Korábban is jelentek meg kósza hírek arról, hogy a 2020-as Tokiói Olimpiát a korszellemnek megfelelően miként igyekszenek nagyon környezetkímélőre kihozni a rendezők, de szép lassan már kezd összeállni a teljes zöld kép.

A legszimbolikusabb mindenképpen az olimpiai fáklya ügye. Tokióban hidrogént, méghozzá egy fukusimai üzemben megújuló energiával vízből bontott hidrogént égetnek majd a fáklyában, amelynek égésterméke nem szén-dioxid, hanem vízgőz. (Az igazán felkészült klímaszakértők persze erre azt mondhatnák, hogy a légköri vízpára éppen olyan üvegházhatású gáz, mint a CO2, és egy kicsit igazuk is lenne, de a fosszilis energia mellőzése azért mindenképp pozitív, szóval díjazzuk a szándékot.)   A láng egy 30%-ban újrahasznosított alumíniumból készült műtárgyból lobog fel, ez az alumínium pedig a fukusimai nukleáris katasztrófát is előidéző 2011-es földrengés utáni ideiglenes átmeneti lakhelyek bontásából származik. A fáklyavivők egyenruhájának alapanyaga pedig részben a Coca Cola által visszagyűjtött műanyaghulladék lesz.

Tokióban mind az ötezer(!) darab olimpikonoknak és paralimpikonoknak kiosztandó érmet teljes egészében újrahasznosított elektronikai hulladékból, főként kidobott mobiltelefonokból származó anyagokból készítik. Az ezüst- és bronzérmek anyagához már 2016-ban, Rióban is használtak újrafeldolgozott fémeket, de csupán mintegy 30%-ban, korábban pedig Vancouverben a téli olimpián is volt némi reciklált anyag az érmekben, de ez lesz az első alkalom, amikor csak ilyen lesz majd minden medálban.

Az érmek átadásához használt dobogókat háztartási műanyaghulladékból illetve begyűjtött tengeri műanyagszemétből készült plasztikból készítik. Hogy biztos legyen elég alapanyag, szerte Japánban kétezer darab gyűjtődobozt helyeztek ki rendezők, amelybe kifejezetten dobogóépítési céllal dobhatják saját, erre alkalmas műanyagszemetüket az olimpiát támogató lelkes polgárok.

Az olimpiai faluban a versenyzők ágyainak váza nem fából, hanem újrahasznosított, különlegesen tömörített papírból készül. A rendezőség szerint nem lesz gond a súlyemelők, birkózók ágyaival sem, mert a bútordarabokat 200 kg-os terhelésre kiszámolt túlbiztosítással tervezték.

Az eddigieknél jóval nagyobb súlyú dolgok is történtek persze. Az olimpiai épületeknél, ahol csak lehetett, újrahasznosított alapanyagokat, visszatört betont használtak. A vízellátást is igyekeztek környezetbarát módon biztosítani, ivóvízpazarlás helyett esővizet vagy tisztított szennyvizet használnak majd a látogatók és a sportolók, ahol erre lehetőség van. Az olimpiai épületek, intézmények 100%-ban megújuló forrásokból származó energia felhasználására szerződtek le a szolgáltatókkal, hét helyszínen pedig saját energiatermelő rendszereket is terveztek, napenergiát és geotermikus energiát kihasználó berendezéseket telepítettek az új épületekhez. A közlekedésben az elektromos mobilitás kiemelt szerepet kap. A Toyota is nagyon komolyan beszállt az olimpiai szervezésbe, az ő hibridautóik, kis elektromos járműveik és nagy hidrogénüzemű buszaik hozzák-viszik majd az embereket. A Tokiói Olimpián összesen 500 hidrogéncellás jármű, autó és busz szolgál majd!

A szervezők azt remélik, hogy a tokiói zöldítés a jövő olimpiáinak előkészítésére is hatással lesz és egyre kevesebb környezetterheléssel jár majd, amikor négyévente összegyűlnek az emberek valahol futni, úszni, dolgokat dobálni és hasonló, önmagukban egyébként egész környezetbarát dolgokat csinálni.