Bár a légtisztítók árazása mára a néhány tízezertől a több százezres kategóriáig terjed, általánosságban elmondható, hogy márkásabb légtisztítókat általában 40-50 ezer forinttól találunk a boltok polcain. Ezek a legtöbb esetben egy helyiség vagy egy kisebb lakás levegőjének a tisztítására alkalmasak, de természetesen mielőtt vásárlásra adnánk a fejünket, számos további szempontot is érdemes mérlegelni, például, hogy

• mennyire hangos az eszköz,
• szükségünk van-e olyan berendezésre, ami megfelel a HEPA szabványnak vagy esetleg rendelkezik speciális szűrőkkel,
• megfelel-e nekünk a hagyományos, "buta" légtisztító, vagy szeretnénk, ha a telefonunkról is kényelmesen tudnánk irányítani az eszközt.

Az IKEA a Starkvindet hivatalosan legfeljebb 20 négyzetméteres helyiségekbe ajánlja, de ezt nyugodtan kezelhetjük nagyvonalúan; mi például egy 25 négyzetméteres szobában üzemeltettük a légisztítót, aminek közel sem kellett éjjel-nappal működnie ahhoz, hogy folyamatosan tiszta legyen a levegő. A Starkvind összesen öt fokozattal rendelkezik, amelyek közül a legalacsonyabb, 2 wattos fokozat óránként 55 köbméter, míg a legmagasabb, 33 wattos fokozat 270 köbméter levegőt forgat meg. Ha nem akarunk ezzel foglalkozni, akkor a Starkvindet állíthatjuk automata módra is, ebben az esetben a készülék az általa mért értékeknek megfelelően fog dönteni arról, hogy milyen fokozaton üzemeljen.

A gyári adatok szerint a légtisztító zajszintje 24 és 53 decibel között van, de ettől nem kell megijedni, hiszen a gyakorlatban a Starkvind jellemzően annyira halk, hogy ha a két oldalán nem fújna ki kellemesen hűvös levegőt, akkor észre sem vettük volna, hogy működik. Ennek megfelelően a légitsztítót éjszaka is nyugodtan bekapcsolva lehet hagyni, igaz, erre nem is feltétlenül van szükség, hiszen a tapasztalataink szerint a Starkvind még egy forgalmas út mellett található lakásban is viszonylag gyorsan, alig fér óra alatt képes elérni az optimális légminőséget.

A készülék alapvetően két szűrővel rendelkezik, amelyek közül az előszűrő a nagyobb részecskéket, például a hajszálakat, állati szőrt vagy a nagyobb porszemcséket fogja fel, az emögött található másik szűrő pedig megtisztítja a levegőt a 0,1 és 2,5 mikrométer közötti (PM2.5) finom portól, a pollenektől és egyéb allergénektől. Fontos megjegyezni, hogy a Starkvindben található szűrő nem felel meg az úgynevezett "True HEPA" szabványnak, aminek a feltétele, hogy a szűrő a 0,3 mikron méretű vagy annál nagyobb por, pollen és egyéb részecskéknek legalább a 99,97%-át kiszűrje a levegőből, de ez persze nem jelenti azt, hogy az IKEA légtisztítója nem végezné hatékonyan a dolgát. A Starkvindet opcionálisan felszerelhetjük gázszűrővel is, ami az illékony szerves vegyületek mellett a kellemetlen szagokat, így például a cigarettafüstöt is eltávolítja a levegőből, ezért azonban már külön kell fizetni.

Ami a Starkvindet megkülönbözteti a hasonló árú és képességű légtisztítóktól, az a megjelenése, hiszen az IKEA kifejezetten nagy gondot fordított rá, hogy a légtisztító ne egy elektronikai berendezésnek nézzen ki, hanem mutatós megjelenésével szépen beolvadjon a lakás többi bútora közé. A Starkvind kisebb hátránya, hogy más IKEA-termékekhez hasonlóan ennek a beüzemelése is igényel némi szerelést, de tapasztalataink szerint ez nem vesz igénybe többet 10-15 percnél.

A Starkvinddel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy bár okoseszközről van szó, ám ahhoz, hogy a készüléket a telefonunkról is tudjuk irányítani, valamint különböző rutinokat tudjuk hozzá beállítani, szükségünk lesz egy Dirigera HUB-ra is, amivel a Zigbee-kompatibilis eszközeinket - így többek között az IKEA-s okosotthon eszközeinket - tudjuk vezérelni. A légtisztító másik hiányossága, hogy mivel nincs rajta kijelző, így a légminőségre vonatkozó értékeket sem tudjuk megnézni rajta, ehhez egy különálló levegőminőség mérőre lesz szükségünk.

Vindstyrka

Mi erre a célra a szintén az IKEA-tól kapott Vindstyrka légminőség érzékelőt használtuk, ami alig néhány hónapja érhető el a cég kínálatában, a tudása pedig éppen megfelel annak, amit egy 15 ezer forintos eszköztől elvárhatnánk. A Vindstyrka összesen négy adatot közöl: a hőmérséklet és a páratartalom mellett a szálló por koncentrációját méri, emellett egy nyíllal jelzi, hogy az összes illékony szerves vegyület mennyisége nő, csökken vagy stagnál a levegőben.

A tapasztalataink szerint a Vindstyrka a hőmérséklet és a páratartalom mérésében meglehetősen pontos, a szálló porra vonatkozó értékeknél viszont kissé félrevezető lehet. Bár a készülék az értékeknél kifejezetten a PM2.5-öt jelzi, a szenzor műszaki leírásából kiderül, hogy az valójában a 0,3 és 10 mikron közötti részecskéket méri, ami komoly félreértésekre adhat okot. A Vindstyrka három nagyobb kategóriába sorolja a levegő minőségét: 0 és 35 μg/m³ (azaz mikrogramm/köbméter) között jónak, 85-ig megfelelőnek, 85 felett pedig nem megfelelőnek értékeli a légminőséget, amit zöld, sárga valamint piros színnel jelez. Azonban ahogy arra az Airgradient rámutat, az Egészségügyi Világszervezet szerint már az 5 μg/m³ meghaladó PM2.5 érték is káros lehet az egészségre, míg az Európai Unió 25 μg/m³-ban húzta meg a határértéket, vagyis ha nem akarunk ok nélkül az egészségünkért aggódni, akkor a Vindstyrkánál látott értékeknél fontos fejben tartani, hogy a felirat ellenére ez nem csak a PM2.5 részecskéket, hanem az annál jóval nagyobb részecskéket is beleszámolja az összmennyiségbe.

Az IKEA készüléke a levegőben található részecskék mérésére egy PM1006K szenzort használ, ami a drágább, lézeres érzékelőkkel szemben LED-del működik, ennek megfelelően pedig a mérési eredményeket is inkább csak hozzávetőleges értéknek érdemes tekinteni. A szenzor hivatalosan ±20μg/m³ pontossággal méri a szállópor értékét, igaz, a mi tapasztalataink szerint a valóságban ennél azért jóval pontosabb számokat ad: ennek megállapításához a Vindstyrkát kitettük egy fél órára az ablakpárkányra, ahol 21 μg/m³ értéket jelzett, majd ezt az adatot összevetettük az Accuweather által közölt számokkal, ami szerint ugyanebben az időben 19 µg/m³ volt a levegőben a PM10 értéke - tehát az eszköz ebben az esetben meglehetősen pontos adatokat közölt. A LED-es megoldásnak egy hátránya így is van, mégpedig hogy viszonylag könnyű összezavarni, a párásító bekapcsolása után például nálunk mindig extrém magas értékeket mutatott, mivel a készülék ilyenkor a finom vízpermetet is elkezdte beleszámolni a részecskeszámba.

A Vindstyrkától tehát nagyon részletes adatokat nem várhatunk, ugyanakkor arra éppen megfelelő, hogy kapjunk egy általános képet a lakás légminőségéről; márpedig a legtöbb felhasználónak valószínűleg pont ennyire van szüksége. A Vindstyrkához hasonlóan a Starkvind sem egy bonyolult eszköz, azonban amit ígér azt maximálisan teljesíti: huzamosabb használat mellett a lakásban a szálló por koncentrációja folyamatosan 10 µg/m³ alatt volt, ami kifejezetten jó értéknek számít egy városi, forgalmas környezetben. A megjelenésében kifejezetten egyedi és esztétikus légtisztító egyetlen hátránya, hogy ha szeretnénk az okos funkciókat is kihasználni és emellett a lakásunk levegőminőségét is monitoroznánk, akkor a kedvező ár gyorsan feljebb szökhet, de más szempontból nézve akár előnynek is tekinthető, hogy nem kell "gyárilag" olyan funkciókért fizetnünk, amit nem használnánk ki.

(Fotó: Bobák Áron/Rakéta.hu)