Ilyen egyszerű módszerrel zárják be a Pokol Kapuját, ami hatvan éve keletkezett Türkmenisztánban

2025 / 06 / 10 / Bobák Zsófia
Ilyen egyszerű módszerrel zárják be a Pokol Kapuját, ami hatvan éve keletkezett Türkmenisztánban
A világ egyik legelzártabb országában lángol a Pokol Kapuja, de lassan sikerül bezárniuk.

A Türkmenisztánban található Kara-kum sivatag egyik veszélyes, de rendkívül híressé vált látványossága a Derweze-kráter, hivatalos nevén Kara-kum Ragyogása, nem hivatalosan pedig a Pokol Kapuja, ami körülbelül hatvan éve keletkezett az elhagyatott területen. A lángoló üreg kialakulásának körülményei a hivatalos feljegyzések hiányossága miatt nem egyértelműek, egyes vélekedések szerint a kráter a hatvanas években omlott be, majd a nyolcvanas években gyújtották be a belőle előtörő gázokat, más adatok szerint 1971-ben nyílt meg az alvilág kapuja, miután a szovjetek lángra lobbantották a helyet egy félresikerült tesztfúrás után.

A Türmengaz nemzeti gázszolgáltató kutatóintézetének munkatársai a Derweze-kráter történetének kezdetét 1963-ra teszik, amikor a Zeagli-Derweze gázmezőkön található Chaljulba struktúra területén kutat fúrtak, ám a munka közben kiderült, hogy a felszín alatt egy különösen sekély, gázzal teli üreg helyezkedik el. Az üreg feletti talaj beomlott, kialakítva a krátert, amit később begyújtottak, hogy elkerüljék a szivárgó metán által okozott problémákat.

Az eredeti elképzelés szerint a metán pár nap alatt elégett volna, de a történet máshogy alakult

- a folyamatosan szivárgó gázok évtizedeken át életben tartották a tüzet a mélyben, amit hamarosan már a Pokol Kapujaként emlegettek. Bár a helyszín a sivatagban található, 270 kilométerre a fővárostól, Asgabattól, de az égő gázok mégis kockázatot jelentenek: egyrészt az állandó szivárgás káros a környékbeliek egészségére, másrészt a kiszabaduló metán jelentősen hozzájárul Türkmenisztán üvegházhatásúgáz-kibocsátásához, emellett más célokra felhasználható, értékes energiaforrás megy kárba állandó jelleggel évtizedek óta.

A probléma megoldását már 2022-ben elkezdte sürgetni ország akkori államfője, Gurbanguly Berdimuhadenow, az elmúlt években pedig valóban sikerült is nagyban csökkenteni a szivárgó gáz mennyiségét, olyannyira, hogy a Kara-kum Ragyogása lassan pislákoló parázzsá változik át. Az eredményekről a Tükmengaz kutatói számoltak be egy frissen megjelent jelentésben, amelyben részletezik a megoldás felé tett lépéseket: eszerint a helyszín alapos felmérése után több, régen elzárt, vagy újonnan fúrt kutat is megnyitottak a kráter szomszédságában, amelyekből megkezdték a metán kinyerését.

A módszer működöképességét jelezte, hogy a 2023 szeptemberétől 2024 februárjáig tartó időszakban a Derweze-kráter égésének mértéke kevesebb mint felére redukálódott

- ez egybeesett azzal az időszakkal, amikor a környékbeli kutak kényszerített kitermelése zajlott. A metán kinyerése mellesleg gazdaságilag is kifizetődő, mivel a gázt így a céltalan elégetés helyett praktikus célokra tudják fordítani. A türkmén kormány elmondása szerint a program nemrégen már a második szakaszába lépett, és az eredmények látványosak: 2013-ban a Derweze-kráter lángjai még kilométerekre látszódtak, ma már csak a közvetlen közelben lehet észrevenni, hogy még mindig nyitva áll a Pokol Kapuja.

A kutatók egyelőre nem becsülték meg, hogy mikorra zárulhat be teljesen a “kapu”, de annyi biztos, hogy a probléma kezelése, több más projekt eredményeivel együtt, hozzájárul Türkmenisztán kitűzött céljainak megvalósításához, ami szerint 2030-ig 30%-kal csökkentik az üvegházhatású-gázok kibocsátásának szintjét a 2020-as állapotokhoz képest.

(Fotó: Freda Bouskoutas/Iwanami_Photos/Getty Images)

Türkmenisztán ismét megpróbálja bezárni a pokol kapuját A Kara-kum sivatagban ötven éve lángoló gázlelőhely népszerű turistalátványosság, de rossz hatással van a környezetre és a közelben élők egészségére.


A következő 25 év - mítoszok, jóslatok és a valóság
A következő 25 év - mítoszok, jóslatok és a valóság
Európa legnagyobb jövőfesztiválja, a Brain Bar idén is megnyitja kapuit. A rendezvény a 21. század első negyedének elteltével arra a kérdésre keresi a választ: hogy fest majd az emberiség következő 25 éve. A diákok és pedagógusok számára ingyenes eseménynek szeptember 18-19-én a Magyar Zene Háza ad otthont.
Régen zöldek voltak az óceánok, és hamarosan ismét színt válthatnak
Régen zöldek voltak az óceánok, és hamarosan ismét színt válthatnak
Az általunk ismert kék valójában csak átmeneti állapot.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.