A Microsoft felsővezetése januárban jelentette be a cég klímastratégiai terveit, vázolva a vállalat CO2-kibocsátással, vízgazdálkodással, hulladékkezeléssel és biodiverzitásra gyakorolt hatásával kapcsolatos szándékait. A koncepció legnagyvonalúbb eleme a szén-dioxid-emisszióval kapcsolatos, miszerint a Microsoft 2030-ra globálisan karbon-negatívvá válna, tehát ilyen-olyan megoldásokkal elérné, hogy a cég működése során több CO2-t vonjon ki a légkörből, mint amennyit kibocsát. 2050-ben pedig már hófehér lelkiismerettel folytathatnák piaci ténykedésüket, mert ekkorra kumuláltan több CO2-t kötnének meg a légkörből, mint amennyi a vállalat működése során 1975, vagyis megalakulása óta összességében produkált.

A karbonsemlegességi folyamat már javában zajlik is. Mai bejelentés szerint a Microsoft megkötötte eddigi legnagyobb egyedi megújuló energia-beszerzési szerződését, melyben 500 MW (egynegyed paksi erőmű) naperőművi kapacitás lekötésében állapodott meg az amerikai Sol Systems szolgáltatóval. Jelenleg egyébként a Microsoft már 1,9 GW-nyi, csaknem egy egész paksnyi megújuló energia-kapacitás vásárlója.

A Microsoft már ebben az üzleti évben betervezte első nagyszabású CO2-kivonási pályázatának meghirdetését is. Még a héten bejelentik felhívásukat olyan, biológiai és technológiai módszerekkel történő szén-dioxid-megkötési projektek benyújtására, mellyel első nekifutásra egymillió tonnányi gázt tudnának eltávolítani a Föld légköréből. Emellett bejelentették a januárban meghirdetett, egymilliárd dolláros Klímainnovációs Alap első nagy, 50 millió dolláros beruházásának elindítását is, mely az Energy Impact Partners nevű szervezeten keresztül kerül majd energetikai és közlekedési CO2-csökkentési projektekhez.