Így lopjunk el egy drága tojást feltűnés nélkül a matematika segítségével

2023 / 04 / 08 / Bobák Zsófia
Így lopjunk el egy drága tojást feltűnés nélkül a matematika segítségével
Az alábbi rejtvény sokat segíthet azoknak, akik egy száz emeletes épületből szeretnének egy törékeny tojást eltulajdonítani, úgy, hogy azt csak az ablakon át kidobva tudják kijuttatni a jól őrzött épületből.

Ahogy azt a fenti leírásból már sejteni lehet, a következő rejtvény nem egy valós élethelyzetet mutat be és a legkevésbé sem ad praktikus tanácsokat a húsvét körüli bűnözői tevékenységekhez, sokkal inkább egy egyszerű agytorna gyakorlatnak szánta alkotója, amivel a matematikai/logikai ismereteinket eleveníthetjük fel. A fejtörő ötletgazdája Yossi Elran, a Davidson Intézet Tudományos Oktatási Innovációs Központjának alapítója és matematikai kurzusok vezetője, aki korábban több rejtvénykönyvet is írt.

Az Egg Drop Riddle (magyarul körülbelül: Tojás Leejtős Rejtvény) a konferenciasorozatként indult, majd önmagát kinőve globális előadói platformmá szélesült TED-en (Technology, Entertainment and Design) jelent meg 2017-ben és a következő alaptörténetet vázolja fel: egy városban megnyílt egy Fabergé Tojásmúzeum, amelynek százemeletes épületében minden egyes emeleten egy-egy nagyértékű tojást állítottak ki. Egy profi ékszertolvaj szeretné elvinni a legdrágább tojást, de van egy kis bökkenő: csak az ablakon át egy teherautó platójára kidobva tudja kijuttatni a felhőkarcolóból, a jól, de mégsem tökéletesen működő biztonsági rendszer miatt.

Minden tojás egyforma súlyú és felépítésű, de emeletről emeletre felfelé haladva egyre értékesebbek.

Hogyan tudja a rabló a lehető leggyorsabban meghatározni, hogy melyik emeleten van az a legdrágább tojás, ami még kibírja a dobást törés nélkül, ha csak két mintadarabbal végezhet a konkrét rablás előtt próbadobásokat? Minimum hány próbadobásra van szüksége?

Ha eltekintünk a történet forgatókönyvbeli hiányosságaitól és csak a logikai részre koncentrálunk, némi számolás után a rejtvény kulcsának nyomára bukkanhatunk, de persze a találós kérdésnek nem csak egy megoldása lehet. A Yossi Elran által bemutatott megfejtést a videóban találjuk (a magyar nyelvű feliratot a beállítások menüben kapcsoljuk be), de mindenki utánajárhat más módokon is a "tojáslopás" rejtelmeinek, például a tojásra ható erők és más faktorok figyelembevételével.

A valódi Fabergé-tojások egyébként valóban a világ legkülönlegesebb ékszerei közé tartoznak: a történetük egészen 1885-re nyúlik vissza, ekkor kezdte el készíteni őket Peter Carl Fabergé francia származású orosz ékszerész az orosz cárok, III. Sándor és később II. Miklós számára. Az "uralkodói tojások" első tíz darabját 1893-ig állították elő III. Sándor uralkodása alatt, majd a következő negyvenet az Orosz Birodalom utolsó cárja, a tragikus sorsú Romanov-házból származó II. Miklós uralkodói évei során készítették el.

Ebben az időszakban a tojásokból majdnem minden évben (kivéve az orosz-japán háború alatti időt) kettő került a cári udvarba, egy II. Miklós anyjának, egy pedig feleségének.

Ezzel az ékszertojások hagyományait vitték tovább, a legelső Fabergé-tojást ugyanis III. Sándor feleségének, Marija Fjodorovna orosz cárnénak adta ajándékba húsvétkor 1885-ben. A Fabergé leírása szerint az első példányt az ékszerész egy gyémántgyűrűvel szerette volna megkoronázni, de végül a cár utasítására inkább egy rubinmedállal díszítették. Az ékszerek alapját gyakran aranyból vagy drágakövekből, többek között jáde ásványból alakították ki, a díszítésük pedig, ahogy az a Fabergé oldalán található felvételeken is látható, egészen fényűző.

Az egyetlen Fabergé-tojás, ami kijutott Oroszországból a 1917-es októberi orosz forradalom és a Romanovok bukása után, egy egyszerű ezüstből készült darab volt, amelyet az első világháború kitörése utáni ínséges időkben alkottak meg, mikor a drága alapanyagok már csak szűkösen álltak rendelkezésre. A cári család mellett a cég más előkelő megrendelők számára is alkotott tojásokat, de ezekből csak kevés készült. A cári Fabergé tojásékszerekből több darab is hiányzik, egyes források szerint hét, mások szerint nyolc veszett el az évtizedek során, a legdrágábbat közülük pedig 2014-ben adták el: a gyémántokkal és zafírokkal kirakott, tiszta arany Harmadik Birodalmi Húsvéti Tojás (az elveszett, majd megkerült tojások egyike) a becslések szerint körülbelül 11,3 milliárd forintot ér.

(Fotó: Wikimedia Commons, Walter Art Museum, Getty Images/Peter Macdiarmid)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Előfordult a valóságban, hogy egy utas vette át egy utasszállító repülőgép irányítását?
Előfordult a valóságban, hogy egy utas vette át egy utasszállító repülőgép irányítását?
Katasztrófafilmek visszatérő motívuma, hogy a pilóták elájulnak/meghalnak, így egy utasnak kell átvennie a gép irányítását, aki aztán a földi irányítás utasításai alapján biztonságosan landol a reptéren. Na de történt-e ehhez hasonló dolog a valóságban?
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.