Hogyan nézne ki egy ember, ha a testét az evolúció a gépkocsik megjelenése óta egyetlen célhoz adaptálta volna, mégpedig ahhoz, hogy minél nagyobb eséllyel túléljen egy autóbalesetet? Mivel ebben az esetben az ütközés hatásainak redukálása lenne a legfontosabb tényező a testrészek fejlődése során, a koponya, a bőr, de még az ízületek is máshogy festenének, mint jelenleg.

Az ausztrál Közlekedés Baleseti Bizottság 2015-ben kezdett el foglalkozni az ötlettel, hogy megalkossák a 'tökéletes embert', aki lehet, hogy kevéssé esztétikus, de cserébe egy kisebb erejű ütközés során haja szála sem görbülne, akár a jármű utasaként élné át az eseményt, akár egy száguldó autó elől kellene gyorsan elugrania. A munkához a Royal Melbourne Kórház sebészét, Christian Kenfieldet és a Monash Egyetem balestekkel foglalkozó kutatóját, David Logant kérték fel tanácsadónak, a modellt pedig Patricia Piccinini hozta létre. A Graham nevet viselő monstrum látszatra elég sok változáson ment keresztül, mióta elindult egy, az átlagos emberekétől eltérő evolúciós úton, de a tervezői valójában nem rugaszkodtak nagyon messzire a valóságtól, vagyis nem adtak a férfinek acélból készült csontokat vagy kevlárból álló bőrt, csak a természetes határokon belül maradtak az újítások terén.

De hogyan is épül fel egy balesetbiztos test?

Először is az egyik legfontosabb szempont a fej védelme a sérülésektől, ezért a koponya szélesebb az átlagosnál, hogy a nagyobb mennyiségű agy-gerincvelői folyadék jobban kipárnázhassa az agyat, ami egyébként ugyanakkora maradt, mint bárki másé. A koponya ezenfelül vastagabb is, egy sisakra hasonlít, ami felfogja az ütés erejét. A megnyerő arc magyarázata az arccsontot védő sok zsírszövet és a tompább orr, ami kevésbé tud eltörni, valamint a vastagabb, sőt, lényegében nem is létező nyak, mivel a vékony nyak hirtelen fékezés esetén olyan nagy megterhelésnek van kitéve, amit nem bír el a struktúrája.

"A megbeszélések során megtanultam, hogy a nyak valódi problémát jelent, ezért egyszerűen megszabadultam tőle"

- mondta Patricia Piccini, hozzátéve, hogy a megfelelő megtámasztást az egészen a fejig nyúló bordák is fokozzák. A léghólyagokkal teli bordaközök és a vastag bőr mellett a térdízületek is különleges kialakítást kaptak, több irányba is tudnak fordulni, hogy ne törjenek el azonnal a becsapódás során. A testét pedig séta közben is védi a baleset következményeitől a bokájában található extra ízület, mivel ennek segítségével könnyedén elugrik a közeledő autó elől. Grahammal csak egy gond van: valószínűleg egyikünk sem fog a közeljövőben úgy kinézni, mint ő.

Bár ez első hallásra talán inkább megnyugtatóan hangzik, de a baleseti statisztikákat figyelembe véve nagy szüksége lenne az embereknek valamilyen beépített plusz védelemre, elvégre, ahogy a TAC vezérigazgatója elmondta:

"Az emberek túlélhetik, ha teljes erővel belefutnak a falba, de amikor járművek ütközéséről beszélünk, a sebesség gyorsabb, az erők nagyobbak és az esély a megmenekülésre sokkal kisebb."

A bizottság a modellt edukációs célokra szánta, hogy a szokásos balesetmegelőzési kampányokat emlékezetesebbé tegyék, pedig már a "Test" megalkotása előtt is igen intenzív reklámhadjáratokkal próbálták az ausztrál Viktória állam lakóit a biztonságosabb közlekedési szokásokra nevelni. A Monash Egyetem 1993-as felmérése szerint, amellyel a kampányok gyakorlati hatását vizsgálták, a Koncentrálj vagy Ölj program például nem hozott egyértelműen pozitív eredményt, vagyis a figyelemfelkeltésen kívül kevés hatása volt az ittas balesetek számának csökkentése tekintetében, de a televíziós hirdetések általában jó eséllyel értek el valamilyen fokú sikert és a hatásuk megmutatkozott a statisztikák alakulásában is.

A titok nyitja a balesetek következményeinek igen grafikus, és a valósághoz közeli megjelenítése lehet, bár legutóbbi reklámjukban például egészen egyszerű módon mutatják be, hogy miért érdemes inkább motorosdzsekit viselni kapucnis pulcsi helyett a kétkerekűvel való száguldás közben.

(Fotó: Transport Accident Commission)