anyagok generálásának egyik legfőbb platformjává vált.

Hozzá kell tenni, hogy időnként akár nem is rossz szándékkal történik mindez, hanem egy-egy felhasználó kattintásvadász címet választ (a Bohemia Interactive épp ezért kifejezetten kéri a játékosoktól a felelősségteljes hozzáállást), hogy minél több megtekintést, lájkot kapjon. A felületesebb szemlélők azonban sokszor még ilyen esetben sem értik meg, hogy ez nem a valóság. Természetesen szándékos céllal ezek az anyagok még alkalmasabbak az átverésre, vagy a vélemények tömeges manipulálására.

A Bohemia Interactive a következő támpontokkal segít eligazodni annak kapcsán, hogy eldönthessük, egy-egy videó, nem a játékból származik-e valójában:

Nagyon alacsony felbontás

Még az elavult okostelefonok is képesek HD minőségben videókat készíteni. A hamis videók általában sokkal gyengébb minőségűek, és szándékosan pixelesek és elmosódottak, hogy elmaszkolják, hogy egy videojátékból származnak.

Remegő kamera

A drámai hatás érdekében ezeket a videókat gyakran nem a játékban rögzítik. A szerzők egy számítógép képernyőjét filmezik, ahol a játék gyenge minőségben fut, eltúlzott kamerarázással.

Gyakran sötétben/éjszaka történik az esemény

A felvétel gyakran sötét, hogy így is elfedje a videojáték-jelenet elégtelen részletességét.

Többnyire hang nélkül

A játékon belüli hanghatások gyakran könnyen megkülönböztethetők a valóságtól.

Nem ábrázol mozgásban lévő embereket

Míg a játék viszonylag valósághűen képes szimulálni a katonai járművek mozgását, a mozgó embereket még a legmodernebb játékok is csak nehezen tudják természetesen ábrázolni.

Heads Up Display (HUD) elemek láthatók

Néha láthatóak a játék felhasználói felületei, mint például a fegyverválasztás, a lőszerszámlálók, a jármű állapota, a játékon belüli üzenetek stb. Ezek általában a felvételek szélein vagy sarkaiban jelennek meg.

Természetellenes részecskehatások

Még a legmodernebb játékoknak is gondot okoz a robbanások, füst, tűz és por természetes ábrázolása, valamint a környezeti hatások bemutatása. Különösen árulkodóak lehetnek a furcsán elkülönülő felhők.

Irreális járművek, egyenruhák, felszerelések

A komolyabb haditechnikai ismeretekkel rendelkező emberek felismerhetik irreális katonai eszközök használatát egy adott konfliktusban. Például egy széles körben elterjedt hamis videóban az amerikai C-RAM légvédelmi rendszer lelő egy amerikai A-10-es támadógépet. Az egységeken nem hiteles jelvények, álcafesték stb. is megjelenhet.

(Kép: in-game kép az Arma 3-ból, forrás: Bohemia Interactive/arma3.com)